GASZTROENTEROLÓGIAI KISOKOS
A bélflóra és annak kapcsolata az étel allergénekkel
Mi is az a bélfóra (más szóval mikrobiom)?
A legjobb kiindulópont e kérdés megválaszolásához a „mikrobiom szó meghatározása. A mikrobiom a mikrobák (mikroszkópikus élőlények) közössége egy adott területen. A mikrobák közé tartoznak a baktériumok, vírusok és más nagyon kicsi („mikro”) szervezetek. A baktériumok hihetetlenül sokszínűek és szinte mindenféle földi környezetben megélhetnek. Baktériumok mindenütt vannak!
Több milliárd baktérium él az emberrel együtt. Az emberi testben és a testen (bőr felszínén) lévő baktériumok száma akár tízszeresével is meghaladhatja az emberi sejtek számát, mivel olyan kicsik és olyan sokan vannak.
A legtöbb emberrel együtt élő baktérium az emésztőrendszerben található. Ezek a baktériumok a bél mikrobiom részét képezik. A baktériumok típusa és mennyisége az emésztőrendszeren keresztül változik. A vastagbélben található a legtöbb és legváltozatosabb formájú, típusú baktérium az egész emberi bélrendszeren belül.
A belünkben található baktériumok hihetetlenül sokfélék. Csakúgy, mint az ujjlenyomat, a bél mikrobiom összetétele is egyedi (bár hasonló tulajdonság vannak embere és ember között). A bélben különböző mennyiségű és típusú baktérium található, és az ujjlenyomattal ellentétben a bél mikrobiom megváltozhat, mivel a baktériumok típusa és mennyisége idővel változik.
A bélbaktériumok nagyon bonyolultak, de a legtöbb ártalmatlan. Egyeseket „jónak” (jótékony baktériumoknak), másokat pedig potenciális kórokozóknak tartunk, ha a körülmények megfelelővé válnak számukra, akkor pedig kifejezetten „rosszaknak”. A bélben lévő baktériumokat befolyásoló tényezők közé tartoznak a gének (öröklött tényezők), az életkor, a környezet, az egészség, az antibiotikumok és az étrend. Mindezen változók miatt a bél mikrobiom összetétele idővel eltolódhat (az ideálistól), változhat is.
Miért/hogyan nélkülözhetetlen a bélflóra?
Régen az orvostudomány nem sokat foglalkozott a baktériumokkal. Volt idő, amikor azt hittük, hogy többnyire károsak, vagy legalábbis nem hasznosak. Azóta változtak az idők! Sokat tanultunk a bélmikrobák bélrendszerben és immunrendszerben kifejtett szerepéről. A bél mikrobiomja létfontosságú szerepet játszik a szervezet normális működésében, beleértve:
- segít a szervezetnek bizonyos ételek megemésztésében
- segít néhány vitamin előállításában
- segít a védekezésben a káros kórokozók ellen
- szerepet játszik az anyagcserében
- jelzéseket küld az immunrendszernek
A bélflóra összetétele eltolódhat rossz irányban. Alapvetően a bélflóra baktériumai lehetnek „jók” és „rosszak”. Minél kiegyensúlyozottabb a bélflóra – több „jó” baktériumot tartalmaz -, annál jobban képes ellátni a fenti feladatokat a szervezetben.
A bél mikrobiomja elengedhetetlen a születés utáni korai életben. A bélflóra összetétele rugalmasan változik az élet első néhány évében. Csak körülbelül három éves korban válik viszonylag stabillá. Az első hónapokban és években a bélben lévő baktériumok száma és típusai könnyen megváltoznak, és összefüggésben állnak a későbbi egészséggel is.
Az „egészséges” és kiegyensúlyozott bél mikrobiom kialakulása a korai élet egyik nagyon fontos epizódja. Nehéz meghatározni, hogy mi az „egészséges” bélflóra. Alapul az egészséges, szoptatott cscecsemő bélflóráját vesszük, aki normál hüvelyi úton született. A legtöbb esetben Bifidobaktériumok uralják a bélflórát. Az anyatej lehet a Bifidobaktériumok forrása szoptatott csecsemők számára, és az anyatej táplálékul is szolgál számukra, így biztosítva a Bifidobaktériumok növekedését.
Mi történik, ha a bélflóra egyensúlya felborul?
Erre a kérdésre nehéz válaszolni, mert a bélflóra összetétele annyira változatos, egyedi és változhat. Egyre több kutatás azonban rávilágít az egészség és a mikrobiom közötti kapcsolatra. Megvizsgálták a csecsemők mikroflóráját, majd figyelték a csecsemők egészségének alakulását felnőttkorig. Ez lehetőséget teremtett arra, hogy olyan nyomokat keressenek, melyek összekapcsolhatják a bél baktériumait különböző egészségügyi állapotokkal (például elhízás, szív-érrendszeri betegségek, gyulladásos bélbetegségek).
Ezek közül most a bélflóra és az allergia között kapcsolatra fókuszálunk. A kutatások azt sugallják, hogy a béflóra egyensúlyának hiánya – más néven „bél diszbiózis” – korai csecsemőkorban megelőzheti az immunrendszer érését, ami étel allergia, atópiás dermatitis kialakulásához vezethet. Egyelőre nem ismerjük az összes kapcsolódási pontot a diszbiózis és az allergiák között, nem tudjuk, hogy az egyik okozhatja-e a másikat, vagy inkább együtt fordulnak elő.
Hogyan befolyásolja az étkezés a bélflórát?
Étkezési és italfogyasztási szokásaink jelentősen befolyásolják a bélben található mikrobák típusát és mennyiségét. Ennek oka az, hogy minden mikrobának valamit „meg kell ennie” – vagy el kell fogyasztania. Nevezzük ezt „ételüknek”. A bélbaktériumok rendelkezésére álló táplálék nagy része az általunk elfogyasztott élelmiszerek maradéka. Más szóval: miután a belünk megemészti és felszívja amit tud az ételeinkből, a baktériumok elfogyasztják a maradékot.
Minden baktérium előnyben részesít bizonyos ételeket. Amikor az adott mikrobának tetsző étel áll rendelkezésére, az a mikroba növekszik, szaporodik, nagy számban van jelen. Ha az adott mikrobák által kedvelt étel nincs a közelben, akkor előfordulhat, hogy a mikrobák alacsony számban vannak jelen a belekben. Sok „jó” baktérium fejlődik igazán jól különböző élelmi rostokon, míg más mikrobák jól növekedhetnek zsír- vagy fehérjevegyületeken. A „jó” baktériumok számára tápanyagot jelentő összetevőt prebiotikumnak nevezzük, ez alatt általában a különböző élelmi rostokat értjük. (Egy Afrikában természeti körülmények között élő, főleg növényi táplálékot fogyasztó ember bélflórájának összetétele teljesen más, mint egy nyugati típusú étrendet folytató városi emberé.)
A felnőttek esetében a gyümölcsökben, zöldségekben és teljes kiőrlésű gabonákban gazdag élelmi rostforrás támogathatja a bél sokszínű, változatos mikrobiomját. A csecsemők esetében a kutatások kimutatták, hogy az emberi anyatej rostszerű vegyületeket – emberi tej oligoszacharidákat (HMO) tartalmaz. A HMO-k (ez is prebiotikum) támogatják a Bifidobaktériumokat, melyek a leggyakoribb bélbaktériumok az egészséges, szoptatott csecsemőknél. A Bifidobaktériumok azonban sokkal ritkábban fordulnak elő idősebb gyermekeknél és felnőtteknél.
A csecsemő bélflórája és az étel allergiák kapcsolata
Kutatások kimutatták, hogy a tehéntejfehérje allergiás és többszörös ételallergiás csecsemőknek kiegyensúlyozatlan lehet a bélflórája. Ez azt jelenti, hogy vannak különbségek az ételallergiában nem szenvedő csecsemőkhöz képest. Kutatások kimutatták, hogy a tehéntejfehérje allergiás és többszörös ételallergiás csecsemők belében kevesebb a Bifidobaktérium, mint az egészséges, szoptatott csecsemőknél.
A tejfehérje allergiás és többszörös ételallergiás csecsemők, akiknek tápszerre van szükségük az anyatej kiegészítéséhez vagy pótlásához, extenzíven hidrolizált vagy aminosav bázisú tápszert kapnak. A régebbi tápszerekkel végzett kutatások azt találták, hogy bár a tejmentes tápszerek segítettek megoldani az ételallergia tüneteit, de nem változtatták meg a bélflóra egyensúlyhiányát.
Hazánkban egyelőre nem elérhetőek olyan tápszerek, melyek egyszerre képesek táplálékként szolgálni tejfehérje és többszörös ételallergiás csecsemők számára és egyúttal egyensúlyban tartani az ételallergiás csecsemők bélflóráját. Ezek a tápszerek ugyanis ún. prebiotikumokat és probiotikumokat is tartalmaznak. Ilyen tápszerek hazánkban egyelőre csak tejfehérje allergiában nem szenvedő csecsemők számára elérhetőek. Megoldást az allergiás babák számára a probiotikum pótlás jelenti.
Kik számára ajánlott aminosav bázisú tápszer fogyasztása?
Aminosav bázisú tápszer fogyasztása javasolt:
- súlyos tejfehérje allergia esetén
- többszörös (multiplex) ételallergia esetén
- étel indukálta allergiás enterocolitis esetén (csecsemők súlyos hasmenésével, gyarapodási elégtelenségével társuló allergiás betegség)
- eozinofil sejtes nyelőcső gyulladás esetén
- allergia miatt kialakult gasztro-özofagealis reflux esetén
- rövidbél szindróma esetén
Nagyon fontos, hogy mindig konzultáljon orvossal, mielőtt megváltoztatja gyermeke étrendjét és diétát vezet be számára!!! Aminosav bázisú tápszerek használata esetén orvosi felügyeletre, kontrollra van szükség. Nem ajánlott szakorvosi javaslat nélkül aminosav bázisú tápszert vásárolni a csecsemő számára.
Achalasia
Az achalasia a nyelőcső ritka betegsége. A nyelőcső továbbítja a táplálékot a szájból a gyomorba. Ehhez szükséges a nyelőcső féregszerű, perisztaltikus mozgása is, de szerepe van az étel tovább haladásában a gravitációnak is.
Amennyiben a nyelőcső mozgásában, ezt szaknyelven motilitásnak nevezzük, zavar áll be, különböző betegségek alakulhatnak ki. Az achalasia ezek közé tartozik. Achalasia esetén a nyelőcső alsó szakaszának izomzata feszessé, spasztikussá válik, a lumene, azaz az a tér, ahol a táplálék tovább halad, beszűkül. A beteg egyre nehezebben tud nyelni, a táplálékot visszaöklendezi, emiatt lefogy.
Mi az achalasia oka
A nyelőcső és a gyomor találkozásánál van egy izomgyűrű, ezt alsó nyelőcső szfinkternek nevezzük. Normális esetben az izomgyűrű ellazul, amikor a falat odaér és engedi azt a gyomorba jutni. Achalasia esetén az ellazulás nem következik be, sőt a nyelőcső normál izomaktivitása (persztatika) csökken vagy hiányzik. Ez a kóros állapot a nyelőcsövet beidegző idegrostok károsodása miatt alakul ki.
Az achalasia ritka betegség, különösen gyermekkorban.
Az achalasia tünetei és jelei
- A táplálék lenyelésének nehézsége, képtelensége. Nehezített nyelés. Eleinte a szilárd, majd később a krémes és folyékony állagúak lenyelése is nehézséget jelent.
- A táplálék visszaáramlása a szájba.
- Mellkasi fájdalom, ami fokozódik evés után, de jelentkezhet háti, nyaki vagy karba sugárzó fájdalomként is.
- Köhögés, ha a visszaáramló táplálék a légutakba jut.
- Nem szándékos fogyás.
Milyen vizsgálatok elvégzésére van szükség achalasia gyanúja esetén
A fizikális vizsgálat során általában sovány, alultáplált gyerekeket látunk. Az elégtelen táplálkozás, tápanyaghiány miatt a gyermek sápadt is lehet.
Elsőként nyeletéses röntgen vizsgálatot készítünk, melyen a kontrasztanyag kirajzolja a beszűkült nyelőcsövet. tipikusan madárcsőszerű képet látunk.
- Felső endoszkópia során (gyomortükrözés) meggyőződünk arról, hogy valóban nem más oka van a nyelőcső elzáródásnak, nem zárja el semmi annak lumenét.
- Végül manometria (nyomásmérés) történik, mellyel egyértelműen lehet igazolni a betegséget. Achalasiában a nyelőcső lumenében a nyomás megemelkedett.
Kezelés
A kezelés célja a fokozott nyomás csökkentése az izomgyűrű magasságában, hogy a folyadék és az étel könnyen tovább haladhasson a gyomorba. Gyermekkorban a kezelés egyértelműen sebészi. Felnőttkorban más kezelési módszereket is alkalmaznak. Ezeket a teljesség igénye miatt sorolom fel.
- Műtét – myotomia: az izom hosszanti bemetszése (nyílt vagy laparo/thoracoscopos műtét).
- Endoszkópos úton történő myotomia: a sebészi beavatkozás alternatívája, gyermekkorban egyelőre csak kevés külföldi centrumban alkalmazzák.
- Nyelőcső endoszkópos ballon katéteres tágítása.
- Botulinus toxin injekció – ellazítja a szfinktert. Hatása átmeneti, rendszeresen ismételni kell. Mivel nem tartós a hatása, gyermekkorban nem végzik.
- Gyógyszerek, mint hosszú hatású izomlazítók: nitrát, kálcium-csatorna blokkolók. Nem biztosítanak tartós hatást, nem elterjedt kezelési módszer.
Mire számíthat a kezelést követően
Gyermekkorban az achalasia kezelése sebészi úton történik. Ez viszonylag tartós hatású és nem szükséges a beavatkozást ismételni. Azonban a nyelőcső alsó záróizmának bemetszése azzal a szövődménnyel járhat, hogy túl laza lesz az izomzat és nem fogja tudni megakadályozni a gyomortartalom nyelőcső felé történő visszaáramlását, azaz reflux alakul ki. Emiatt ismét műtétre kerülhet sor, de ez már reflux műtét lesz.
Lehetséges szövődmények
- Visszaáramlás a nyelőcső felé: a nyelőcső alsó záróizmának bemetszése azzal a szövődménnyel járhat, hogy túl laza lesz az izomzat és nem fogja tudni megakadályozni a gyomortartalom nyelőcső felé történő visszaáramlását, azaz reflux alakul ki. Emiatt ismét műtétre kerülhet sor, de ez már reflux műtét lesz.
- Aspiráció, gyomortartalom légutakba kerülése, ami tüdőgyulladást okozhat.
- Nyelőcső átszakadása (tágítás után)
Mikor forduljon gyermekével gasztroenterológushoz?
- Gyermekének nehézséget jelent az ételek lenyelése vagy a nyelés fájdalmas. Ezekhez a panaszokhoz akaratlan fogyás is társul.
- Az achalasia kezelését követően a panaszok nem szűnnek meg.
Megelőzés
A betegség kialakulását nem lehet megelőzni.
Adrenalin tartalmú autoinjektor súlyos allergiában
Az allergiás reakciók gyakoriak gyermekkorban. Azért alakulnak ki, mert az immunrendszer egy olyan környezeti ágensre (allergén) reagál, ami egyébként normálisan ártalmatlan (ilyenek az ételekben található fehérjék, pollenek, házipor atkák). Allergiás reakció akkor alakul ki, ha ez az allergén kapcsolatba kerül a bőrrel, szemmel, tüdővel, szájjal, belekkel.
A leggyakoribb allergiás reakciót kiváltó tényezők gyermekkorban a tojás, földimogyoró, diók/mogyorók, tehéntej, szója, búza, hal és kagyló. Egyéb tényező lehet a még és darázscsípés méreganyaga, gyógyszerek és a latex.
A legtöbb allergiás reakció enyhe, néhány azonban extrémen súlyos lehet. Az anafilaxia a legsúlyosabb allergiás reakció, az életet is veszélyeztetheti. Úgy becsülik, hogy 100 iskoláskorú gyermek közül egynek van/volt/lesz anafilaxiás reakciója. Megfelelő tájékoztatással, felkészüléssel, megelőzéssel az anafilaxias reakció hatékonyan kezelhető.
Az allergiás reakció jelei és tünetei
Enyhe és közepesen súlyos allergiás reakciók
A felsoroltak közül egy vagy több tünet jelentkezhet és jellemző, hogy egyszerre, egy időben többféle is:
- csalánkiütés (vörös kiütés, olyan, mint a szúnyogcsípés)
- bizsergő érzés a száj körül
- hasi fájdalom, hányás és/vagy hasmenés (laza vagy vizes széklet)
- arc/ajak duzzanat.
Amikor első alkalommal jelentkezik allergiás reakciója gyermekének, vigye el és mutassa meg a gyermek háziorvosának. Az orvosi vizsgálat igazolni fogja, hogy valóban allergiás reakciója van-e és tanácsokkal látja el Önt, mit tegyen hasonló, ismétlődő esetben. Amennyiben a reakció közepesen súlyos vagy súlyos, allergológushoz irányíthatják gyermekével. Legyen óvatos, hogyha a gyermek ismét kapcsoltba kerül az allergiát kiváltó ágenssel, egy súlyosabb allergiás reakciója alakulhat ki.
Súlyos allergiás reakció (anafilaxia)
A súlyos allergiás reakció tünete a nehezített légzés, keringés megingása. A fentebb felsorolt enyhe allergiás reakció tünetekhez ebben az esetben a következő tünetek egyike is társul:
- nehezített légzés és/vagy zihálás
- folyamatos köhögés
- nyelvduzzanat
- torok duzzanata és/vagy gombócérzése
- nehéz beszélni vagy rekedtség
- folyamatos szédülés vagy ájulás
- sápadtság, gyengeség érzés, csecsemő/kisded rongybabává válik, elernyed.
Ebben az esetben azonnal hívja a 112-t és kérjen segítséget, mondja, hogy gyermekének anafilaxiája van.
Gyermekem ételre adott reakciója allergia vagy intolerancia?
Néha az étel intolerancia összekeverhető allergiával, mert sok tünet hasonló. Azonban az intolerancia és az allergia nem ugyanaz a dolog – az allergia érinti az immunrendszert, az intolerancia nem. Az étel intolerancia nem okoz anafilaxiát. Igy az nem lehet életet veszélyeztető.
Étel által provokált allergiát akár nagyon kis mennyiség is kiválthat. Intolerancia esetén az egyén egy bizonyos provokáló étel mennyiséget tolerál, de, ha a mennyiég ezt a határt meghaladja, akkor rosszul érzi magát (pl hasmenés, puffadás, fejfájás, kiütés, szájfekélyek).
Allergiás reakciók kezelése
Enyhe, közepesen súlyos allergiás reakció
A legtöbb enyhe étel provokálta allergiás reakció jól reagál szájon át adott antihisztaminra. Ha gyermekének bizonyított étel allergiája van, érdemes magánál tartania szájon át bevehető antihisztamint. Beszélje ezt meg a gyermek háziorvosával vagy gyógyszerésszel.
Anafilaxiás reakció
Az anafilaxiás reakció első élvonalbeli kezelése az adrenalin adása. Ezt injekció formájában kell beadni. Mit tegyen, ha gyermekének anafilaxiás reakciója alakult ki:
- fektesse le a gyermeket, emelje meg a lábait.
- adja be az adrenalin injekciót egy autoinjektorral (adrenalin toll) és hívja a 112-es egélyhívót
- néha szükség lehet egy második adag injekció beadására is, amíg megérkezik a mentőautó.
Ha nincs Önnél autoinjektor, azonnal hívja a 112-t!
Az anafilaxiás reakcióval járó súlyos étel allergiában szenvedő gyermekek rendszeres orvosi vizsgálatot, kontrollt igényelnek. Érdemes ennek a gyermeknek egy olyan karkötőt viselnie, melyen fel van tüntetve, mire allergiás és kit kell értesíteni anafilaxia esetén.
Autoinjektorok
Anafilaxiás reakció lezajlását követően gyermekét autoinjektorral kell ellátni. A gyógyszer vényköteles. Hazánkban az EpiPen/EpiPen Junior és az Anapen/Anapen Junior van forgalomban.
Önnek, és, ha gyermeke elég idős, neki is meg kell tanulnia, hogyan kell az injekciót használnia szükség esetén.
A gyermek tartsa magánál az iskolában, kiránduláson vigye magával.
- írja rá a tollra a gyermek nevét
- tárolja szobahőmérsékleten
- könnyen elérhető helyen.
Rendszeresen ellenőrizze a lejárati időt és győződjön meg arról, hogy a kis nyílás tiszta az autoinjektoron.
Allergiás és anafilaxiás reakciók megelőzése
Minden esetben fontos a provokáló tényező elkerülése.
Ha gyermeke ételre allergiás, tanítsa meg neki, mit nem ehet meg és mit igen. Ne fogadja el a többi gyermek ételét, mindig mossa meg a kezeit étkezés előtt. Tanítsa meg, hogy mindig legyen nagyon óvatos, ha gyorsétteremben fogyaszt vagy étteremben, cukrászdában, kávézóban eszik. A pincérnél kérdezzen rá az ételek allergén tartalmára. Ha gyermeke vendégségbe megy, a vendéglátókat tájékoztassa gyermeke allergiájáról, győződjön meg arról, hogy képesek az autoinjektort használni. Fontolja meg, készít-e a gyermeknek ennivalót.
A bölcsődében, óvodában, iskolában tájékoztassa a tanárokat, konyhás néniket gyermeke allergiájáról.
Asztma és anafilaxia
Azoknak a gyerekeknek, akik asztmásak és anafilaxiás reakciójuk is volt már, nagyon fontos, hogy asztmájuk jól kontrollált legyen. Ez csökkentheti a későbbi allergiás reakciók súlyosságát.
Az étel fogyasztására anafilaxiás reakcióval reagáló gyermek gondozása allergológiai feladat. Igaz, étellel szemben alakul ki az adverz reakció, de nem emésztőszervi panaszok képzik a vezető tüneteket. Tartós beteg igazolás kiállítására gasztroenterológus nem jogosult, mivel a betegnek nincs allergiás bélgyulladása. A diagnózis felállítása azonban lehetséges gyermek-gasztroenterológiai rendelésen is.
Allergia vizsgálat bőrön (Prick teszt)
Mi az az allergia vizsgálat?
Amikor azt próbálják kideríteni, mi okozta gyermekénél az allergiás reakciót, arról kérdezik, mi történt épp akkor és mit tett abban az időben. Például mit evett a gyermek, aludt közben, végzett-e fizikai aktivitást? Bevett-e bármilyen gyógyszert? Korábban evett-e olyan ételt vagy vett-e be már azonos gyógyszert?
Nem minden allergiás probléma esetén szükséges allergia vizsgálatot végezni. Igazából akkor hasznosak, amikor azonnali típusú allergiás reakció okát keressük. Általában ezeknek a vizsgálatoknak nincs haszna, ha késői típusú allergiás reakcióról van szó (órákkal később jelentkeztek a tünetek). Többnyire abban sem segítenek, hogy kiderítsük, milyen tényezők felelősek az ekcéma fellángolásáért.
Terheléses vizsgálat segíthet azonosítani ilyen esetben az allergén anyagot.
Mi az a bőr Prick teszt?
A gyanúba hozott allergén anyag 1 cseppjét a bőrre helyezik, majd a csepp alatt a bőrt egy tűvel felszínesen megsebzik. A cseppeket ezután óvatosan letörlik és 15 percig várakozni kell. A tesztet általában az alkaron végzik. Néhányszor friss gyümölcsöt vagy főtt hüvelyest használnak a bőrteszthez. Ilyen esetben a szülőnek szükséges a gyümölcsöt/hüvelyest magával hoznia a vizsgálatra, mindegyiket egymástól elkülönítve külön edénykében.
Meddig tart a vizsgálat?
A teszt maga 15 perc, a teljes vizsgálat a felhelyezéstől a leolvasásig 30-45 perc.
Fájdalmas?
Számos tűvel történő karcolást végeznek, de ez nem fájdalmas. A tűk látványa inkább félelmetes.
A bőrteszt mindig pontos eredményt nyújt?
Minden vizsgáló módszernek vannak határai, egyik sem 100% pontos. A pozitív eredmény nem jelent biztos allergiát, míg egy negatív eredmény sem zárja ki azt. Az eredményt mindig szakembernek kell értékelnie a beteg kórtörténete alapján. Bizonytalanság esetén terheléses vizsgálat elvégzése válhat szükségessé.
Az allergia vizsgálatok leginkább azonnali típusú allergiás reakció tisztázásához szükségesek. Ebben az esetben a pozitív teszt alátámaszthatja a diagnózist.
Az allergia vizsgálatok végzése nem javasolt próba-szerencse teszteléséként. Amikor bizonytalan, mi lehet a trigger tényező, a valódi pozitív eredmény esélye csupán 50%, egyszerűen kifejezve, kisebb az esélye, mint feldobni egy érmét és várni, hogy az írás legyen felül.
Mielőtt bármilyen allergia vizsgálatot végeztett gyermekével orvosi konzultációt javaslok rendelésemen.
Bőrteszt végzése nem javasolt azoknál a gyermekeknél, akik bőre testszerte ekcémás, antihisztamint szednek vagy szteroid tablettát. Ilyenkor vérvétel lehet az alternatíva.
A vizsgálat után ugyanúgy folytathatja a gyermek a napi rutinját, mint más napokon?
A bőrteszt biztonságos. Viszketés jelentkezhet utána, ahol a cseppeket felhelyezték a bőrre. A vakarás ronthat a viszketésen. A terület bő vízzel történő lemosása segíthet. A viszketés 30-45 percen belül magától szűnik. A vizsgálat után ugyanúgy folytathatja a napját, ahogy máskor szokta.
Bármit csinálhat-e a vizsgálat előtt a gyermek? Mit tehet a szülő a vizsgálat előtt?
Három módon segíthet:
- Gondolja át, mi történt akkor, amikor az allergiás reakciót észlelte. Az orvos tudni szeretné, mit csinált a gyermek. Gondolja át, írja le, azt is, mennyivel később jöttek a tünetek. Kérdezze meg a gyermek társait, nevelőit, konyhás nénit, akik ott voltak, hogy mit láttak, mi volt az ételben. Fényképek, videók szintén hasznosak lehetnek.
- Hozza magával azoknak az ételeknek a listáját, amik a gyanús anyagot tartalmazhatták. Azok az ételek, amit 1 órán belül fogyasztottak el a tünetek megjelenése előtt, nagy valószínűséggel lehetnek a kiváltó tényezők. Hozza magával az étel csomagolását vagy kérje el az étlapot, az ételek összetevőinek listáját.
- Hozza magával a gyermek minden gyógyszerét/inhalatív készítményét. Hozza magával a gyermek által szedett gyógyszerek listáját.
A bőrteszt eredményét antihisztamin és szteroid tabletta befolyásolja. Ha lehet, a bőrteszt előtt az antihisztamin alkalmazását 5 nappal korábban állítsa le.
Allergiás a kisbabám a tejemre?
A szoptatás az anya és a baba számára egy fontos kötődési lehetőség, azon túl, hogy az újszülött, csecsemő számára a legideálisabb táplálék az anyatej. A WHO 6 hónapos korig kizárólagos anyatejes táplálást javasol.
Mi lehet az oka, ha a baba sírva fakad szoptatás közben? Lehetséges, hogy allergia okozza?
Leggyakrabban a szoptatás közben jelentkező sírást nem allergia, hanem csak az anya által elfogyasztott étel vagy ital iránti érzékenység, irritáció okozza. De az is lehet, hogy csak túleszi magát a baba, feszül és fáj a gyomra. Ez kifejezetten igaz a mohón, gyorsan, sok levegőt nyelő babákra.
Az anyatejre sose lehet allergiás a baba, csak az anyatejjel az anyából a babába átjutó anyagokra. Allergiás reakció 100 újszülöttből csak 2-3 babánál jelentkezik emiatt.
Mik lehetnek az allergia tünetei: megváltozott állagú (hasmenéses) széklet, véres széklet, erős hasi fájdalom, tartós vagy napi 3 óránál hosszabb sírás, kiütés, ekcéma, csalánkiütés, hányás, étel elutasítás, súlyos esetben nehézlégzés, zihálás, gyarapodási elégtelenség.
Tejfehérje allergia gyanú esetén szakorvosi konzultációra van szükség. Az anya számára szigorú tejfehérje mentes diéta bevezetése javasolt (tej, minden tejtermék, laktózmentes tej és tejtermékek is, rejtett tej – csomagolás elolvasása).
Gyakori probléma, hogy az anyuka a szakmailag elfogadhatónál sokkal hosszabb ideig tartja a diétát, sőt, esetleg más ételekkel is kiegészíti azt, szinte tápanyaghiányos táplálkozással „kínozva” magát.
Ha úgy érzi, úgy gondolja, hogy babája allergiás, érdemes orvoshoz fordulnia, annak érdekében, hogy minél hamarabb kiderüljön az igazság. Így elkerülhető egy feleslegesen tartott diéta, illetve időben bevezethető a szükséges diéta, amivel a gyermek megszabadítható panaszaitól.
Nem biztos, hogy az anya táplálkozása okozza a problémát. Az erős tejleadó reflex is gondot okozhat neki. Ez a szoptatás első heteiben fordulhat elő. Ennek jele lehet a feszülő mell, a spriccelő anyatej, a folyamatos szivárgás. A baba nem tudja tartani a kiömlő anyatejjel a tempót, sok levegőt nyel, sokszor a torkára mehet a tej, emiatt köhöghet. Megváltozik a széklet állaga, színe, habos, nyálkás lesz.
Ha egyedül nem boldogul ezzel a helyzettel, érdemes szoptatási tanácsadó segítségét kérni.
Az ekcéma okai és formái
Az ekcéma elhúzódóan megjelenő, vissza-visszatérő megbetegedés. A kiváltó ok tisztázása és a kezelés is sok időt vehet igénybe.
Az ekcémát más szóval dermatitisnek is nevezhetjük, ami latinul bőrgyulladást jelent. A leggyakoribb, sok ember életminőségét negatívan érintő betegség.
Az ekcémás bőr eleinte kipirosodik, viszket, apró hólyagok alakulnak ki rajta, majd a vakarás miatt apró sebek, pörkök, hámlás jelenik meg. Az első akut szakaszt, ha nem ismert a kiváltó tényező, amit sikerülne eliminálni (megszüntetni), szubakuttá, majd krónikussá, idültté válik. Ilyenkor a bőr már tartósan gyulladt, vörös, hámlik, megvastagodik, láthatóak a hosszanti vakarás nyomok, illetve pigmentációs eltérések (fehér vagy barnás foltok) jelenhetnek meg.
Az ekcéma megjelenhet akár csecsemőkorban is.
Mi váltja ki az ekcémát?
Az ekcémát külső és belső okok válthatják ki.
A külső eredetű ekcémát többnyire környezeti hatások okozzák. A bőrre rákerül az allergén anyag és az arra fogékony emberen a bőr gyulladását váltja ki. Ilyenek lehetnek növényi (porok, pollenek) és állati eredetű anyagok (szőrök), különböző vegyszerek, fémek, stb.
A belső eredetű ekcéma hétterében egyéni hajlam, fogékonyság áll. Ezeknek a gyermekeknek a családjában általában van ekcémás, allergiás beteg. Ebbe a csoportba tartozik az atópiás dermatitis, ami jellegzetesen a csecsemő- vagy gyermekkor betegsége, a tünetek már ilyen fiatalon megjelennek. Ebbe a csoportba tartozó ekcémát okoznak a szervezetben vagy a bőrön elszaporodó baktériumok, gombák is (azok felszínén megjelenő antigének).
Az ekcéma kialakulásában irritatív vagy allergiás mechanizmusok játszanak szerepet.
Irritáló anyagok hajlam nélkül, bárkinél kiválthatnak bőrgyulladást, attól függően mennyi ideig érte hatás a bőrt és milyen erősséggel. Gondoljunk csak az erős vegyszerekre, melyek mindannyiunk bőrét károsítják.
Az allergiás mechanizmushoz azonban egyéni érzékenység szükséges. Ezért a típusért fémek, állati eredetű szőrök, porok, pollenek lehetnek a felelsőek.
A diszhidrotikus ekcéma a kézen és a lábon jelenik meg. A tenyerek, talpak és az ujjak egymás felé néző felszínén apró, víztiszta hólyagok jellenek meg, emellett a bőr gyulladt. Gyermekkorban is előfordulhat. A stressznek szerepe lehet a kiújulásában. Bőrgyógyász felkeresése, az általa javasolt kezelés alkalmazása szükséges tünetmentesség eléréséhez (borogatás, szteroid tartalmú krémek/kenőcsök).
Seborrheás ekcéma
A seborrheás ekcéma nemcsak csecsemőket érinthet, hanem az idősebb korosztályt is. Jellemzően 6 hónapnál fiatalabb korban jelentkezik, sokszor nem különíthető el egyértelműen az atópiás bőrgyulladástól. A hajas fejbőrön sárgás, olajos megjelenésű és tapintatú felrakódás (“koszmó”) látható, alatta piros kiütések jelentkeznek, melyek ráhúzódhatnak a szemöldökre, fülre, orcákra, ritkán a törzsre, a pelenka alatti területre. Kezeléséről egy másik írásban olvashattak.
Ekcéma kialakulásáért lehet felelős baktérium fertőzés. Az elváltozás kerek, mint egy érme, felszíne hámlik, gyakran hólyagocskák is láthatóak. Nagyon viszket. Főleg száraz bőrű egyéneknél jelenhet meg, ezért is fontos a bőr kiszáradását megelőzni náluk rendszeres hidratálással.
Ekcémássá válhat főként a kézfej a bőr kiszáradása miatt is. Ez főleg az életkor előrehaladásával fordulhat elő, mivel a bőr faggyúmirigyeinek működése csökkent. A faggyúmirigyek és azok váladéka, a faggyú elengedhetetlen a bőr optimális állapotban tartásához, annak hiányában a bőr sérülékennyé válik, sőt, még viszkethet is. A vakarózással a bőr sérülését pedig tovább fokozzuk, sőt, baktériumokat juttathatunk a bőrbe, annak felülfertőződését okozva. Ezt a típusú bőrt hiba szteroid tartalmú krémmel kenni, mert súlyosbítja a bőr szárazságát, a bőr kevésbé tud megújulni, és nő a bakteriális fertőzésekkel szembeni fogékonyság is. Itt a kezelést a bőr zsírozása jelenti, a szárító, irritáló szappanokat, habfürdőket, hosszú fürdéseket, hintőporokat kerülni kell.
Miért szükséges orvoshoz fordulni ekcémás bőr esetén? A viszketés az életminőséget jelentősen befolyásoló tényező. A fiatal, beszédképtelen csecsemők szülei sokszor nem is gondolják, hogy babájuk nyugtalanságát a bőr viszketése okozza. A nyugtalanság éjszaka is jellemző, ami alvászavarhoz vezet. Nemcsak a baba, hanem a szülők éjszakáinak minősége is romlik. Kimerítő a gyermek és szülei számára is ez az állapot.
Ezért fontos elmagyarázni a bőrápolás lépéseit, a beteget, a szülőt felkészíteni az elhúzódó kezelésekre és a lassú javulásra. Idősebb gyermekeknél a stressz is provokáló tényező lehet, amire sokszor a szülők nem is gondolnak, mert gyermekük kiegyensúlyozottnak tűnik.
Legtöbb esetben a szülőben az allergia, az allergiás mechanizmusú ekcéma lehetősége merül fel, pedig nem minden estere igaz ez. Nem minden allergiás ekcémára igaz, hogy étel provokálja a bőrgyulladást.
Az allergiás forma csak alapos anamnézis felvétellel deríthető ki, enélkül nem tanácsos a gyermeket (sem a szoptató anyát) szigorú megvonásos diétának kitenni.
Az irritábilis bél szindróma és a gyulladásos bélbetegség közötti hasonlóság és különbség
A két fogalom könnyen összekeverhető, mindkét esetben szerteágazó – egymáshoz részben hasonló – tünetekkel leírható bélrendszeri betegségről van szó.
Esetbemutatás: KD 14 éves lány, kórelőzményében betegség nem szerepel. 6 hónapja fájlalja a hasát egyre gyakrabban. A fájdalom görcsös jellegű és nem sugárzik sehová (pl. a hátba). Naponta 2–4 laza és nem véres székletet ürít, ez változást jelent a korábbi székeltürítési szokásaihoz képest. Székletürítés után fájdalomról számol be. Étvágya változó, időszakosan hányingere van. Úgy tűnt, hogy a tünetek egybeesnek a kezdetével, a középiskola első évével. Az elmúlt hónapban napi rendszerességgel probiotikumot szedett, tünetei nem változtak. Bár az alvás minőségét időszakosan befolyásolja a fájdalom és a székletürítés, tanulmányi eredményei nem romlottak, jól teljesít, és a tünetek miatt nem maradt ki az iskolából. Édesanyjával él, hétvégét édesapjával tölti, mivel 8 hónapja elváltak.
Megvizsgálva a gyermeket hasa nem érzékeny, mája, lépe nem nagyobb. A végbélnyílás és a végbél vizsgálata során figyelemre méltó nem látható, nem tapintható. Súlya 2 éve nem gyarapszik, de nőtt. Enyhe, nem meghatározott eredetű vérszegénysége van. Széklettenyésztés kórokozó jelenlétét nem igazolta.
Megbeszélés: Míg a gyulladásos bélbetegség (IBD) és az irritábilis bél szindróma (IBS) megjelenése nagyon hasonló lehet, vannak klinikai jelek és diagnosztikai eszközök, amelyek segíthetnek elkülöníteni a két állapotot.
Az IBD, amely magába foglalja a Crohn-betegséget és a fekélyes vastagbélgyulladást, az emésztőrendszer krónikus gyulladásos állapota. A kialakulás mechanizmusa összetett, magába foglalja a bélflóra, a környezeti tényezők, a megváltozott nyálkahártya-immunrendszer és a genetikai tényezők kölcsönhatását. Az IBD előfordulása tovább nő gyermekkorban, különösen a fiatal, iskoláskorú gyermekeknél.
Ezen betegségek megjelenésére a belekkel kapcsolatos és az emésztőrendszeren kívüli tünetek, jelek széles skálája jellemző. Míg a hasi fájdalom, a laza széklet és az étvágycsökkenés nem specifikus tünetek, a sürgető székletürítési inger, a véres széklet vastagbélgyulladásra, míg a növekedés késése vékonybél betegségre utalhat. A hányás akár bélszűkületre is utalhat. Megmagyarázhatatlan láz, krónikus kiütések (erythema nodosum és pyoderma gangranosum), ízületi gyulladás / enthesitis és szemtünetek is jelen lehetnek. A fizikai vizsga olyan eltérést tárhat fel, mint a szájüregi fekélyek, a végbél körüli fistulák és a bőrfüggelékek a végbélnyílás körül.
Az IBS és IBD átfedő és különböző jellegzetességei:
Mindkettőre jellemző
- krónikus állapot
- hasonló tüneteik lehetnek (hasi fájdalom, széklet megváltozása)
- életminőség romlása
- kezelhető, de nem gyógyíthatő
IBD
- gyulladásos állapot
- kevésbé gyakori
- életveszélyes is lehet
- figyelmeztető jelek/tünetek a kórtörténetben/vizsgálaton
- kezelése gyakran immunszuppresszív gyógyszerekkel történik
- labor és endoscopos kontrollra van szükség
IBS
- funkcionális emésztőszervi betegség
- gyakori
- nem életveszélyes
- nincsenek figyelmeztető jelek, panaszok
- a kezelés gyakran étrend módosítást, fokozott mozgást, viselkedés terápiát jelent
- nincs szükség labor/endoscopos kontrollra
Az IBD jellegzetességei
Az első vizsgálatnak tartalmaznia kell a fertőzés kizárását és a gyulladásos markerek (szérum és széklet) értékelését, a vérszegénység, a fehérjehiány, az elektrolitok és a májenzimek szűrését. A végleges diagnózis endoszkópos értékelést és esetleg hasi képalkotást (ultrahang) igényel. A diagnózis megerősítése után a kezelés a betegség megjelenési formájától, súlyosságától és számos egyéb tényezőtől függ. A fenntartó terápiában számos biológiai, immunmoduláló és gyulladáscsökkentő gyógyszert alkalmazunk. Az elsődleges cél egy gyors és mély remisszió elérése, amely jelentősen csökkenti a betegség visszaesésének és a hosszú távú szövődmények kockázatát.
Az IBS jellegzetességei
Az IBS hasi fájdalommal és megváltozott széklet gyakorisággal és állaggal is járhat, de más betegség bizonyítéka nélkül. Tünetei lehetnek hasi fájdalom, puffadás, székrekedés, hasmenés, a megkönnyebbülés érzésének hiánya és az erőlködés székelés közben. Az IBS hónapokon vagy akár éveken át is elhúzódhat, mielőtt igazolódik. Nemcsak bélrendszeri panaszok kísérik, de fejfájás, émelygés, hányinger, szédülés, alvászavarok, levertség és heves szívdobogás is társulhat az emésztőrendszeri panaszok mellé. A panaszokat gyakran testi és lelki megterhelések (stressz, harag) váltják ki vagy erősítik fel és rossz táplálkozási szokásoknak vagy magának az elfogyasztott ételnek vagy az étkezés módjának is hatása van a tünetekre. Az IBS osztályozása a római kritériumok alapján történik, amelyek altípusokat különböztet meg. Ezek közé tartozik:
- székrekedéssel járó IBS
- hasmenéssel járó IBS
- székrekedéssel és hasmenéssel járó IBS
- osztályozatlan IBS.
Ezekben a típusokban a betegeknek heti 1 napnál többször és 3 hónapnál hosszabb ideje tartó hasi fájdalmuknak kell lennie, a székelési szokások (hasmenés vagy székrekedés) megváltozásával együtt.
Részletes, mindenre kiterjedő kivizsgálás általában nem szükséges, ha nincsenek a következő tünetek: nem szándékos súlycsökkenés, a növekedés elmaradása, jelentős hányás vagy hasmenés, emésztőrendszeri vérzés, láz vagy eltérés a fizikális vizsgálat során.
Az IBS kezelési lehetőségei változatosak, magukba foglalják a kognitív viselkedésterápiát, az étrendi és gyógyszeres terápiát. Kimutatták, hogy a kognitív viselkedésterápia és a gyógyszeres terápia együttesen alkalmazva jobban javítja a tüneteket az IBS-ben szenvedő betegeknél a kizárólagos gyógyszeres kezeléshez képest. Az étrendi lehetőségek közé tartozik a megnövelt rostbevitel, a laktózmentes étrend és az alacsony FODMAP tartalmú (fermentálható oligoszacharidák, diszacharidok, monoszacharidok és poliolok) étrend. A gyógyszeres terápia az IBS altípustól függ, és tartalmazhat borsmentaolajat, görcsoldó gyógyszereket és triciklikus antidepresszánsokat a fájdalomban domináló IBS-ben; loperamid, kolesztiramin és rifaximin hasmenés-domináns IBS esetén; hashajtók vagy szekretagógok (lubriprostone, linaclotide, placanatide – hazánkban nem alkalmazható készítmények gyermekkorban) a székrekedésben domináns IBS-ben. A kezelés általános célja a tünetek csökkentése és a normális életvitelre való visszatérés.
A fent bemutatott gyermek diagnózisa IBD
A fenti 14 éves lánynál végül IBD-t diagnosztizáltak, konkrétan Crohn-betegséget. Bár ebben az esetben vannak olyan pszichoszociális stresszorok, amelyek az IBS felé terelhetik az olvasót, a tartósan laza széklet, a növekedés elmaradása, vérszegénység, éjszakai fájdalom és széklet a figyelemfelhívó tünetek, amelyek gyanút kelthetnek az IBD iránt, és további kivizsgálást tesznek szükségessé.
A krónikus hasi fájdalomban szenvedő betegek kivizsgálásának kezdetén alapos kórtörténet felvételnek kell történnie koncentrálva a figyelemfelkeltő jelekre. Figyelemfelkeltő jelek vagy laboratóriumi rendellenességek esetén gyermek gasztroenterológiai kivizsgálás a következő lépés, hogy a diagnózis megerősítése endoszkópiával megtörténhessen. Az IBS-nek megfelelő tünetekkel rendelkező betegeknél a gyermek-gasztroenterológiai kivizsgálás szintén szerves része a kezelésnek és a multidiszciplináris (több szakember egyidejű bevonása) ellátásnak.
5 kérdés, amit fel kell tennie az orvosnak, miután étel allergiát diagnosztizáltak gyermekénél
Sok család számára nehéz eljutni az ételallergia diagnózisáig. Számos esetben az ételallergia titokzatos jelekkel és tünetekkel kezdődik, melyek nagyon hasonlítanak más állapotok vagy betegségek tüneteihez. Emiatt a család a gyermekkel több orvoshoz is eljuthat, mielőtt a diagnózist felállítják. Más gyermekeknél a tünetek elég súlyosak és életveszélyesek is lehetnek. Bár a súlyos tünetek ijesztőek, a diagnózis megtalálását egyszerűbbé vagy gyorsabbá tehetik, de nem minden esetben.
Ebben a bejegyzésben arról olvashat, milyen kérdéseket kell feltennie az orvosnak, ha megtudja, gyermekének étel allergiája van. Mik a következő lépések, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az élet haladjon tovább?
Mik a lehetőségek?
Lehet, hogy már birtokában van minden információnak, de ha nem, akkor ez fontos. Először is, szinte minden ételallergiát úgy kezelnek, hogy elkerülik azt az ételt, ami a panaszokat, tüneteket, a betegséget kiváltja. Vannak azonban olyan ételek, élelmiszerek, melyek esetében más lehetőségek is léteznek. Ide tartoznak főleg csecsemő és kisdedkorban a tejfehérje bevitel pótlására a speciális tejmentes tápszerek, vagy a súlyos, életveszélyes allergiás reakció kezelésére alkalmas adrenalin (epinefrin) injekció használata. Lehetséges, hogy több kezelési lehetőség kombinálására van szükség.
Kérdezze meg a következőket:
- Milyen lehetőségek vannak az Ön gyermeke esetében.
- Kérje meg az orvost, hogy világosan magyarázza el az ételallergia betegség kialakulásának mechanizmusát és az alkalmazott gyógykezelés részleteit (tápszer, gyógyszer, megvonásos étrend).
- Ezenkívül, ha több lehetősége van, győződjön meg arról, hogy egyértelmű útmutatásokkal rendelkezik. A vészhelyzetekre vonatkozó cselekvési terv és a napi kezelési rutin (hogyan főzzön, hogyan vásároljon, hogyan pótoljon vitaminokat, ásványi anyagokat) segíthet csökkenteni azt a szorongást, amit eredetileg a diagnózis felállítása után tapasztalhat.
Mik a lehetséges kockázatok és előnyök? Mik az érvek és ellenérvek?
Ez egy általános kérdés, de leginkább a gyógyszerekre vagy egyéb terápiákra vonatkozik. Ha például az orvosnak gyógyszert kell felírnia, általában oka van arra, hogy az egyik gyógyszert a másik helyett válassza. (Például: talán ugyanolyan hatékony mindkettő, de az egyiknek kevesebb mellékhatása van.) Az orvosnak biztosítania kell azonban azt, hogy a választott készítmény a gyermekének a legjobban megfeleljen. Önnek fontos tudnia, hogy az egyik kezelési lehetőség mennyivel javítja a tüneteket vagy okoz mellékhatást annak esetleges következményeivel a másikhoz képest, mielőtt beleegyezne.
Van-e más megoldás, mint a javasoltak (más gyógyszer vagy kezelési mód)?
Lehet, hogy Önnek már van elképzelése az ételallergia kezeléséről az alapján, amit már hallott róla, esetleg találkozhatott olyan történetekkel a médiában, közösségi oldalakon, barátjánál, melyek újfajta megközelítést jelentenek a kezelésben. Ne féljen kérdezni az orvostól olyan dolgokról, amelyeket ő korábban nem említett Önnek!
Ha van egy bizonyos típusú megközelítés (tápszer, gyógyszer vagy egyéb terápia), amely Önt érdekli, akkor tájékoztassa az orvost erről, hátha az orvos még nem hallott róla. Sokféle lehetőség létezik, és lehet, hogy a gyermek orvosa nem ismeri mindet. Ne féljen kérdezni, ha tudni akarja, hogy az Ön által ismert megközelítés egy lehetőséget jelenthet az Ön gyermeke számára. Orvosa értékelni fogja kíváncsiságát – hiszen ez annak a jele, hogy készen áll arra, hogy mindent megtegyen a siker érdekében!
Elmagyarázná nekem pontosan a tendőimet? Írásban is rögzítené ezeket?
Nagyon fontos, hogy egyértelmű utasításokkal távozzon az orvosi rendelőből. Az orvosok, az ápolók és a dietetikusok mind szakértők, és néha elfelejtkeznek megbizonyosodni arról, hogy a beteg, a szülő megérti őket. Ne féljen megszólalni! Győződjön meg róla, hogy teljesen megértette az orvos magyarázatait és utasításait.
Úgy gondolom, az is sokat segít, ha jegyzeteket készít az orvosi konzultáció során. Annak ellenére, hogy az orvos magyarázata egyértelműnek tűnik, 5 percen belül teljesen kimegy az ember agyából, mit is hallott az imént. Ha az orvos utasításokat ad Önnek egy új gyógyszerrel vagy tápszerrel kapcsolatban, ne féljen leírni azokat, és kérje megismételni, ha nem tudott mindent feljegyezni. Betegeimet próbálom nyomtatott tájékoztatókkal is ellátni, ami óriási segítséget jelenthet.
Ha ez működik, mit várjak, és milyen gyorsan? Honnan tudhatom meg, ha a javasolt gyógymód nem hatékony?
Ezeket a fontos kérdéseket fel kell tenni. Egyes gyógymódok gyorsabban működnek, mint mások. Van, aminél időbe telhet a panasz- és tünetmentesség elérése. És van olyan kezelés, mely nem feltétlenül működik mindenkinél.
Például gondolhatja azt az egyik javasolt gyógymódról, hogy nem hatékony, mert egy héten belül nem tapasztal javulást a tünetekben. De lehet, hogy ennél a gyógymódnál akár két hétig is eltarthat bizonyos tünetek javulása, megszűnése. Ennek tudatában, amikor elhagyja az orvosi rendelőt, van elképzelése arról, hogy mire számíthat. Azt is tudja, mikorra kell ütemezni egy újabb vizsgálatot, ha nem tapasztal javulást egy bizonyos időkereten belül.
Vannak esetleg olyan kérdései, melyeket korábban feltett gyermeke orvosának és úgy gondolja, hogy az erre adott válaszok segítenek más családoknak? Ossza meg velünk!
Alsó emésztőrendszerből származó vérzés
Emésztőrendszerünk az emésztő traktusból és emésztő mirigyekből áll. Az emésztőtraktus tulajdonképpen egy hosszú cső, aminek az ételek megemésztésében és az ételek és italok felszívódásában játszik szerepet. A szájüreggel kezdődik, és folytatódik: nyelőcső-gyomor-patkóbél-éhbél-csípőbél-vastagbél-végbél-végbélnyílás.
Az alsó emésztőrendszerhez tartozik a vékonybél második és harmadik része (éhbél, csípőbél) és a vastagbél. Ezekből a szakaszokból származó vérzés esetén a vér a végbélen keresztül távozik. Jelentkezhet végbélen keresztül vérzés akkor is, ha a vérzés a felső tápcsatornából származik és a vérzés nagy mennyiségű, a vér „átszalad” a beleken. Patkóbél (bár a felső tápcsatorna része) vérzés is megnyilvánulhat csak végbélen keresztüli vérzés formájában.
Az alsó bélszakaszból szármató vérzése jelei és tünetei
A vérzés jelei és tünetei a vérzésforrás helyétől és a vérzés súlyosságától, a vér mennyiségétől függenek. Lehet a vérzés egyértelmű, szemmel látható vagy rejtett (szemmel nem látható).
Egyértelmű vérzés jele lehet
Ha a vérzés szemmel látható, akkor:
- Friss vér ürülése végbélen keresztül. A vér lehet csíkszerű vagy nagyobb alvadékok. A vér lehet a székletbe keveredve vagy a széklet felszínén.
- Magasabbról (felső bélrendszer) szakaszból származó vérzés esetén lehet a gyermeknek szurokszéklete (fekete, kellemetlen szagú széklet).
Rejtett vérzés esetén a következőt észlelheti:
- hasi fájdalom
- gyengeség, ájulékonyság
- enyhe fejfájás
- mellkasi fájdalom
- hányinger
- és/vagy nehezített légzés
Ezeknek a tüneteknek a többsége az elveszített vér miatt kialakuló vérszegénység tünetei. Ilyen tünetek esetében, ha felmerül az emésztőrendszeri vérzés lehetősége, az széklet vér (hemoglobin) vizsgálattal igazolható.
A széklet állaga (hasmenés vagy székrekedés) fontos mutatója a bélrendszeri vérzésnek. Az állag mellett fontos a székletürítés gyakorisága, hasi fájdalom jelenléte, éjszakai székletürítés, láz vagy fogyás.
Alsó emésztőrendszeri vérzés okai
Az alsó bélrendszeri vérzés egy tünete egy megbújó emésztőrendszeri problémának. Az okok eltérőek életkortól függően. A leggyakoribb okok:
- Aranyér (gyakran székrekedés miatt alakul ki)
- Polip a bélfalon
- Vírusos, bakteriális, parazita fertőzés
- Gyulladásos bélbetegség (Crohn-betegség, colitis ulcerosa)
- Meckel diverticulum, ami egy fejlődési maradvány a vékonybélen
- Ételallergia, leggyakrabban tejfehérje (eosinophil proctitis/colitis)
- Bélösszecsúszás (invagináció)
- Nekrotizáló enterokolitisz (NEC), súlyos korkép főként koraszülött babákban, akár életveszélyes állapotba is kerülhet a baba
- Érfejlődési rendellenességek
A felső emésztőrendszerből származó vérzés kimutatása, diagnosztikája
Alapos, részletes kórtörténet felvétellel, fizikális vizsgálattal az okok egy része kideríthető.
Ismerni kell a beteg hőmérsékletét, vérnyomását, pulzusát, ezekből a vérzés súlyosságára lehet következtetni. A láz fertőzés jele lehet. A szapora pulzus, az alacsony vérnyomás nagy mennyiségű vér elvesztését jelezheti.
Mindenképpen szükséges a végbél megtekintése, vizsgálata tapintással, így láthatóvá válnak aranyerek, berepedés, bőrfüggelékek. A végbélnyílásba bevezeti az ujját az orvos, ekkor tapinthatóvá
Mind a vérvétel, a széklet vizsgálata hozzájárulhat ahhoz, hogy a vérzésforrást azonosítani tudjuk. A székletben ellenőrizzük vírus, baktérium, parazita jelenlétét. Rejtett vérzés esetén széklet hemoglobin (vér) vizsgálatra is sor kerül.
Képalkotó vizsgálatot attól függően végzünk, milyen kóreredetre van gyanú. Hasi ultrahang a bélösszecsúszást mutatja ki, Meckel diverticulumot izotópos vizsgálattal tudunk igazolni.
A kórtörténettel, a labortaóriumi vizsgálatok eredményétől függően szükség lehet vastagbél tükrözésre is.
Amennyiben a vérzésforrást nem találjuk, elvégeztük a bélrendszer felső és alsó szakaszának áttekintését endoscopiával (gyomor- és vastagbéltükrözés), kapszulás vékonybél endoscopiára is sor kerülhet. A vizsgálat során a gyermek egy kamerával ellátott, egy nagyobb gyógyszernél nem nagyobb méretű kapszulát nyel le, eközben az számos fényképet készít. Ezzel a vékonybélből származó vérzés forrását találhatjuk meg.
Az alsó emésztőrendszeri vérzés kezelése
A kezelési terv a feltételezett októl, a vérzésforrás helyétől függ.
- Súlyos vérzés esetén szükség lehet vérátömlesztésre.
- Végbél berepedés, aranyér esetén elegendő az étrendet módosítani, székletlazítót adni és esetleg helyileg kenőcsöt használni.
- Polip eltávolítása vastagbéltükrözés során lehetséges.
- Bakteriális fertőzések kezelhetők antibiotikummal (ha szükséges), paraziták ellen is léteznek gyógyszerek, vírus fertőzés nem igényel vírusellenes gyógyszeres kezelést.
- Tejfehérje allergia kezelése a tej/tejtermék megvonása az étrendből, anyatejes táplálás esetén az anya étrendjéből, tápszeres baba esetén speciális formula alkalmazása.
- Eosinophil sejtes allergiás kórkép esetén is a vérzést okozó étel megvonása jelenti a kezelést.
- Néhány esetben műtéti beavatkozásra van szükség, például Meckel-diverticulumnál, bélösszecsúszásnál, ha az utóbbi nem kezelhető ultrahang vezérelt desinvaginációval (a beöntéshez hasonló beavatkozás, amit gyermeksebész végez.
Aranyeresség
Minden embernek vannak aranyerei. Ezek a vénás fonatok a végbél fontos elemei, támogatják a végbél záróizomzatának tömítő funkcióját, azaz nem csorog a széklet belőlünk.
Panaszt akkor okoznak, ha megnagyobbodnak, begyulladnak a végbélnyílás körül vagy a végbél alsó szakaszán.
Az aranyérnek két formája van:
- Külső aranyerek, melyek a végbélnyílás körül a bőr alatt láthatóak.
- Belső aranyerek, melyek a végbél és a végbélnyílás határán helyezkednek el.
Mi okoz aranyerességet?
Az aranyerek akkor válnak láthatóvá, ha túl nagy nyomás nehezedik a vénákra a végbélnyílás körül. A hasprés miatt nő a vénák falára nehezedő nyomás s ez idővel túltágítja a vénákat. A kitágult erek sérülékenyebbé válnak és hajlamosak lesznek a gyulladásra. A nagyfokú kitágulás miatt lassul a véráramlás, emiatt pang a vénában a vér, emiatt fokozott a véralvadás és a vérrögképződés kialakulásának kockázata.
Egyéni adottságoktól, öröklött hajlamtól, életmódtól is függ, kinél alakul ki aranyér.
Ez okozhatja:
- Erőlködés székelés közben
- Hosszan tartó üldögélés a WC-n
- Elhúzódó (krónikus) székrekedés vagy hasmenés
- Alacsony rosttartalmú étrend
- Kötőszövet elvékonyodása a végbélnyílásnál és a végbél körül (idős korban és terhességben jellemző).
- Gyakori nagy súlyok emelgetése.
Az anyaresség tünetei
A tünetek attól függenek, hogy melyik formája van gyermekének.
Külső aranyér esetén:
- Végbél viszketés
- Egy vagy több kemény csomó a vélbélnyílás körül
- Végbél fájdalom, különösen ülés közben.
A túl sok erőlködés, dörzsölés vagy tisztálkodás a végbélnyílás körül ronthatja a tüneteket. A legtöbb embernek külső aranyeres csomó esetén a panaszai néhány napon belül megszűnnek.
Belső aranyér esetén:
- Vérzés a végbélből – friss vért láthat a széklet felszínén, a WC papíron vagy a WC csészében
- Aranyér előboltosulása, kifordulása a végbélnyíláso keresztül (tapintható csomó).
A belső aranyerek általában nem fájdalmasak, hacsak nem fordulnak ki. Az ilyen fájdalmat és kellemetlenséget okozhat. Gyermekkorban ez a forma ritka.
Hogyan kezelhető az aranyér otthon
A legtöbb esetben az aranyerek otthon kezelhetőek a következőkkel:
- Élelmi rostban gazdag ételek fokozott fogyasztása.
- Székletlazítás.
- Bőséges folyadékfogyasztás minden nap.
- Székelés közben erőlködés mellőzése.
- A WC-n minél rövidebb ideig üljön.
- Fájdalomcsillapító használata.
- Meleg fürdő naponta többször a fájdalom enyhítésére. Ez lehet csak ülőfürdő is.
- Aranyeres kenőcs vagy kúp használata fájdalomcsillapítás, váladékozás, viszketés mérséklésére külső aranyerek esetén.
Mikor szükséges orvosi vizsgálat
Mivel az aranyeresség gyermekkorban ritka és nem biztos, hogy a szülő megtekintéssel képes felismerni az aranyeret, mindenképpen érdemes orvosnak megmutatni a gyermeket, ha panaszos.
Amennyiben az aranyeresség ismert, akkor el lehet kezdeni a kezelést otthon és akkor kell orvoshoz fordulni, ha
- a kezelés ellenére a panaszok 1 hete fennállnak
- vérzést tapasztal. Bár az aranyeresség gyakori oka a vérzésnek, azt más tényező is okozhatja.
Az aranyeresség diagnózisa
Az aranyeresség diagnózisa felállítható a kórtörténet és a fizikális vizsgálat alapján. A vizsgálat a végbél megtekintését és rektális digitális vizsgálatot is jelent (a végbél áttapintása ujjal). A végbél eszközös vizsgálatára gyermekkorban ritkán kerül sor.
Az aranyeresség kezelése
Amennyiben az otthon alkalmazható készítmények és étrend módosítás nem segít a panaszokon, szükség lehet egyéb beavatkozásra. Rezeket gyermekkorban nagyon ritkán alkalmazzuk. Ide tartozik a szkleroterápia, a műtéti kimetszés.
Hogyan előzhető meg az aranyeresség
Az aranyér megjelenése megelőzhető, ha odafigyel a gyermek étrendjére és mosdó használatára:
- Magas élelmi rosttartalmú ételek fogyasztása (zöldség, gyümölcs, teljes kiörlésű gabona)
- Székletlazító használata székrekedés esetén.
- Elegendő mennyiségű folyadék fogyasztása.
- Nem erőlködve végzett székletürítés. A gyermek ne kapkodja el a székelést, ne fél perc alatt végezze el a dolgát.
Ne üldögéljen sokat a WC-n.
Atópiás dermatitisz
Az atópiás dermatitisz egy veleszületett krónikus gyulladásos bőrbetegség. Csecsemők és kisdedek leggyakoribb bőrgyógyászati megbetegedése.
Azoknál a gyermekeknél alakul ki, akik atópiás alkatúak, azaz az allergiás betegség kockázatával születtek (családban allergiás betegségek halmozódnak). Tünete a bőrszárazság, a bőr gyulladása, viszketés, a bőr kirepedezése. Hullámzó lefolyású betegség, a tünetek hol enyhülnek, hol kifejezettek. Ezt a szakaszt fellángolásnak nevezzük, amiért számos tényező felelős lehet, az ételektől kezdve az időjárásig.
Az atópiás dermatitisz az öt évnél fiatalabbak 10 százalékát érinti. Gyakran társul mellé étel allergia. A tünetek csecsemőkorban kezdődnek, ahogy nő a gyermek, a tünetek változhatnak. Fiatal gyermekben bőrjelenségek általában az arcon jelentkeznek viszkető, hámló, illetve nedvedző vörös foltok formájában. Kisgyermekkortól egyre inkább a hajlatok vagy nyak érintett, gyakori a az arcbőr és a szemhéjak gyulladása (vörösség, hámlás). Ifjúkorban a hajlatok mellett a tenyerek és a talpak is érintetté válnak, de jellemző a végtagokon látható, erősen viszkető, vörös csomócskák megléte.
Atópiás csecsemőnél lehetőség szerint az anyatejes táplálást kell választani. Gondolni kell tejfehérje allergia lehetőségére, ezért javasolt a szoptató édesanyának rövid ideig tejmentes étrendet tartani. Szükség lehet speciális tápszerekre. Akár szoptat vagy tápszerrel táplálja gyermekét, javasolt szakember tanácsát kikérni a diétával kapcsolatban. Így elkerülhetőek a feleslegesen alkalmazott szigorú megvonásos diéták, melyek mind az anya, mind a csecsemő hiányos táplálkozásához vezethetnek.
Gyermek-gasztroenterológusként semmiképp nem javaslom az önkényes tápszer vásárlást. Sokszor találkozom olyan édesanyával, aki barátnője, patikus javaslatára speciális gyógytápszert vásárol gyermeke számára igen magas költségen. Ezek a tápszerek, ahogy a nevükben is szerepel, gyógyszerek. Kizárólag azoknak van rá szüksége, akik valóban betegek, akiknek a tünetei, panaszai semmilyen más megoldással nem gyógyíthatók.
Ezzel szemben nagyon fontos a megfelelő bőrápolás: speciális nem szárító fürdetőszereket javasolt használni. Meg kell akadályozni, de legalábbis mérsékelni a bőr kiszáradását. Azt rendszeresen hidrálni szükséges, naponta lehetőleg 2-3 alkalommal. Az irritáló szereket tartalmazó fürdőket mellőzni kell, a fürdés időtartamát 10 perc alá kell szorítani. Célszerű a dörzsölést (törölköző) kerülni, a vizet csak itassák fel a baba bőréről.
Vannak olyan esetek, amikor bőrgyógyászati kezelésre van szükség: szteroidos krém, antihisztamin, fototerápia vagy akár biológiai terápia. Ezekkel a szerekkel jól karban lehet tartani a betegséget, megelőzni vagy ritkítani a fellángolások gyakoriságát, csökkenteni az életminőséget rontó viszketést.
Az esetek nagy részében a betegség súlyossága 3-5 éves korra csökken, a gyulladás a hajlatokra koncentrálódik. Van remény teljes gyógyulásra, de lehetséges, hogy erre felnőttkorig várni kell.
Bélgázok? Miért? Hogyan? Mit tehetünk ellenük
Minden ember beleiben vannak bélgázok. Leginkább azért, mert lenyeljük. Lenyeljük evés közben, beszéd közben és valaki esetleg szándékosan. Ami nem távozik büfögéssel a gyomorból, az tovább halad a belekbe, majd a végbélen keresztül távozik. A vastagbélben is képződik gáz, az ott élő baktériumok bizonyos meg nem emésztettet, a vékonybelekből nem felszívódott táplálékot megemésztik, eközben gáz képződik.
A bélgázok leggyakoribb forrása
- Rostban gazdag ételek, mint a teljes gabonák és korpa
- Zöldségekben, gyümölcsökben, gombákban található cukrok
- Tejcukor (laktóz intolerancia esetén)
- Édesítők, mint a szorbit, xylit, magas fruktóztartalmú kukorica szirup ételekben, cukorkákban, rágókban
- Szénsavas üdítők, mint a szóda, melyből nagy mennyiségű széndioxid szabadul fel
A legnagyobb mennyiségben a bélben hidrogén, széndioxid és metán képződik, ezek kellemetlen szagúak is. A bűzös gázszag akkor képződik, amikor bizonyos baktériumok kis mennyiségű fehérjét, zsírt és szénhidrátot lebontanak.
A bélgázok által okozott panaszok
Mindenki minden nap ürít bélgázokat. Ez teljesen normális, ennek nem szabad fájdalmasnak lennie és nem szabad betegségnek tekinteni. Túlzott mennyiségben képződő gáz (nagy mennyiségben elfogyasztott emészthetetlen ételek fogyasztása után) puffadást, kellemetlen feszítő érzést, teltségérzést, görcsöket, hasmenést okozhat.
Gyakori büfögést okoz nagyobb mennyiségű levegő lenyelése, ez általában azoknál a gyerekeknél fordul elő, akik cumiznak vagy sokat sírnak. Idősebb gyermekekben a rágózás lehet kiváltó tényező. A szándékos levegő nyelés és büfögés fiatal gyerekek és tinédzserek szórakozása.
Hogyan befolyásolható a bélgáz mennyisége
A legjobb módja a bélgázosság kontrollálásának azoknak az ételeknek a visszafogott fogyasztása, melyek felelősek a gázképződésért. Ezt mindenkinek egyénileg kell kitapasztalnia. Kerülje a rostban gazdag zöldségeket és gyümölcsöket, mint a hüvelyesek, spárga, gomba, karfiol, brokkoli, kelbimbó, káposzta és korpa. Ezek főzése, párolása csökkenti gázképző képességüket.
- Laktóz érzékenység esetén kerülje a tejet, tejtermékeket
- Kerülje az édesítőket, mint a szorbit, xylit
- Kerülje a szénsavas italokat
- Ne rágózzon
Használjon laktáz cseppet vagy rágótablettát, ha laktóz érzékeny. Használjon olyan gyógyszereket, melyek megkötik a bélgázokat (szimetikon, aktív szén), bár ezek sokszor nem segítenek. Rendszeres mozgás, torna stimulálja a bélműködést és hozzájárul ahhoz,
Betegségek, melyek fokozott gázképződéssel járnak
Egyes betegségek tüneteként is jelentkezhet fokozott gázképződés, haspuffadás. A magyarázat ugyanaz, mint az életmódbéli okoknál (az ételek, melyek panaszt okoznak azonosak), itt azonban felszívódási zavar az oka annak, hogy a lebontási végtermékek nagyobb mennyiségben jutnak a vastagbélbe. A vékonybél bolyhait érintő károsodás azok sorvadásához vezet, a gázképződésért leginkább felelős cukrok felszívódás nélkül a vastagbélbe jutnak. Ilyen betegség a lisztérzékenység, de itt a haspuffadás mellett gyarapodási elégtelenség, fogyás, vashiány, pszichés zavarok, stb is kialakulhat,
A hasnyálmirigy elégtelen működése is okozhat haspuffadást. A hasnyálmirigy által termelt emésztőenzimek hiánya vagy csökkent mennyisége miatt a tápanyagok nem emésztődek meg, emiatt nem alkalmasak a felszívódásra, a vastagbélbe jutnak. Hasnyálmirigy elégtelenség gyermekkorban ritkán áll a haspuffadás hátterében.
Más szerveket, illetve szervrendszereket érintő kórképek esetén is jelentkezhet haspuffadás. Nőgyógyászati problémák serdülőkben, pajzsmirigy alulműködés, cukorbetegség akár kisgyermekkorban, valamint pszichoszomatikus betegségek, mint irritábilis bél szindróma kisdedkortól.
A haspuffadást hormonális változások is kiválthatják, ez gyermekkorban csak a menstruáció esetén fordulhat elő.
Probiotikumok szerepe a bélgázosság mérséklésében
A gázképződésért leginkább a vastagbélben jelenlévő baktériumok a felelsőek. A jótékony hatású baktériumok is fermentálják az oda kerülő tápanyagot, de sokkal jellemzőbb ez a káros, illetve nagy mennyiségben elszaporodó, kedvező hatással nem rendelkező baktériumokra. Az egészséges bélflóra egyensúlyának felborulása hasmenést, haspuffadást, étvágytalanságot okozhat. Probiotikum kúrát mindenképpen érdemes kipróbálni. Olyan készítményt érdemes választani, melyben nagy csíraszámban találhatók baktériumok nagy változatosságban (nemcsak egyféle baktérium van a készítményben).
Mi a teendő tartós panasz esetén?
Amennyiben a haspuffadás életmódbeli változtatások után sem szűnik és hosszú ideje tartósan fennáll, javasolt gyermek-gasztroenterológiai kivizsgálás.
A konzultáció előtt semmilyen speciális diéta bevezetése nem javasolt, mert esetlegesen a panaszok hátterében megbújó betegség kimutatását nehezítheti.
Bélrendszeri polipok
A polip nem más, mint szöveti túlnövekedés, ami a gyomor-bél rendszer béléséből nyúlik ki. Polipok előfordulhatnak a gyomorban, a vékonybélben vagy a vastagbélben. Leggyakrabban a vastagbélben találhatók polipok.
Mi az a polip?
A gyomor-bél rendszer bélése általában sima, olyan, mint a száj belseje. A bélésből (nyálkahártya) kifelé növő szöveteket polipnak nevezik.
A polipok a vékony és / vagy a vastagbél vagy a gyomor béléséből nőhetnek ki. Leggyakrabban a polipok gomba formájúak, keskeny szárral, ami összeköti a nagyobb véget a bél bélésével. Más polipok laposabbak és közvetlenül a bélésen nőnek. A polipok mérete a 0.2cm-től 5 cm-ig változhat.
A polipoknak két általános típusa van: az adenómás és a hamartómás polipok. A polip típusa azon alapul, hogyan néz ki mikroszkóp alatt. Az adenomatózus polipok általában felnőtteknél fordulnak elő, és a felnőtteket veszélyeztethetik a vastagbélrák kialakulásában. A hamartomatosus polipok a gyermekeknél általában előforduló polipok. A fiatalkori polipoknak is nevezett hamartomatous polipok szinte mindig jóindulatúak, bár annak a betegnek, akinek sok hamartomatous polipja van nagyobb lehet a vastagbélrák kockázata.
Mennyire gyakoriak a polipok?
A vastagbélben körülbelül 1–2% -ában található polip gyermekkorban. A leggyakoribb polip a fiatalkori (juvenilis) polip, amely a gyermekeknél előforduló polipok több mint 95% -át teszi ki. Ezek többnyire 10 évesnél fiatalabb gyermekeknél fordulnak elő, különösen 2–6 éves gyermekeknél. A legtöbb fiatalkori polip egyedülálló (egyetlen polip), és főleg a vastagbél bal oldalán található.
Néhány gyermek örökli azokat a géneket, amelyek nagyobb valószínűséggel fejlesztenek ki sok polipot (polipózis szindrómának nevezik őket). Ezen polipózis szindrómák egy része hamartomatózus polipokat, míg mások adenomatózus polipokat tartalmaz. A polipózis szindrómák közé tartozik az ismert adenomatózus polipózis, a fiatalkori polipózis szindróma, a Peutz-Jeghers szindróma, a Bannayan-Riley-Ruvalcaba szindróma és a Cowden-kór. A magányos fiatalkori polipokkal ellentétben a polipózis szindrómák növelhetik a bélrák kockázatát. A polipózis szindrómákat alapos családi anamnézis, endoszkópia, az eltávolított polip mikroszkópos vizsgálata és genetikai teszt kombinációjával diagnosztizálják.
Milyen tünetei vannak a polipoknak?
A székletben általában vér látható. Ez a vérzés nem okoz fájdalmat a gyermek számára. Hónapokon át kis mennyiségű vérzés néhány gyermeknél vashiányos vérszegénység kialakulásához vezethet, és vérszegénység tünetei léphetnek fel (például fáradtság, sápadt bőr). A vérzés nem minden székletürítésnél fordul elő, és általában hetente-havonta ismétlődik. Ritkán fordul elő, hogy a gyermekeknél más tünetek jelentkeznek, de egyéb tünetek lehetnek: görcsös hasi fájdalom, nyálkás hasmenés vagy akár a polip kiboltosulása a végbélnyíláson (prolapszus). A prolapszus az, amikor a polip részben kilóg a végbélnyílásból, miközben még mindig a vastagbél falához kapcsolódik.
Hogyan történik a diagnózis felállítása?
Ha egy gyermeknek polip prolapszusa van (a polip kilóg a végbélnyílásból), akkor a diagnózist könnyű felállítani, mert a polipot a szülő vagy az orvos láthatja. Gyakrabban a gyermeket gyermek gasztroenterológushoz irányítják, mert a vér ürül a belekből (végbélnyíláson keresztül).
Ebben az esetben kolonoszkópia elvégzése javasolt, mely során egy keskeny, hajlítható kamerával ellátott csövet vezetünk a vastagbélbe. Amikor megtaláljuk a vérzés forrását, egy ún. hurokkal a polipot megrakadjuk és levágjuk. Ezután a polipot egy patológushoz küldjük, aki mikroszkóp alatt megnézi, hogy milyen polipról van szó. A kolonoszkópia során megvizsgáljuk a teljes vastagbelet, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy nincsenek más polipok. Általában az összes polipot eltávolítjuk (kivéve, ha nagyon sok van vagy nem biztonságos ezt megtenni).
A fent említett polipózis szindrómák diagnosztizálására akkor kerülhet sor, ha erre utaló jeleket találunk a vizsgálata során. Ezek közül néhány esetében speciális genetikai teszt végezhető vérvizsgálattal a diagnózis megerősítésére.
Mik a lehetséges szövődményei a polpoknak?
A polipok ritkán vérezhetnek erősen, főleg akkor, ha leszakadnak a szárukról (autoamputáció). A bélelzáródás egy különleges típusát okozhatja az intussuscepciónak nevezett bélelzáródás (bélösszecsúszás). Ha a gyermeknek egyetlen fiatalkori (juvenilis) polipja van, általában nincs szükség újabb kolonoszkópiára. Azoknál a ygerekeknél, akiknek több polipja van vagy olyan gyermek, akinek a családjában speciális polipózis előfordul, rendszeres kolonoszkópián kell átesnie ellenőrzés céljából, mivel új polipok képződhetnek, és azokat el kell távolítani.
A polipok jelentősége a legtöbb gyermekben nem azonos a felnőttekével (akiknél nagyobb a daganatos elfajulás kockázata). Örökölt poliposis szindróma esetén, több polip esetén előfordulhat, hogy egy polip rákosan elfajul. Szerencsére a magányos fiatalkori polipban szenvedő gyermekek többségének nincs fokozott rák kockázata.
Bélrezekciós műtét
A Crohn betegség és a gyulladásos bélbetegségek (IBD) egyéb formái, beleértve a fekélyes vastagbélgyulladást (UC) és a meghatározatlan IBD-t (IBD-U), krónikus, de kezelhető állapotok, amelyek fájdalmat vagy kellemetlenséget okozhatnak a beteg számára, gondot jelenthet a súlygyarapodás vagy a jó tápláltsági állapot fenntartása, és egyes esetekben súlyos vagy potenciálisan életveszélyes szövődmények alakulhatnak ki, különösen kezelés nélkül. Sok ilyen betegségben szenvedő gyermeket sikeresen kezelnek gyógyszerekkel és más nem invazív terápiával, például kizárólagos enterális táplálással és étrendi változásokkal. Ha azonban a gyógyszeres kezelések nem hatékonyak, vagy ha a gyermeknél súlyos szövődmény lép fel, akkor a bél rezekciós műtét elvégzése válhat szükségessé.
Mi a bélrezekció?
A bél rezekciója a bél egy részének eltávolítása, beleértve a vékonybelet vagy a vastagbelet. Főként olyan kórállapot kezelésére javasolt ilyen típusú műtét – különösen vékonybél rezekció – mint a Crohn betegség, amely a bél elzáródását (szűkületét), súlyos hasi fertőzéseket (tályog) vagy fisztulákat (sipoly) okozhat. A vastagbél rezekciója kolektómia vagy hemi-kolektómia (amikor a vastagbélnek csak egy részét távolítják el) néven is ismert. Ezt a típusú műtétet gyakrabban végzik colitis ulcerosás gyermekeknél, de megfelelő lehet azoknak is, akik Crohn betegségben vagy IBD-U-ban szenvednek.
Kinek van szüksége bélrezekciós műtétre?
Megfelelő gyógyszeres kezelés és étrend mellett is előfordul, hogy egyes gyermekeknél szövődmény alakul ki, ami bélrezekciót igényel a tünetek enyhítésére, a fertőzések kezelésére vagy az életminőségük javítására. A műtét elvégzéséről a gyermek és családja, a gasztroenterológus és az IBD műtétre szakosodott sebész közös döntése, megegyezése után kerül sor.
A műtétet súlyos, folyamatos tünetek enyhítésére és a gyermek további növekedésének és súlygyarapodásának elősegítésére is alkalmazzák, amikor az orvosi kezelés önmagában már nem hatékony. Műtét ajánlható annak a gyermeknek, akinek krónikus vagy napi tünetei vannak a bél szűkületéből (striktúra), a bél elzáródásából vagy a fisztulából (a bélből egy másik bélszakaszba irányuló járat) adódóan.
A bélrezekciós műtét típusai
A legtöbb bélrezekció laparoszkóposan végezhető. A laparoszkópos rezekció során több apró bemetszést ejtenek a hason, behelyezik a videó kamerával ellátott laparoszkópot, és apró sebészeti eszközökkel távolítják el a bél sérült részét. A legtöbb esetben a bél összevarrható (varratokkal) oly módon, hogy a bél működése normális legyen, és ileosztómiára vagy kolosztmiára (vendégnyílás a hason) nincs szükség.
A laparoszkópos rezekció segítséget nyújthat a súlyos szűkületek (elzáródások) és a csak egy helyen fellépő súlyos, gyógyszerekre nem reagáló (refrakter) beteg bélszakaszok kezelésére.
Vannak ritka esetek, amikor laparoszkópos rezekció nem lehetséges, az elzáródás nagysága vagy elhelyezkedése miatt. Ebben az esetben nyílt műtétre lehet szükség. Ez az eljárás magába foglalja a hason ejtett nagyobb metszést a bél sérült részének eltávolítására. Ez a típusú műtét szintén biztonságos és hatékony, és a legtöbb betegnél eseménytelen a gyógyulást és kiváló kimenetelt eredményez.
Nem számít, melyik műtéti megközelítést alkalmazzák, a műtét célja ugyanaz marad: javítja gyermeke tüneteit, tápláltsági állapotát és életminőségét.
Felkészülés a bél rezekciójára
A műtét előtt gyermeke orvosa részletes tájékoztatást ad a következőkről:
- A gyermeknél alkalmazott eljárás típusa
- Milyen előkészületekre van szükség a műtét előtt (például meddig nem szabad enni vagy inni a műtét előtt)
- Milyen vizsgálatokat lehet elvégezni a műtét napján
- A művelet várhatóan meddig tart
- Mire lehet számítani a műtét után
A legtöbb esetben a beteg gyermek a műtét napján vagy azt megelőző napon kerül felvételre a sebészeti osztályra.
Mi történik a műtét során
A műtét előtt gyermeke gyógyszert kap, hogy nyugodt legyen és ne érezzen fájdalmat az eljárás alatt. A szülők a műtét előtt együtt maradhatnak gyermekével, és a műtét után azonnal láthatják őt.
Crohn betegségben szenvedő betegeknél a terminális ileumnál (ahol a vékonybél és a vastagbélbe torkollik) van gyakran az elzáródás. Ezekben az esetekben a laparoszkópos rezekció (más néven Ileocoecectomia) a leggyakrabban végrehajtott művelet. A műtét célja a bél beteg, sérült vagy elzáródott részének eltávolítása.
A bél laparoszkópos reszekciója során:
- Két-négy apró bemetszést ejtenek a gyermek hasán
- Laparoszkópot helyeznek be, hogy a sebészek „lássanak” a has belsejében
- Hosszú, keskeny műtéti eszközöket vezetnek be a bél sérült részének eltávolítására
- A bél egészséges részeit varratokkal vagy kapcsokkal egyesítik
Ritka esetekben ideiglenes ileosztómiára vagy kolosztómiára lehet szükség, hogy az emésztőrendszer meggyógyuljon. A sztóma egy kis lyuk a hason, amire külső zsákot helyeznek a bélsár összegyűjtésére. A gyermek bélének gyógyulása után a bélszakaszokat egy második műtét során varrják össze, alakítják ki az anasztomózist, illetve lezárják a sztóma nyílást, így a széklet a végbélnyíláson keresztül tud ürülni.
A bélrezekciós műtét utáni felépülés
A bél rezekciója után a legtöbb gyermek három-négy napig kórházban marad. A kórházi kezelés ideje alatt gyermeke gyógyszert kap a fájdalom enyhítésére, megmutatják Önnek és gyermekének, hogyan kell ellátni a sebeket és, ha szükséges, a sztómát. Gyermeke nem sokkal a műtét után folyadékot fogyaszthat és ehet.
A laparoszkópos műtéten átesett gyermekek gyorsabban gyógyulnak, kevesebb fájdalmat tapasztalnak és kisebb a hegük, mint azoknak, akiket nyílt műtéten estek át. Ahhoz, hogy gyermekét otthonába bocsáthassák, képesnek kell lennie:
- Elegendő ételt és folyadékot fogyasztani
- Sétálni segítség nélkül
- Szájon át szedhető gyógyszerekkel csillapítani fájdalmát
- Nem lehet lázas.
Ezenkívül a gyermeknek rendszeresen kell székletet ürítenie.
Miután elengedték, a bél rezekcióból felépülő gyermekeknek otthon pihenniük kell, és napi rutinjukat egy-két hétig korlátozniuk kell. A normál napi rutin folytatása mellett sem engedheti meg gyermekének, hogy intenzív testmozgást végezzen, és nem emelhet 5 kg-nál nagyobb súlyt, amíg orvos meg nem engedi. Az esetek többségében négy-hat hétbe telik, mire teljesen felépül a beteg egy nagyobb műtét után.
A bélműtét hosszú távú eredményei
A bélrezekciós műtéten átesett gyermekek többségének jók az eredményeik, ideértve a tünetek jelentős javulását vagy akár a tünetek megszűnését, a csökkent gyógyszerigényt, valamint a táplálkozás és az életminőség javulását.
Búza allergia
Milyen gyakori a búza allergia?
Európában 1000-ből 3-5 gyermeknek van búza allergiája. Leggyakrabban csecsemő és kisiskolás korban találkozunk vele.
Mik a búza allergia tünetei?
Azonnali reakciók néhány percen belül jelentkeznek: csalánkiütés, ajakduzzanat, hányás, hasmenés, orrfolyás, szemviszketés.
A súlyos allergiás reakció, mint az anafilaxia nagyon ritka jelenség, ilyenkor a gyermek légzése nehezített (zihál vagy a torka dagad), szédül, elájul.
Néhány gyermeknek csak akkor jelentkezik tünete, ha fizikai aktivitást végez (sportol, ugrál, szaladgál). Ezt fizikai aktivitás által indukált allergiának nevezzük.
Késleltetett reakciók: a búza elfogyasztását követően később jelentkeznek. Ide tartozik az ekcéma fellángolása, hányás, hasi fájdalom, hasmenés (néha véres széklettel).
Coeliakia betegség (glutén szenzitív enteropátia): ez egy autoimmun folyamat, késői típusú reakció, a búzában található glutén miatt alakul ki. Coeliakiás betegeknek nincsenek csalánkiütései vagy légzési nehezítettsége, de fájhat a hasuk, lehet hasmenésük és általában rossz benyomást kelthetnek, gyengék lehetnek, fogyhatnak, illetve súlyuk nem gyarapszik.
Milyen súlyos a búza allergia?
A legtöbb gyermeknek enyhe reakciói vannak. A súlyos tünetek ritkák, légzési nehezítettség formájában jelentkeznek leginkább, különösen azoknál a gyerekeknél, akiknek asztmája is van. Ilyenkor azonnali orvosi segítségre van szükség.
Allergiás lehet a gyermek más ételre is?
A tejfehérjére allergiás gyermekek allergiásak lehetnek kecske- és juhtejre is. A gyermekek kisebb hányadának szójaallergiája is lehet. Nagyon ritka, hogy a tehéntejre allergiás gyermek az anyatejet se tolerálja. Az édesanyának soha nem szabad orvosi tanács nélkül elhagynia az étrendjéből a tehéntejet vagy tejtermékeket szoptatás mellett!
Abban az esetben, ha a csecsemő nem szopik, speciális tápszerre lehet szüksége. Ezek egy részét a gyermek háziorvosa is fel tudja írni támogatással számára, de van olyan speciális készítmény, mely kizárólag gyermek-gasztroenterológus javaslatával írható, abban az esetben, ha a baba az előbbi tápszert nem tolerálja. Szójaalapú tápszereket 6 hónapos kor alatt nem javaslunk a keresztallergia fokozott kockázata miatt.
Hogyan diagnosztizáljuk a búza allergiát?
A diagnózis általában a kórtörténeten és a tüneteken alapszik. Ezért fontos, hogy az édesanya, ha teheti a tüneteket jegyezze fel egy étkezési naplóba, bőrtünetek, véres, nem normális állagú széklet esetén fénykép dokumentációt készítsen.
Azonnali típusú reakció esetén vagy, ha a tünetek fizikai terhelés után jelentkeznek, a bőrteszt (Prick-teszt) vagy vérből specifikus IgE ellenanyag kimutatása hasznos lehet, de önmagában elvégezni nem tanácsolt, mert lehetnek álpozitív eredmények. Azaz a teszt pozitív, de a gyermek panasz nélkül képes búzát fogyasztani. Azonban ezek a tesztek késői típusú allergiás reakciók esetén nem informatívak.
Bőrteszt végzése előtt antihisztamint a gyermek néhány napig nem kaphat, a vérvételt nem befolyásolja.
Ha a diagnózis bizonytalan, terheléses vizsgálat elvégzése szükséges.
Bármely vizsgálat elvégzése előtt érdemes gyermek-gasztroenterológus vagy allergológus szakvéleményét kikérni.
Nem tanácsos elsőként önkéntesen vizsgálatot végeztetni a gyermeknél, majd az eredménnyel orvoshoz fordulni. Sok az álnegatív és sok az álpozitív eredmény, melyek kiértékeléséhez szakember segítségére van szükség.
FONTOS! Mielőtt gyermekénél búzamentes diétát kezd, gyermek-gasztroenterológus véleményét ki kell kérni. Búzamentes diéta bevezetése előtt a coeliakia betegséget ki kell zárni.
Biorezonancia vizsgálat, ujjbegyes vérmintából végzett allergia vizsgálat és az allergiát nem igazoló IgG meghatározáson alapuló étel intolerancia vizsgálatok elvégzése nem tanácsos, szakmailag eredményük nem elfogadható.
A tejfehérje allergia klinikai diagnózis, a tünetek észlelésén, megvonásos diétán, majd visszaterhelésen alapszik. A gyermek tünetei, eredményei határozzák meg, hogyan történjen a megvonásos diéta, hogyan történjen a visszaterhelés. Ezt mindig szakember irányításával szükséges végezni.
Rendelésemen lehetőség van a vélt vagy valós tünetek megbeszélésére, szükség esetén vérvételre, a szükséges diéta megbeszélésére, a visszaterhelés megtervezésére. Tünetek alapján igazolt búzaallergia esetén a gyermek számára közösségben is tartandó diétához igazolás kiállítása szükséges, amit a jelenlegi jogszabály szerint csak allergológus vagy gasztroenterológus adhat ki. Tartós beteg igazolásra a gyermek csak 2 éves életkor felett jogosult, csak akkor, ha multiplex ételallergia része a búzaallergia. Gasztroenterológus ennek kiállítását csak akkor végezheti el, ha a gyermeknek bélgyulladásnak megfelelő tünetei vannak.
Milyen termékek megvonására van szükség a gyermek étrendjéből?
Nagyon fontos, hogy mindig elolvassa az élelmiszerek csomagolását. Rántott sajt, kolbászok, marha burgerek, quorn (Angliában és még 14 országban kapható, húst helyettesítő élelmiszer), gravy szósz/granulátum, húsleveskocka, szójaszósz és néhány ital (malátával kevert tej) tartalmazhat búzát. Sokszor a csomagoláson nem egyértelműen különítik el a búzát annak más formákától, mint például a korpa, szemolina, kuszkusz, kétszersült, liszt. Az étel elkészítéséhez használt olaj is tartalmazhat búzát, pl halrudacskáknál.
Búzaallergiás gyermekeknél szennyeződésre is számíthatunk étteremben, pékségekben és vegyesen, összeöntve árult termékeknél.
A legtöbb gyermek tolerálja a kukoricát, rizst, zabot, árpát, hajdinát, tápiókát, quinoát.
Meg tudja előzni a búza allergiát gyermekénél, ha késlelteti a búza bevezetését az étrendjébe?
A hozzátáplálás elkezdése 4-6 hónapos kor között javasolt (attól függően, hogy kizárólag anyatejet kap a baba vagy tápszert is). Nincs tudományos bizonyítéka annak, hogy a búza késleltetett bevezetésével az allergia megelőzhető lenne.
Mit tegyen, ha gyermekénél tünetet észlel?
Azonnali típusú reakció esetén (csalánkiütés, ajakduzzanat), mondja meg a gyermeknek, hogy köpje ki az ételt a szájából, majd adjon neki antihisztamin tartalmú tablettát.
Súlyos tünetek esetén:
- légzési nehezítettség, zihálás, szürkülés
- torok duzzadás, nyelvduzzanat
- szédülés, ájulás, sápadtság (fektesse le gyermeket megemelt lábakkal)
Hívja a 112-t és mondja, hogy gyermekének anafilaxiás reakciója van a tejre!
Késői reakciók esetén azonnali teendő nincs, hiszen azok nem életet veszélyeztető tünetek, megoldás a búzafogyasztás megelőzése.
Kinek kell tudnia az allergiáról?
Tájékoztassa:
- Bölcsödet/óvodát/iskolát – ide igazolást kell vinnie a búzamentes diéta igényéről. Ezt gasztroenterológus szakorvos, pontosabban a diagnózist felállító szakorvos (gasztroenterológus, allergológus, bőrgyógyász-allergológus) állíthatja ki.
- Nagyszülőket, rokonokat. Sokszor panaszkodnak a szülők, hogy a nagyszülők nem hisznek az allergiában vagy szeretetből megetetik az unokát búzát tartalmazó étellel.
- Iskolatársakat/ovis társakat és szüleiket.
Közösségi étkezés:
- A 37/2014-es közétkeztetésre vonatkozó EMMI rendelet magába foglalja, hogy a bölcsödének/óvodának/iskolának biztosítania kell a gyermek számára a diétás étkezést. Amennyiben erre nem képes, engedélyezheti a szülő számára, hogy az ételt gyermeke számára bevigye.
- A rendelet nem tartalmazza, hogy amennyiben a diétás étkezést nem tudják biztosítani, a gyermeket még ebéd előtt el kell vinnie a szülőnek otthonába.
- Tapasztalatom szerint a búzamentes étrend a közösségben csak gluténmentesen oldható meg, ezért javaslom, hogy otthon rozst, árpát, zabot fogyasszon a gyermek, ha azok nem okoznak allergiás reakciót.
Igazolás közösségbe, emelt családi pótlék:
- Kizárólag terheléssel igazolt tej- és tojásfehérje allergia jogosít emelt családi pótlékra 2 éves életkor felett.
- Búza allergia esetén emelt családi pótlék igazolás nem állítható ki.
- Csak az jogosult igazolásra, aki a diétát tartja, aki az előírt éves felülvizsgálaton megjelenik.
- Csak az jogosult igazolásra, aki valóban beteg.
- 2 éves életkor alatti gyermek, amennyiben közösségbe jár és ott étkezik, szigorú búzamentes diéta tartását igénylő igazolást kaphat. Hiába kérik a bölcsödében a családi pótlékos igazolást, arra a gyermek életkora miatt sem jogosult.
- Sokszor említik a szülők, hogy a bölcsödében/óvodában kérik az ambuláns lap bemutatását, melyen szerepel a búzamentes diéta elrendelése. A gyermek ambuláns lapján személyes adatai szerepelnek, melyek megtekintésére kizárólag egészségügyi személyzetnek van joga, azaz a bölcsőde/óvoda/iskola orvosának, védőnőjének, gyermek-háziorvosának. A gyermek személyiségi jogait sérti, ha abban a felsoroltakon kívül más betekint.
Honnan tudhatja meg, hogy gyermeke meggyógyult és kinőtte az allergiát?
A coeliakia betegség egész életen át tart, ők egész életükben gluténmentes diétát kell tartsanak. A búza allergiát a gyermekek 70%-a kinövi 6 éves korára. Ha már tartósan nem jelentkezett tünet, akkor visszaterhelés javasolt.
Choledochus cysta és egyéb epeúti malformációk
Mi az a choldeochus cysta?
A choldeochus cysta (koledokusz ciszta) egy örökletes állapot, lassítja a májból a vékonybélbe juttatott epe áramlását. Ezek a ciszták megnövelik az epét szállító csatornák méretét a máj (ahol az epe termelődik) és a vékonybél között. Előfordulhatnak az epevezetékekben, akár a májban, akár azon kívül. Ha choledochus cysták vannak jelen, azok számos egészségügyi problémát okozhatnak a gyermeknek.
A legtöbb choledochus cystát (körülbelül kétharmadát) még a gyermek 10 éves kora előtt diagnosztizálják. Choldeochus cysta a fejlett társadalmakban 100.000–150.000 élveszületésből egy gyermeknél fordul elő, és gyakrabban diagnosztizálják lányoknál, mint fiúknál.
A choledochus cysták jelei és tünetei
A choledochus cysta általában a következő tüneteket okozza:
- Fájdalom
- Sárgaság
- Hányinger
- Tapintható hasi rezisztencia, tömegesség
- Hasnyálmirigy gyulladás
A choledochus cysták diagnosztizálása
A choledochus cystákat leggyakrabban ultrahanggal diagnosztizálják. Ritka esetekben születés előtt magzati ultrahanggal már kimutatható. Alkalmazható egyéb képalkotó vizsgálat, mint a CT, a mágneses rezonancia-kolangiopankreatográfia (MRCP) vagy az endoszkópos retrográd kolangiopankreatográfia (ERCP) (mindkettő vizsgálat az epeutak megfestését takarja, MRCP során vénásan beadott kontrasztanyaggal, ERCP során közvetlenül az epeutakba jutatott kontraszttal).
A choledochus cystákat többi típus egyikeként diagnosztizálják
I. Típus: az epevezeték cisztája. Ez a choledochus cysta leggyakoribb típusa, amely az összesnek körülbelül a felét teszi ki.
II. Típus: tasak az epevezetéken.
III. Típus: cysta a duodenum (patkóbél, ahol, az epevezeték a vékonybélbe szájadzik) falában vagy a hasnyálmirigyen.
IV. Típusú: I. típusú cysta, ami az epevezeték mentén benyúlik a májba.
V. Típus: a máj belsejében található epevezeték mentén többszörös cysták, más néven Caroli-kór.
Kezelés nélkül a choledochus cysták szövődményei lehetnek
- Fertőzés
- Sárgaság
- Hasnyálmirigy gyulladás
- Epekövek és sludge (iszapszerű sűrű epe) az epevezetékben és az epehólyagban
- Gyomor-bélrendszeri obstrukció (eltáródás)
- Májzsugor
- Malignitás vagy epevezeték rák kialakulása (cholangiocarcinoma)
Choledochus cysták műtéti kezelése
A choldeochus cystákat cisztákat általában műtéti úton kezelik, akár nyílt műtéti eljárással (hasfal megnyitásával), akár laparoszkóposan, ahol apró metszéseket és kamerát használnak a sebészek. Mindkét típusú műtét során a cystát eltávolítják, és gyakran az epevezeték rendszerét rekonstruálják vagy helyrehozzák egy bélszakasz segítségével.
Laparoszkópia, egy minimálisan invazív műtéti technika alkalmazható gyermeke choledochus cystájának eltávolítására. A choledochus cysta laparoszkópos eltávolítása azzal kezdődik, hogy a sebész kis bemetszéseket ejt a gyermek hasán.
Az egyik bemetszésben (a köldökben) egy kis méretű videokamerával ellátott eszközt vezetnek a hasűrbe, hogy a sebész láthassa az összes hasi szervet. Majd a többi nyíláson vékony sebészeti eszközöket vezetnek be, ezekkel történik a cysta eltávolítása, az epevezeték helyreállítása. Az eljárás során a hasat gázzal fújják fel a jobb látási viszonyok biztosítása érdekében.
Az epeúti rendszert ezután a bélnek a duodenum nevű szakaszának felhasználásával rekonstruálják (ezt az eljárást hepaticoduodenostomiának hívják), vagy a bélnek a jejunumnak nevezett szakaszával (amelyet Roux-en-Y hepaticojejunostomiának neveznek).
Nyitott, nyílt műtéti beavatkozás esetén a sebész egy bemetszést végez a jobb felső hasban.
A choledochus cysták műtét utáni utókezelése
A műtét után gyermeke vénásan folyadékot kap, amíg nem képes folyadékot inni hányinger és hányás nélkül, és lassan áttérhet a megszokott étrendre. Antibiotikumokra is szükség lehet a fertőzések megelőzése érdekében. Szükség szerint fájdalomcsillapítót is adnak.
A műtét után gyermekének fel kell kelnie az ágyból, sétálnia és mozognia kell. Ez segít enyhíteni az ilyen típusú műtét után jelentkező, gyakori szélgörcsöt. Ez segít a gyermekének a gyorsabb gyógyulásában is.
Ha az eljárást laparoszkóposan végezték, gyermeke körülbelül 3-5 nap múlva megy haza. Ha gyermekének nyílt hasi műtétje, néhány napig kórházban kell maradnia a teljes gyógyulás érdekében.
Lehetséges kockázatok és szövődmények, melyekre figyelni kell:
- Epe szivárgás
- Cholangitis, ami bőrpír vagy duzzanat képében jelentkezhet és fertőzésre utalhat
- Vérzés
- Szűkületek (az epevezeték szűkülete)
- Sebfertőzés
- Kőképződés az epevezetékekben (intrahepatikus epekő)
Míg a choledochus cysta eltávolítása csökkenti az epevezeték rák (cholangiocarcinoma) kockázatát, gyermekének nagyobb a kockázata rák kialakulására a májban lévő megmaradó epevezetékekben, mint az általános populációban. A rekonstruált epevezeték szűkületének veszélye is fennáll, ami komplikációkhoz vezethet, mint például cholangitis (epeút gyulladás), intrahepatikus kövek és hasnyálmirigy gyulladás.
A gasztroenterológus vagy a gyermeksebész évente visszahívja a gyermeket kontroll vizsgálatra, hiszen a nyomon követés ajánlott, hogy ellenőrizze ezeket a lehetséges szövődményeket. Gyermekének rendszeres időközönként folyamatos vérvételre és képalkotó vizsgákatokra lehet szüksége.
Mikor kell a gyermeket orvoshoz vinni
Kérjük hívja a kórházat, ha gyermekének az alábbi tünetek bármelyike jelentkezik a műtétet követő napokban:
- Láz
- Fokozott fájdalom
- A fertőzés bármely jele, beleértve a bőrpírt, duzzanatot és / vagy szivárgást a bemetszés helyén
- Sárgaság
Hazaérve gyermeke fokozatosan visszatérhet normális napi rutinjához, ahogyan azt tolerálja.
Ciklikus hányás
A ciklikus hányás a funkcionális emésztőszervi betegségek csoportjába tartozó kórkép. Akkor mondhatjuk ki, hogy a beteg panaszát funkcionális betegség okozza, ha kizártunk minden lehetséges szervi és anyagcsere eredetet. A betegség hátterében egyelőre vizsgálatokkal pontosan nem kimutatható okok állnak, mint az agy és a bélrendszer közötti szignalizációs zavar. Az agy (központi idegrendszer) és a bélrendszer (vegetatív idegrendszer) közötti hibás kommunikáció különböző emésztőszervi tüneteket okozhat.
A ciklikus hányást hirtelen, egyik napról a másikra jelentkező ismétlődő hányinger és hányás epizódok jellemzik. A hányásra három dolog jellemző: hirtelen jelentkezik, az ismétlődő epizódok hasonló lefolyásúak, az epizódok között a gyermek teljesen jól van.
Mi okozza a ciklikus hányást
A pontos ok ismeretlen, és általában több tényező is szerepet játszik megjelenésében. A legtöbb orvosi tanulmány azt feltételezi, hogy migrénhez kapcsolódik. A hirtelen kezdet és a hirtelen befejeződés a migrénre is jellemző. Nem mindegyik, de a legtöbb gyermek családjában van migrénes. Ráadásul több migrénben hatásos gyógyszer hatékony ciklikus hányásban is. Ezért gondoljuk azt, hogy a ciklikus hányás esetek nagy része tulajdonképpen a migrénnek emésztőszervi tünetek képében megjelenő egyik formája.
Nagyon fontos megjegyezni, hogy bár a ciklikus hányás diagnózisát sokszor az egyéni és családi anamnézisre alapozzuk, a hányinger és hányás hátterében ki kell zárni a hányás egyéb okait, mint az epekövességet, vesekövességet.
Néhány betegben az epizódokat fizikai vagy lelki stressz tényezők váltják ki. A fizikaiban tartoznak a fertőzések (megfázás és egyéb vírus fertőzés), menstruáció, tengeribetegség, rossz alvás, gyengeség. Lelki faktor lehet barátok, testvérek közötti konfliktus, iskolai számonkérés. Pszichoszociális faktorok is kiválthatják a hányásos epizódokat. Van, akinél az előzőekkel ellentétben, pozitív hatások váltják ki a „rohamokat”. Például nyaralás. Fontos megjegyezni, hogy nem ezek a faktorok okozzák a betegséget, ezek csak kiváltják a tüneteket vagy rontanak azokon. Így a relaxáció, mint a jóga, meditáció, akupunktúra, autogén tréning segíthetnek.
Egyelőre nem tisztázott, hogy a diétának van-e szerepe a ciklikus hányásban, bár bizonyos ételek szintén kiválthatják a tüneteket, hasonlóan a migrénes fejfájáshoz. Minden beteg más, de bizonyos ételek felelősek a migrénes fejfájásért, így a ciklikus hányásért is. Ilyenek a csokoládé, koffein, füstölt sajt, hüvelyesek.
A ciklikus hányást már megfigyelték marihuána fogyasztással összefüggésben is. Ezt „cannabis hyperemesisnek (vészes hányás)” is nevezik.
A ciklikus hányás gyakorisága
Minden 3 gyermeknél 100.000-ből lehet ciklikus hányása. Előfordulhat felnőttkorban is, de gyakoribb gyermekkorban. A leggyakrabban 3-7 éves életkor között találkozunk vele, de előfordulhat bármely életkorban.
A ciklikus hányás jelei és tünetei
A betegeknél ciklikusan, epizódokban jelentkezik hányás, például minden második héten vagy kéthavonta. A hányások gyakran hirtelen jelentkeznek. Két epizód között a betegek jól érzik magukat, amíg nem jelentkezik hirtelen hányinger, majd hányás.
A hányinger és a hányás gyakran este jelentkezik, akár álmából is ébresztheti a beteget. Bár minden beteg különbözik, így a hányinger és a hányás jelentkezhet nappal is.
Az epizódok általában hasonlóak. A „rohamok” 8-24 óráig tartanak, de lehet csak 1-2 óra hosszú vagy napokig tartó is. A hányás többször ismétlődik egy óra alatt.
Társulhat a hányáshoz hányinger, hasi fájdalom, hasmenés, fejfájás, étvágytalanság, fényérzékenység és alacsony láz. A beteg zavarttá, nyugtalanná, sápadttá válhat, kiverheti a víz. Vannak gyerekeke, akik annyiszor hánynak, hogy emiatt kiszáradnak.
Az epizódok gyakran úgy szűnnek meg, amilyen hirtelen jelentkeztek. Néhány gyermeknek kórházi kezelésre van szüksége hányingercsillapítás, folyadékpótlás céljából. A ciklikus hányás epizódot sokszor nem ismerik fel, vírusos gastroenteritist, gyomorhurutot véleményeznek az első néhány epizód alatt.
Az epizódok között a gyermekek teljesen jól vannak, nincsenek panaszaik. Ez általában igaz néhány órával a „roham” után, vagy alvásból már tünetmentesen ébrednek. A tünetmentes időszakok hetekig, hónapokig (általában 1-3 hónap) tartanak. Ritkán, de előfordul, hogy a „rohamok” 1-3 hetente ismétlődnek, vagy csak 6-12 havonta.
Mikor van gyermekének szüksége orvosi segítségre
Miután ismertté vált a gyermek betegsége, a kezelőorvossal megbeszélheti, melyek azok a tünetek, jelek, állapot, amikor már orvosi segítségre van szükség. Beszéljen a gyermek kezelőorvosával vagy vigye sürgősségi betegellátó helyre, ha:
- kiszáradás jeleit tapasztalja (kevesebb vizelet, súlyos hasmenés, könnyek nélküli sírás, a hányás miatt folyadékfogyasztás képtelensége)
- véres hányadék
- 3C foknál magasabb lát
- a hányásos epizód tovább tart, mint szokott vagy nem reagál a felírt gyógyszeres kezelésre.
Hogyan történik a ciklikus hányás diagnózisának felállítása
Részletes kórtörténet, családi anamnézis elengedhetetlen. Akkor mondhatjuk ki a diagnózist, ha a következő kritériumok teljesülnek:
2 vagy több intenzív, folyamatos hányingerrel és hirtelen jelentkező hányással járó, órákig vagy napokig tartó epizód 6 hónap alatt
- az epizódok egyformák
- az epizódok között hetek, hónapom telnek el, két epizód között a gyermek teljesen nomrálisan érzi magát
- részletes kivizsgálással minden más felmerülő betegséget kizártunk.
A ciklikus hányás diagnózisának felállításában a kórrajz nagyon nagy jelentőséggel bír, de hányást más betegségek is okozhatnak. Keresni kell anatómiai eltérést, ritkán koponyaűri daganatot, anyagcsere betegséget.
A vizsgálatok, melyek szóba jöhetnek:
- vér és vizeletvizsgálat – fertőzés, gyulladás, anyagcsere problémák kizárására
- kontrasztanyagos nyeletéses röntgen vizsgálat anatómiai eltérés kizárására, gyomorürülés vizsgálatára
- hasi ultrahang vizsgálat a belszervek megtekintése céljából
- gyomortükrözés gyulladás kizárására a nyelőcsőben, gyomorban és a vékonybél felső szakaszán.
A ciklikus hányás kezelése
A ciklikus hányás kezelése két részből áll. Az első a panaszok megszüntetése, a második a tünetek megelőzése.
Tünetek jelentkezése esetén olyan kezelést alkalmazunk, amitől jobban lesz a gyermek. Hányingercsillapítót javaslunk otthoni alkalmazásra. Sajnos előfordulhat, hogy a gyermek nem tudja bevenni a gyógyszert vagy kihányja azt, folyadékot sem tud magához venni, ezért kórházi ellátásra szorulhat. Hányinger csillapítóként ondansetront, prometazint és chlorpromazint alkalmazhatunk. Mivel a beteg szoronghat a roham alatt, akár szorongásoldóra is szükség lehet (lorazepam). Előfordulhat, hogy migrén ellenes kezelést is alkalmazni kell (sumatriptan). Az epizódok idővel megszűnnek, órák-napok alatt.
A profilaktikus kezelést a tünetek megelőzése céljából alkalmazzuk. Gyakori epizódok (1-2 havonta) esetén a kezelés ritkíthatja az epizódokat és a súlyosságát is mérsékelheti. Ha az epizódok ritkák (évente 1 alkalom), akkor a profilaktikus kezelésre nincs szükség. Megelőzésre alkalmas gyógyszer a ciproheptadin, propranolol, amitriptilin. Néhány betegben epilepszia ellenes gyógyszerek használatára lehet szükség (topiramat, valproát, levetiracetam). Bár mindegyik biztonságos, mellékhatásaik lehetnek. Az előnyöket és a hátrányokat a gyermek orvosával szükséges megbeszélni.
A betegség kimenetele. Mi várható, mire számíthat
Néhány beteg „kinövi” a ciklikus hányást, de hónapokig, évekig, évtizedekig is együtt élhet vele Vizsgálatok szerint a betegek felnőttkorban migrénessé válhatnak.
A ciklikus hányás szövődménye lehet a kiszáradás, a nyelőcső gyulladása, felmaródása, a hirtelen jelentkező hányás miatt a nyelőcső nyálkahártyájának megrepedése, ami vérzést okozhat, fogzománc sérülése az ismétlődő hányások miatt.
Szerencsére, a legtöbb beteg állapota javul kezelés hatására, ha felismerik a betegségét.
Megelőzhető-e a ciklikus hányás
Az epizódok jelentkezése megjósolhatatlan. A „rohamok” gyakorisága és súlyossága mérsékelhető. Érdemes naplót vezetni az epizódokról, így talán valamilyen tendencia, kiváltó faktor felismerhető lehet.
Próbálja meg a kiváltó faktorokat kizárni a gyermek életéből. De csak azokat, amikkel valóban összefüggést vél felfedezni!! Ha gyermeke szorong, stresszes, akkor relaxációs gyakorlatokra, pszichológiai támogatásra lehet szüksége.
Adja gyermekének azokat a gyógyszereket napi rendszerességgel, amiket az orvos javasolt. Azoknak a betegeknek, akiknél a „rohamok” komoly életminőség romlást okoznak, érdemes profilaktikus szereket használni.
Sok betegnek csendes, sötét helyre van szüksége az epizódok alatt (elsötétített szoba).
Cisztás fibrózis
A cisztás fibrózis (CF) örökletes betegség, amely elsősorban a külső elválasztású (exokrin) mirigyeket és mirigyes szerveket érinti. Ezek a mirigyek az emésztésben részt vevő bélnedveket és verejtéket választanak ki, de a cisztás fibrózis alapvetően a tüdő krónikus betegsége. A tüdő hólyagcsáiban és hörgőiben is elégtelen a váladék kiválasztása. Hasonló mechanizmussal károsodik a máj kiválasztó működése.
A cisztás fibrózis a következőket okozhatja:
- Légzési problémák: a vastag, ragadós nyák felhalmozódása a tüdőben és az orrmelléküregekben krónikus légzési problémákat okozhat, például köhögést, zihálást vagy nehézlégzést.
- Emésztési problémák: az emésztőrendszer exokrin mirigyei általában emésztőenzimeket és folyadékokat termelnek, amelyek elősegítik az ételek emésztését és a tápanyagok felszívódását. A cisztás fibrózisban ezek a váladékok nem megfelelő összetételűek, túl sűrűvé és ragadóssá válhatnak, ami elégtelen emésztést eredményez.
- Alultápláltság: előfordulhat, hogy az étel nem szívódik fel megfelelően a belekből (felszívódási zavar), ami elégtelen növekedéshez és alultápláltsághoz vezethet.
- Reprodukciós problémák: ezek a problémák gyakoribbak a fiúknál, és csökkent termékenységhez vezethetnek.
A cisztás fibrózis más módon befolyásolja a verejtékmirigyek működését. A verejték nem válik sűrűvé, ehelyett magas a só tartalma, emiatt a gyermek bőre sós leszt
A cisztás fibrózis krónikus, progresszív (előrehaladó, fokozatosan romló) betegség, az alkalmazható kezelésekkel jelentősen meghosszabbítható a betegségben szenvedő gyermekek várható élettartama. Minden 2500-3000. élveszületésre jut egy beteg gyermek, a CF a leggyakoribb veleszületett betegségek egyike. A túlélés átlagos életkora az elmúlt években folyamatosan nőtt, jelenleg körülbelül 40 év.
A cisztás fibrózis oka
A cisztás fibrózist génhiba magyarázza. A cisztás fibrózis transzmembrán szabályozó (CFTR) génjének mutációja okozza. A CFTR gén felelős a CFTR fehérje kódolásáért, annak előállításáért. Ez a fehérje szabályozza a víz és bizonyos sók sejtekbe történő be/kiáramlását. Ha a CFTR génben olyan mutáció következik be (hiba a génben), ami miatt a fehérje nem működik, megváltozik a só és a víz áramlása a sejthártyán keresztül, és sűrű nyák képződik a mirigyekben.
A cisztás fibrózis autoszomális recesszív öröklődésű rendellenesség. Ez azt jelenti, hogy mindkét szülőnek rendelkeznie kell a hibás CFTR génnel ahhoz, hogy egy gyermek betegen szülessen meg.
Például az Egyesült Államokban több mint 10 millió ember hordozza a cisztás fibrózis gént. Ezek az emberek általában nem betegek, leggyakrabban nem is tudják, hogy hordozzák a gént. Beteg gyermek abból a házasságból születhet, ahol az anya és az apa is hordozó.
A legtöbb esetben a cisztás fibrózisban szenvedő gyermekek olyan szülőktől születnek, akiknek a kórelőzménye nem ismert.
Ha mindkét szülő hordozza a CFTR mutációt, akkor 25% esély van arra, hogy cisztás fibrózisban szenvedő gyermeke szülessen, és 50% esélye van arra, hogy olyan gyermeke szülessen, aki „csak” hordozó lesz, azaz továbbadhatja a beteg gént az utódjának.
Prenatális diagnosztika
Egyelőre arra nincs lehetőség és szükség sem, hogy minden születendő gyermeknél magzati életkorban genetikai vizsgálatot végezzenek, vajon beteg lesz-e. Azonban azoknál a családoknál, ahol beteg gyermek született, a következő születendő gyermeknél a vizsgálat elvégezhető a magzatvízből nyert mintából. Így a szülők eldönthetik az eredmények birtokában, kívánják-e a terhességet megtartani, vagy vállalják, hogy beteg gyermekük születik ismét.
A cisztás fibrózis jelei és tünetei
A cisztás fibrózis tünetei gyermekenként eltérőek lehetnek, de a következők lehetnek:
- Krónikus légzési problémák, például köhögés, zihálás vagy nehézlégzés
- Ismétlődő tüdőfertőzések
- Sós ízű bőr (a tünetet a szülők gyakran észreveszik, amikor megcsókolják a gyermeket)
- Meconium ileus: normális esetben az újszülött 24-48 órán belül üríti az első székletét. Ha ez vastag és ragadós, és csak nehezen ürül és késve vagy akár elzárja a beleket (ileus), felmerül CF lehetősége
- Székrekedés
- Zsíros, nagy mennyiségű, bűzös széklet
- Elégtelen súlygyarapodás, növekedés
Ezen gyakoribb tünetek mellett a cisztás fibrózisban szenvedő gyermekek számára nagyobb kockázatot jelentenek bizonyos fertőzések és sérülések (különösen a tüdő, az orrmelléküregek és az emésztőrendszer), májbetegség, hasnyálmirigy gyulladás, epekövek, cukorbetegség, szívbetegségek és egyes születési rendellenességek.
A cisztás fibrózis tünetei hasonlíthatnak más állapotok tüneteire.
Kivizsgálás és diagnózis
Minden újszülöttet érintő kötelező szűrővizsgálatot Magyarországon még nem vezették be. Gyanú esetén a gyermeket Cisztás Fibrózis Központba irányítják, ahol megtörténik a teljes kórtörténet felvétel és fizikális vizsgálat. A cisztás fibrózisra vonatkozó további vizsgálati eljárások a következők lehetnek:
- Verejték (klorid) teszt: a gyermek verejtékében lévő só mennyiségének mérése általában az első teszt, amelyet a cisztás fibrózis diagnosztizálásakor használnak. Elektródákat helyeznek a gyermek alkarjára (vagy a combjára, ha a gyermek túl kicsi) és rögzítik azokat. Enyhe elektromos árammal a bőrt izzadásra ösztönzik. A vizsgálat egyáltalán nem fájdalmas. Csupán bő folyadékfogyasztást igényel a gyermek részéről.
A verejtéket gézpárnácskába gyűjtik, majd elemzik az összetételét. A normálnál magasabb kloridmennyiség arra utalhat, hogy gyermekének cisztás fibrózisa van.
- Genetikai tesztek: A CFTR mutáció vizsgálata kis vérmintából végezhető. A laboratóriumok általában a közel 20 leggyakoribb genetikai mutációt vizsgálják. Szélesebb körű genetikai vizsgálat végezhető el, ha a diagnózis ezen első vizsgálat után bizonytalan marad.
Mivel a cisztás fibrózis a szervezet különböző részeit érinti, gyermekének további diagnosztikai eljárásokra is szüksége lehet:
- Vérvizsgálatok annak megállapítására, hogy a hasnyálmirigy, a máj és az epehólyag megfelelően működnek-e.
- Mellkas röntgen annak felmérésére, hogy a tüdő gyulladt, heges vagy levegővel felfújt-e.
- Légzésfunkciós vizsgálatok a tüdő oxigén- és szén-dioxid-megfelelő cserére való képességének mérésére.
- Köpettenyésztések annak megállapítására, hogy van-e fertőzés az alsó légutakban. A köpetből kimutathatók a baktériumok, ha a beteg azt képes mélyről felköhögni a tüdőből.
- Székletminta értékelése a széklet zsírtartalmának megítélésére, ami a zsírok felszívódásának mértékére, a hasnyálmirigyből származó emésztőenzimek jelenlétére utal.
Kezelés
A CF kezelésének célja a gyermek normális növekedésének és fejlődésének elősegítése, a tünetek súlyosságának minimalizálása és enyhítése, a betegség progressziójának lassítása, valamint a szövődmények megelőzése és azok kezelése.
A gyermeket ellátó egészségügyi csapat tagja: pulmonológus, gasztroenterológus, endokrinológus, táplálkozási szakértő/dietetikus, gyógytornász. A kezelési terv a következőkön alapul:
- A gyermek életkora, általános egészségi állapota és kórtörténete
- A betegség mértéke (érintett szervrendszerek)
- A gyermek CFTR mutációjának típusa
- A gyermek toleranciája bizonyos gyógyszerekkel, eljárásokkal vagy terápiákkal szemben
Légúti problémák
A légutak, hörgők, hörgőcskék elzáródást okozó problémák kezelése számos technikát tartalmazhat, melyek célja a beteg egészségének megőrzése és a könnyebb légzés elősegítése a váladék lazításával és a tüdőből történő eltávolításával. A technikák a következők lehetnek:
- Mellkas-fizikoterápia a váladék lazítására és eltávolítására. Ez magába foglalhatja olyan eszközök használatát, melyek megrezegtetik a mellkas falát és fellazítják a váladékot. A mellkasi fizikoterápia manuálisan, kézzel is elvégezhető.
- A nyák fellazítását, kiköhögésének serkentését és az általános fizikai állapot javítását szolgáló gyógytorna gyakorlatok.
- Hörgőtágítók, gyulladáscsökkentők és a sűrű nyák folyósabbá tételét szolgáló szerek.
- Antibiotikumok a fertőzések kezelésére.
Emésztési problémák
Az emésztési problémák kezelése a következőket foglalhatja magába:
- Megfelelő étrend, beleértve a magas kalóriatartalmú tápszeres kiegészítést is.
- Hasnyálmirigy enzim pótlók az emésztés elősegítésére.
- Vitamin pótlás
- Bélelzáródás kezelése
Pszichoszociális támogatás
A szervi problémák kezelésén túl a cisztás fibrózisban szenvedő gyermekek és családjaik számára előnyös lehet a pszichoszociális támogatás és tanácsadás. A pszichológusok és a szociális munkások segíthetnek a cisztás fibrózisban szenvedőknek megbirkózni betegségükkel, érvényesíteni függetlenségüket, kiszűrni a depressziót és kezelni a társas kapcsolatokkal, a szexualitással, a termékenységgel és a hosszú távú pénzügyi problémákkal kapcsolatos összetett kérdéseket. A családtagok is részesülhetnek tanácsadásban, amelyek segítenek megbirkózni szeretteik betegségével.
Hosszú távú kilátások
Jelenleg nincs gyógymód a cisztás fibrózis ellen. A folyamatos kutatási erőfeszítések azonban továbbra is próbálják javítani a betegség megértését, és lehetővé tenni új terápiák kidolgozását.
Mivel a cisztás fibrózist okozó gént azonosították és jobban megértették működését, az alapvető genetikai hibát célzó új terápiák fejlesztése folyamatban van, és ezeknek a terápiáknak egy részét már jóváhagyták és alkalmazzák.
A hosszú távú gondozás és a tünetek kezelése elengedhetetlen a cisztás fibrózisban szenvedő gyermekek és felnőttek számára. Orvosi és pszichoszociális támogatással a CF-ben szenvedő gyermekek és serdülők normális és produktív életet élhetnek.
Néhány végstádiumú tüdőbetegségben szenvedő betegnél fontolóra vehető a tüdőátültetés. Erról a gyermek pulmonológusával tud részletesen beszélni.
Colitis ulcerosa
Mi a fekélyes vastagbélgyulladás
A fekélyes vastagbélgyulladás a gyulladásos bélbetegségként (IBD) ismert állapotok csoportjába tartozik. A fekélyes vastagbélgyulladást a vastagbél és a végbél gyulladása jellemzi, mindig a végbéltől terjed felfelé, a gyulladás folyamatos megszakítás nélkül. Csak a bélfal legbelső rétege érintett.
A fekélyes vastagbélgyulladásban a gyulladásos reakció a szervezet egészséges sejtjeit célozza meg, tulajdonképpen a szervezet immunrendszere a test saját sejtjeit támadja meg. Ez gyulladást eredményez, amely jelentősen befolyásolhatja a gyermek életminőségét.
A fekélyes vastagbélgyulladás akár 907 000 amerikait is érinthet. A férfiakat és a nőket egyaránt érinti. A legtöbbet a 30-as évek közepén diagnosztizálják, de a betegség bármely életkorban előfordulhat, és egyre gyakoribb a gyermekeknél. Magyarországon gyermekkorban is fokozatosan nő a gyakorisága.
A fekélyes vastagbélgyulladás okai
A többi gyulladásos betegséghez hasonlóan a fekélyes vastagbélgyulladás pontos oka nem ismert, de a kutatások szerint genetikai, immunológiai és környezeti tényezőkről van szó. A környezetben lévő idegen anyagok (antigének) közvetlenül okozhatnak gyulladást, vagy a test védekezését „válthatják ki”, ezáltal gyulladást okoznak, ami magától nem csillapodik.
Miután a fekélyes vastagbélgyulladásban szenvedő gyermek immunrendszere „bekapcsolódik”, nem biztos, hogy magától tudja, hogyan kell megfelelően „kikapcsolódni”. Ennek eredményeként a gyulladás károsítja a vastagbélgyulladás betegség tüneteit okozó szöveteket (leginkább a beleket). A fekélyes vastagbélgyulladás betegség a fentiek miatt az autoimmun betegségek csoportjába tartozik
Tünetek és jelek
Míg a fekélyes vastagbélgyulladás klinikai tünetei gyermekenként változhatnak, egyes tünetek gyakoribbak lehetnek, mint mások, beleértve a véres hasmenést is. A vastagbél gyulladásával kapcsolatos egyéb tünetek lehetnek: hasi fájdalom, sürgős vagy kontrollálhatatlan székelés, rossz étvágy, súlycsökkenés és fáradtság. Néhány gyermek kevésbé gyakori tüneteket tapasztalhat, beleértve a bőrkiütéseket, ízületi fájdalmakat, fáradtságot vagy lázat.
A fekélyes vastagbélgyulladás krónikus állapot, ami azt jelenti, hogy a gyermekeknek lehetnek olyan tünetmentes periódusai (remisszió), amelyek váltakoznak az aktív tünetek periódusával (fellángolás, relapszus). Eleinte enyhe tünetek jelentkezhetnek, míg más gyermekeknél a tünetek jelentkezése súlyosabb.
Vizsgálatok és diagnózis
Az első lépés az alapos egészségi állapot felmérés és fizikális vizsgálat, majd különféle vizsgálatokat végzünk a diagnózis meghatározásához. A vizsgálat magában foglalhat vérvételt, székletminta begyűjtését, képalkotó vizsgálatokat, valamint gyomor- és vastagbéltükrözést biopsziákkal (egy kis szövetdarabot küldünk a laboratóriumba, hogy értékeljék a gyulladást). Ezek a tesztek segítenek azonosítani a laboratóriumi rendellenességeket, beleértve a vérszegénységet vagy az alacsony vérfehérje-szintet, azonosítani az emésztőrendszer aktív gyulladással járó területeit, és meghatározni, hogy van-e járulékos fertőzés.
A diagnózist eleinte nehéz lehet megerősíteni, ezért használunk különféle vizsgálatokat. Bizonyos esetekben nehéz lehet megkülönböztetni a fekélyes vastagbélgyulladást a Crohn betegségtől, a gyulladásos bélbetegségek másik gyakori típusától.
A fekélyes vastagbélgyulladás kezelése
A colitis ulcerosa kezelése összetett és minden gyermeknél eltérő lehet, de a fő célok ugyanazok: a tünetek enyhítése, a fellángolások megelőzése, a növekedés és a táplálkozás elősegítése, valamint a nyálkahártya gyógyulása (a bél gyógyulása) és a remisszió elérése. A fekélyes vastagbélgyulladásra nincs egy egységes, „mindenkinek megfelelő” kezelés, és a gyermekek másképp reagálnak a terápiára. A gyógyszeres kezelés, a táplálkozási terápia, és súlyosabb esetekben a műtét kombinációjának felhasználásával minden gyermek életminőségének javítása, céljainak elérése a feladatunk.
A colitis ulcerosa elsődleges kezelése magába foglal gyógyszereket. Kezelésében leggyakrabban 5-amino-szalicilátok, kortikoszteroidok, antibiotikumok és az immunrendszert megváltoztató gyógyszerek (immunmodulátoroknak) vagy biológiai szerek szerepelnel.
A fekélyes vastagbélgyulladás kezelésére alkalmazott gyógyszerek
A colitis ulcerosa gyógyszeres kezelésével célunk a gyulladás elnyomása, a szövetek gyógyítása és a tünetek enyhítése. A gyakran alkalmazott gyógyszerek a következők:
- 5-Aminosalicilsav (5-ASA): orálisan vagy végbélen át adják be a gyulladás csökkentésére enyhe vagy közepes esetekben.
- Kortikoszteroidok: végbélen keresztül, orálisan vagy intravénásan adva a gyulladás gyors csökkentésére adjuk közepes vagy súlyos esetekben.
- Antibiotikumok: orálisan vagy intravénásan adva a bélbaktériumok csökkentésére, az immunrendszer elnyomására és a fertőzések kezelésére
- Immunmodulátorok: orálisan vagy injekcióban adva az immunrendszer aktivitásának gyengítésére a gyulladás csökkentése érdekében
- Biológiai szerek: intravénásan vagy bőr alá adott injekcióban alkalmazzuk közepesen súlyos vagy súlyos esetekben.
Táplálás
A diéta nagy szerepet játszik a fekélyes vastagbélgyulladás kezelésében. Elengedhetetlen a jó tápláltsági állapot fenntartása, mert elősegíti a test gyógyulását és növekedését. A súlycsökkenés a fekélyes vastagbélgyulladás gyakori tünete, és a súlygyarapodás a kezelés célja. A kutatások alátámasztják a táplálkozás szerepét a fekélyes vastagbélgyulladás kezelésében. A fekélyes vastagbélgyulladásra nincs egyetlen speciális étrend.
Sebészeti beavatkozás fekélyes vastagbélgyulladás kezelésére
Megfelelő gyógyszeres kezelés és étrend mellett is néhány gyermek műtétet igényel a lehető legjobb életminőség elérése érdekében. A műtét elvégzéséről a gyermek és a család, az IBD-re szakosodott sebész együttműködésében döntünk. A műtétet súlyos, folyamatos tünetek enyhítésére terápiára nem reagáló betegség esetén végezzük, amikor a gyógyszeres kezelés önmagában már nem hatékony. A Crohn betegsétől eltérően, amelyben a műtét ideiglenes megoldás, a műtét hosszú távú megoldást nyújt a fekélyes vastagbélgyulladásban.
Utógondozás
A colitis ulcerosa miatt kezelt gyermekek hosszú távú kezelésben részesülnek. A tünetek és a kezelés folyamatos nyomon követését igénylik. Emiatt rendszeres orvosi vizsgálaton szükséges megjelenniük, mely során vérévétel, súlymérés, időnként hasi ultrahang kontroll, székletvizsgálat, csontsűrűség vizsgálat történik. Mivel a gyermekek súlya folyamatosan gyarapszik, szinte 18. életévükig, ezért szükséges ennek megfelelően a gyógyszerek adagolását módosítani.
Cöliákia = Glutén szenzitív enteropátia
A lisztérzékenység, hivatalos nevén cöliákia olyan állapot, melyben a szervezet immunrendszere reagál a glutén fehérjére, ami a búzában, a rozsban és az árpában található meg. Autoimmun betegségről van szó, azaz a gluténfogyasztás hatására ellenanyagok képződnek a beteg szervezetében, melyek a beteg saját szöveteit, szerveit támadják meg és okoznak gyulladást. Kezelése egyszerű, a folyamatot kiváltó tényező, a glutén bevitel felfüggesztésével a betegség gyógyítható. A diéta azonban egy életre szól, nagy megpróbáltatások elé helyezheti a gyermeket, különösebben az idősebbeket. A diéta kizárólag gasztroenterológus javaslatára kezdhető el!
Amikor a lisztérzékenységben szenvedő ember glutént eszik, a vékonybél bolyhai (a vékonybél belseje felnagyítva úgy néz ki, mint egy rongyszőnyeg, ezeknek a bolyhoknak a felszínén történik a tápanyagok felszívódása) károsodnak. A sérült bolyhokon nem hatékonyan a tápanyagok felszívódása – fehérjéké, vitaminoké, ásványi anyagoké, szénhidrátoké és zsíroké. Ennek következtében a lisztérzékenységben szenvedő beteg nem jut kellő mennyiségben tápanyaghoz a növekedés, súlygyarapodás biztosításához és a vitaminok és ásványi anyagok elégtelen felszívódása miatt számos problémával kell megküzdenie.
A lisztérzékenység az egyik leggyakoribb öröklődő állapot a világon, minden 133 emberből 1-et érint, nemre, származásra való tekintet nélkül. A cöliákia nem allergia! Ez egy autoimmun rendellenesség. A beteg nem „nőheti ki” a cöliákiát. Egész életen át tartó kezelést igényel.
Nagyon nehéz is lehet a lisztérzékenység diagnosztizálása. Ha nem kezelik, a cöliákia krónikus és életveszélyes károsodást okozhat a belekben, és más táplálkozási és immunrendszeri rendellenességek fokozott kockázatához vezethet.
A cöliákia okai
Egyelőre pontosan nem ismert, hogy mi okozza a lisztérzékenységet. Azt tudjuk, hogy a betegség örökletes, hajlamosító génjei ismertek, de nem lesz mindenki beteg, aki a géneket hordozza. A cöliákiás személyeknél nagyobb az esély arra, hogy gyermekei vagy testvérei is megbetegedjenek. Ha a családi kórelőzményben cöliákia szerepel, a gyermekek 5-10 százalékánál kialakulhat a betegség. A cöliákiás betegek legfeljebb 22 százalékának van közvetlen családtagja (apa, anya testvér), aki szintén beteg. Ha egy ikerpár egyik tagjának cöliakiája van, akkor 70 százalék az esély arra, hogy az ikertestvérnél is kialakul a betegség.
Azoknak a családtagoknak, akiknek autoimmun betegsége van, fokozott a kockázata a lisztérzékenység kialakulására. Vannak olyan társult állapotok is, amelyek nagyobb kockázatot jelenthetnek az egyénnek a lisztérzékenység kialakulására, emiatt ezeknél a betegeknél szűrővizsgálat javasolt cöliákia irányában: inzulinhiányos cukorbetegség, pajzsmirigy betegség. A Down-szindrómához is gyakrabban társul cöliákia.
Javasolt az összes családtag tesztelése, ha gyermekénél cöliákiát diagnosztizáltak, még akkor is, ha a testvérek vagy más családtagok nem mutatnak tüneteket.
A cöliákia tünetei és jelei
A lisztérzékenységnek sok tünete lehet, több szervet is érinthet a betegség, ezért azok változatosak is lehetnek. A tünetek a gyermek életkorától függően nagymértékben változhatnak, és nem mindig emésztőszervi jellegűek. A lisztérzékenység az ember életében bármikor megjelenhet – kora gyermekkortól késő felnőttkorig, bár, igen nagy valószínűséggel, akinél felnőtt korban mutatják csak ki, valójában gyermekkora óta cöliákiás, csak tünete nem volt (csendes vagy látens cöliákia).
A cöliákia gyakori tünetei gyermek- és serdülőkorban:
- Elégtelen hossznövekedés, alacsony termet
- Elégtelen súlygyarapodás
- Fogyás
- Alacsony termetű
- Megkésett pubertás (nemi fejlődés)
- Hasmenés
- Székrekedés
- Haspuffadás
- Hasi fájdalom
- Hányás
- Rossz étvágy
- Idegenkedés ételektől
- Laktóz intolerancia
- A viselkedés megváltozása
- Ingerlékenység
- Fogzománc hiba
- Vashiányos vérszegénység vagy más vitamin- vagy ásványianyag-hiány
- Krónikus fáradtság
- Bőrtünetek: apró viszkető hólyagok a könyökön, a lábakon vagy a térdeken (dermatitis herpetiformis Duhring)
- Osteoporosis vagy többszörös törések
- Fejfájás
Néhány embernek nincs semmilyen tünete.
Kivizsgálás és a diagnózis felállítása
Vérvizsgálatok
A vérvétel és az ellenanyag kimutatás az elsődleges a cöliákia diagnózisának felállításában. Szerológiai mintavétel nélkül a betegség diagnózisa nem állítható fel.
Lisztérzékenység gyanúja esetén olyan ellenanyagokat (antitesteket) keresünk, amelyek jelzik az immunrendszer kóros válaszát a gyermek étrendjében található gluténra. Fontos, hogy a gyermek folytassa a glutén fogyasztását addig, amíg a vérvétel meg nem történik (és addig, amig az eredmény meg nem érkezik)! Ha a gyermek a vizsgálat ideje alatt nem fogyaszt glutént, az immunrendszer nem termel ellenanyagokat, így a vérvizsgálat nem segít a betegség azonosításában, álnegatív eredményt ad.
Vizsgált ellenanyagok:
- EMA (enomízium ellenes antitest) – IgA (ahol lehetséges IgG is)
- TGA (transzglutamináz ellenes antitest) – IgA (ahol van rá mód, ott IgG is)
- AGA (antigliadin antitestek) – IgA és IgG (elavult módszer, önmagában nem elegendő, erre cöliákia diagnózist alapozni nem lehet)
- DAGL (dezamidált gliadin antitest) – rutinszerűen nem végzik csak speciális laborokban
Az ellenanyag vizsgálat mellett javasolt az össz IgA (immunglobulin A) szint meghatározás is. Mind a TGA, mind az EMA normél esetben IgA típusú ellenanyagok. IgG típusú ellenanyag akkor képződik, illetve akkor van diagnosztikus jelentősége, ha IgA tipusú ellenanyagok nincsenek jelen a beteg vérében. Ennek pedig egyetlen oka van, ha a beteg IgA hiányos. Az immunglobulinok az immunrendszerünk védekező fehérjéi, több típusuk van, ezek közül cöliákiában az IgA-nak és IgG-nek van jelentősége.
A legtöbb laborban csak TGA ellenanyagszint meghatározás történik. Ennek pozitivitása esetén javasolt EMA meghatározás is, ami egy sokkal érzékenyebb vizsgálómódszer, de csak korlátozottan érhető el a különböző laborokban!
Vékonybél szövettani vizsgálat
Ha a gyermek ellenanyag vizsgálati eredményei pozitívak, felmerülhet a felső gyomor-bélrendszeri endoszkópia elvégzésének szükségessége. A vizsgálat altatásban történik, mely során mintát vesznek a vékonybél hámrétegéből. A gyermeknek rendszeresen glutént kell fogyasztania a gyomortükrözés megkezdése előtt és azt tartani a szövettani minta leletezéséig. A szövettani eltérés lehet a vékonybél bolyhainak elsorvadása, a bolyhok közötti kripták elmélyülése és gyulladásos sejtek jelenléte a nyálkahártyában.
Non-invazív diagnózis felállítás
Néhány évvel ezelőttig a cöliákia diagnózisának alapját a szövettani mintavétel és annak értékelése jelentette. Ma már többet tudunk erről a betegségről, többek között azt, hogyha a betegnek a TGA szintje több mint 10x-es mértékben haladja meg a normál felső tartományt (és ez laboronként eltérő lehet), az első vérvételtől független időben végzett másik vizsgálat pedig EMA pozitivitást jelez és a betegnek típusos cöliákia tünetei vannak, gyermek-gasztroenterológus döntése alapján a gyomortükrözéstől el lehet tekinteni. Jelenleg Magyarországon erről kizárólag gyermek-gasztroenterológus dönthet! A szövettani mintavétel elhagyásának egyik feltétele, hogy a szülő elfogadja és megértse, hogy gyermekének egész életen át gluténmentes diétát kell tartania. Ugyanis a megkezdett diéta után nagyon nehéz a betegséget igazolni: eltűnnek az ellenanyagok, a bélbolyhok állapota rendeződik, a betegnek újra glutént kellene fogyasztania, ami általában már panaszt okoz.
HLA-DQ2/DQ8 meghatározás
Lehetőség van a hajlamot örökítő gének kimutatására is. Leginkább akkor végzik el ezt a vizsgálatot, amikor a diagnózis felállítása nehézségekbe ütközik. Nem 10x-es mértékben megemelkedett TGA szint esetén (azaz annál alacsonyabb) a genetikai vizsgálat nem váltja ki a szövettani vizsgálatot!!
Egyéb vizsgálómódszerek
- A cöliália diagnózisa székletből, szájnyálkahártyából vett mintával nem igazolható, ahogy biorezonancia vizsgálat sem váltja ki a vérvételt.
- Az IgG alapú glutén intolerancia és az IgE alapú glutén allergia vizsgálatok sem azonosak az autoimmun gluténérzékenységet kimutató ellenanyag meghatározással!
- Gyorstesztek: a patikában megvásárolhatók otthon is elvégezhető gyorstesztek, melyek vérmintával „működnek”, hasonlóan, mint egy terhességi teszt. IgA alapú vizsgálat, csakis az IgA típusú TGA ellenanyagot tudja kimutatni, így azoknál a betegeknél, akik IgA-hiányosak, a gyorsteszt nem használható! Típusos cöliákiás tünetek és negatív gyorsteszt eredmény esetén szükséges az IgA szint meghatározása és vénás vérből ellenanyagszint meghatározás.
Kezelés
Jelenleg a cöliákia nem gyógyítható. Ez egy életen át tartó állapot és hosszú távú kezelést igényel.
A glutén kizárása a gyermek étrendjéből javítja a lisztérzékenység tüneteit. Amikor a glutén teljes mértékben eltávolításra kerül a gyermek étrendjéből, a vékonybél hámrétege meggyógyul.
A gyermek étkezési szokásainak megváltoztatása, a gluténtartalmú ételek – búza, rozs, árpa – kiküszöbölése az étrendből nagy kihívást jelent. A glutén nemcsak az ételekben található meg; megtalálható gyógyszerekben és olyan tárgyakban is, amelyeket sokan használnak nap mint nap. Az alábbiakban felsorolom azokat a cikkeket, amelyekben a glutén megtalálható:
- Vényköteles és vény nélkül kapható gyógyszerek
- Smink, például rúzs, szájfény és ajakbalzsam
- Sampon, balzsam és krém
- Szájvíz és fogkrém
- Gyurma (Playdough) és festékek
- Bélyegek és borítékok ragasztása
Néhány gyermeknek bizonyos ideig korlátoznia kell a laktóz-tartalmú fogyasztását is. Ennek magyarázata az, hogy a tejcukrot bontó laktáz enzim a vékonybél bolyhokat fedő nyálkahártyában található. Ha a bolyhok elsorvadnak, akkor eltűnik a laktáz enzim is. Ezt másodlagos laktáz hiánynak, másodlagos laktóz intoleranciának nevezzük. Csak átmeneti állapot, a vékonybélhám gyógyulásával megszűnik.
Élet gluténmentesen
Ha gyermeke betartja a gluténmentes étrendet, jó eséllyel elkerüli a lisztérzékenység lehetséges szövődményeit. A gluténmentes étrend elkezdése és folytatása az elmúlt években könnyebbé vált. A legtöbb szupermarketben kínálnak gluténmentes ételeket, az ételek sokfélesége folyamatosan növekszik. Gluténmentes éttermek és cukrászdák nyílnak, ahol biztonságosan étkezhet gyermeke.
Azok a gyermekek, akik csendes cöliákiásak, akiknél még nem diagnosztizálták a betegséget, vagy akik nem tartják be a diétát, szövődmények kialakulására számíthatnak:
- Vérszegénység
- Depresszió
- Epehólyag működés elégtelensége
- Fokozott vérzésveszély
- Bél limfómák és egyéb emésztőszervi daganatok
- Fiatalkori cukorbetegség
- Idegrendszeri rendellenességek
- Táplálkozási hiányállapotok
- Csontritkulás
- Hasnyálmirigy-elégtelenség
- Pajzsmirigy betegség
- Meddőség
Gondozás
A diagnózist követően 3 hónap után történik az első kontroll vizsgálat (súly-, hosszmérés, vérvétel), majd az eredménytől függően 6-12 hónap múlva. A diétáját tartó, egészségesen fejlődő gyermeknél évente szükséges kontroll vizsgálatot végezni.
Crohn betegség
Mi a Crohn betegség
A Crohn betegség a gyulladásos bélbetegségként (IBD) ismert állapotok csoportjába tartozik. A Crohn betegséget krónikus gyulladásos folyamat jellemzi, amely leggyakrabban a vékonybél (terminális ileum, a vékonybél utolsó szakasza, ahol a vastagbélbe szájadzik) és a vastagbél végét érinti. A gyomor-bél traktus bármely részét érintheti, a szájtól a végbélnyílásig, a bélfal egy vagy több rétegén át. A Crohn betegség „foltokban” jelenhet meg, azaz a gyomor-bél traktus egyik területét érinti, a következőt nem.
Crohn betegségben a gyulladásos reakció a szervezet egészséges sejtjeit célozza meg, tulajdonképpen a szervezet immunrendszere a test saját sejtjeit támadja meg. Ez gyulladást eredményez, amely jelentősen befolyásolhatja a gyermek életminőségét.
Úgy tűnik, hogy a Crohn betegség gyakorisága növekszik, különösen Nyugat-Európában és Észak-Amerikában, és akár 780 000 amerikait is érinthet. A Crohn betegség a serdülők és a 15-35 év közötti fiatal felnőttek körében gyakoribb, a férfiakat és a nőket egyaránt érinti, azonban ez a betegség egyre gyakoribb fiatalabb gyermekeknél. Gyakorisága a magyar gyermekek között is évről évre nő.
A Crohn betegség okai
A többi gyulladásos betegséghez hasonlóan a Crohn betegség pontos oka nem ismert, de a kutatások szerint genetikai, immunológiai és környezeti tényezőkről van szó. A környezetben lévő idegen anyagok (antigének) közvetlenül okozhatnak gyulladást, vagy a test védekezését „válthatják ki”, ezáltal gyulladást okoznak, ami magától nem csillapodik.
Miután a Crohn betegségben szenvedő gyermek immunrendszere „bekapcsolódik”, nem biztos, hogy magától tudja, hogyan kell megfelelően „kikapcsolódni”. Ennek eredményeként a gyulladás károsítja a Crohn betegség tüneteit okozó szöveteket (leginkább a beleket). A Crohn betegség a fentiek miatt az autoimmun betegségek csoportjába tartozik.
Ha egy családtag Crohn betegségben szenved, akkor a rokon gyermeknek nagyobb az esélye annak kialakulására is. A környezet, amelyben élünk, szintén szerepet játszik a kialakulásban. A Crohn betegség gyakoribb a fejlett országokban, mint a fejletlen országokban. Az étrend fontos szerepet játszik a betegség kialakulásában, ma már tudjuk, hogy a nyugati típusú étkezés (sok zsír, sok cukor, kevés rost) kedvezőtlenül hat a folyamatra.
A Crohn betegség jelei és tünetei
A Crohn betegség a gyomor-bél traktus bármely részét érintheti. Míg a Crohn betegség klinikai tünetei gyermekenként változhatnak, egyes tünetek gyakoribbak lehetnek, mint mások. A gyomor-bél traktus gyulladásával kapcsolatos tünetek lehetnek:
- hasi fájdalom
- hasmenés
- vér a székletben
- sürgető székelési inger
- fogyás.
Néhány gyermeknél kevésbé gyakori tüneteket tapasztalhatnak, beleértve a bőrkiütéseket, ízületi fájdalmat, fáradtságot vagy lázat. A gyermek elégtelen növekedése és súlygyarapodása lehet az első jel más tünetek megjelenése előtt.
A Crohn betegség krónikus állapot, vagyis a gyermeknek lehetnek olyan tünetmentes időszakai (remisszió), melyek váltakoznak az aktív tünetek (fellángolás) időszakaival. A Crohn betegség tünetei először nem specifikusak és enyhék lehetnek, ami megnehezíti a korai diagnosztizálást. Valójában a tipikus Crohn betegségben szenvedő gyermeknek több mint egy éve lehet betegsége a diagnózis megerősítése előtt.
Vizsgálatok és diagnózis
Első az alapos egészségi állapot felmérés és a fizikális vizsgálat. Különféle vizsgálatokat használunk a diagnózis meghatározásához. A vizsgálat magába foglal vérvételt, székletminta vizsgálatot, képalkotó vizsgálatokat, valamint gyomor- és vastagbéltükrözést biopsziákkal (egy kis szövetdarabot küldünk a patológushoz, hogy mikroszkóp alatt is értékelje a gyulladást). Ezek a tesztek segítenek azonosítani a laboratóriumi eltéréseket, beleértve a vérszegénységet vagy az alacsony vérfehérje-szintet, azonosítani az emésztőrendszer aktív gyulladással járó területeit, és meghatározni, hogy van-e járulékos fertőzés.
A képalkotó vizsgálatok, például a mágneses rezonancia enterográfia (MRE), az ultrahang, a vékonybél kapszula endoszkópiája részletes képet nyújtanak a vékonybélről. Ezek a gyomor és vastagbéltükrözéssel együtt a teljes gyomor-bél traktus vizsgálatát lehetővé teszik.
A diagnózist eleinte nehéz lehet felállítani, ezért használunk különféle vizsgálatokat. Bizonyos esetekben nehéz lehet megkülönböztetni a Crohn betegséget a fekélyes vastagbélgyulladástól, a gyulladásos bélbetegségek másik gyakori típusától. A gyulladásos bélbetegség ezen típusát meghatározatlan vastagbélgyulladásként ismerjük (inflammatory bowel disease-unclassified).
A Crohn betegség kezelése
A Crohn betegség kezelése összetett és minden gyermeknél eltérő lehet, de a fő célok ugyanazok: a tünetek enyhítése, a fellángolások megelőzése, a növekedés és a táplálkozás elősegítése, valamint a nyálkahártya gyógyulása (a bél gyógyulása) és a remisszió elérése. A Crohn betegségre nincs egy egységes, mindenkinek megfelelő” kezelés, és a gyermekek másképp reagálnak a terápiára. A gyógyszeres kezelés, a táplálkozási terápia, és súlyosabb esetekben a műtét kombinációjának felhasználásával minden gyermek életminőségének javítása, céljainak elérése a feladatunk.
A Crohn betegség elsődleges kezelése magába foglal gyógyszereket. Kezelésében leggyakrabban 5-amino-szalicilátok, kortikoszteroidok, antibiotikumok és az immunrendszert megváltoztató gyógyszerek (immunmodulátoroknak) vagy biológiai szerek szerepelnel.
A Crohn betegség kezelésére alkalmazott gyógyszerek
A Crohn betegség gyógyszeres kezelésével célunk a gyulladás elnyomása, a szövetek gyógyítása és a tünetek enyhítése. A gyakran alkalmazott gyógyszerek a következők:
- 5-Aminosalicilsav (5-ASA): orálisan vagy végbélen át adják be a gyulladás csökkentésére enyhe vagy közepes esetekben.
- Kortikoszteroidok: végbélen keresztül, orálisan vagy intravénásan adva a gyulladás gyors csökkentésére adjuk közepes vagy súlyos esetekben.
- Antibiotikumok: orálisan vagy intravénásan adva a bélbaktériumok csökkentésére, az immunrendszer elnyomására és a fertőzések kezelésére
- Immunmodulátorok: orálisan vagy injekcióban adva az immunrendszer aktivitásának gyengítésére a gyulladás csökkentése érdekében
- Biológiai szerek: intravénásan vagy bőr alá adott injekcióban alkalmazzuk közepesen súlyos vagy súlyos esetekben.
Kizárólagos enterális táplálás
Gyermekkori Crohn betegségben hatékonynak bizonyult a remisszió elérésére egy nagyon szigorú táplálási forma, mely során a gyermek 8-12 héten keresztül kizárólag tápszert ihat. Ha nem képes a tápszert elfogyasztani és beleegyezik, hogy azt orrszondán keresztül kapja, akkor ún nasogasztikus szondát vezetünk a gyomrába. Tápszer mellett csak vizet ihat a beteg. A kezelés előnye, hogy nincs szükség számos mellékhatással rendelkező kortikoszteroid terápiára, azt szinte teljes mértékben kiváltja, azzal egyforma hatékonyságot mutat. A 8-12. hét végén a gyermek fokozatosan kezdheti el a megszokott ételeket fogyasztani, a normál étkezésre 2-3 hét alatt visszatérve.
Táplálás
A diéta nagy szerepet játszik a Crohn betegség kezelésében. Elengedhetetlen a jó táplálkozás fenntartása, mert ez segíti a test gyógyulását és a súlygyarapodást, növekedést. A fogyás a Crohn betegség gyakori tünete és a súlygyarapodás elérése a kezelés célja. Kutatások alátámasztják a táplálkozás szerepét a Crohn betegség kezelésében. A Crohn betegségre nincs egyetlen speciális étrend sem, de vannak olyan ételek, amelyeket kerülni kell (gyorséttermi ételek, félkész termékek, üditők).
Műtét a Crohn betegség kezelésére
Megfelelő gyógyszeres kezelés és étrend mellett is néhány gyermek műtétet igényel a lehető legjobb életminőség elérése érdekében. A műtét elvégzéséről a gyermek és a család, a gasztroenterológus és az IBD-re szakosodott sebész együttműködésében döntünk. A műtétet súlyos, folyamatos tünetek enyhítésére és a gyermekek növekedésének és súlygyarapodásának elősegítésére használják, amikor az orvosi kezelés önmagában már nem hatékony. Példák:
- Crohn betegségben szenvedő gyermek, akit gyógyszeres kezelés és táplálkozási terápia kombinációjával kezeltek, és aki most már nem növekszik
- Minden olyan gyermek, akinek krónikus vagy napi tünetei vannak, és nehezen hízik
A műtéti beavatkozást olyan betegeknél is figyelembe veszik, akiknél Crohn betegség miatt szövődmények alakultak ki, például:
- Bélszűkület (szűkület) vagy elzáródás
- Fisztula (sipoly) -rendellenes kapcsolat a bélből a bél másik részébe vagy egy másik szervbe, bőrre
- Tályog: fertőzött folyadékkal telt üreg
Utógondozás
A Crohn betegség miatt kezelt gyermekek hosszú távú kezelésben részesülnek. A tünetek és a kezelés folyamatos nyomon követését igénylik. Emiatt rendszeres orvosi vizsgálaton szükséges megjelenniük, mely során vérévétel, súlymérés, időnként hasi ultrahang kontroll, székletvizsgálat, csontsűrűség vizsgálat történik. Mivel a gyermekek súlya folyamatosan gyarapszik, szinte 18. életévükig, ezért szükséges ennek megfelelően a gyógyszerek adagolását módosítani.
Csalánkiütés gyerekeknél – nem minden étel allergia, amiről azt hisszük
A csalánkiütés az egyik leggyakoribb bőrgyógyászati kórkép. Jelentkezhet a test egy részére korlátozódva vagy testszerte.
A csalánkiütés jelei és tünetei
- Különböző nagyságú, néha összefolyó, éles szélű, a bőr szintjéből kissé kiemelkedő viszkető folt.
- Lapos, puha tapintatú, gyorsan elmúlik.
- Színük halványvörös vagy közepükön fehéres, nagyon hasonlítanak a szúnyogcsípésre.
- Alakjuk szabálytalan, olyan, mint egy térkép.
- Általában gyorsan, néhány perc alatt alakulnak ki, pár óra alatt elmúlnak, de vannak betegségek, ahol néhány napig is megfigyelhetőek maradnak, eközben egy területen elmúlnak, máshol újabbak jelennek meg.
- Az esetek egy részében a csalánkiütéssel együtt az ajkak, a szemhéjak, a nyelv is megduzzad (ödémássá, vizenyőssé válik).
- A csalánkiütés általában nagyon viszket, de csíphet is.
- A csalánkiütés kellemetlennek tűnhet, de általában ártalmatlan.
A csalánkiütés általában az ételekkel vagy a rovarcsípéssel kapcsolatos allergiás reakció jele. A csalánkiütés nagyon gyakori – minden ötödik embernek lesz csalánkiütése valamikor az életében.
A kezelés magában foglalja a gyógyszereket és az ismert kiváltó tényezők elkerülését. A kiváltó tényezők minden gyermeknél eltérőek lehetnek.
A csalánkiütés lehet ételallergia jele is, ezért érdemes néhány szóban említést tenni róla.
A csalánkiütés lehet akut – azaz hirtelen jelentkezik, akár órákon belül eltűnhet, de 4-6 héten belül elmúlik – vagy krónikus jelenség. Utóbbi 6 hétnél tovább tart, a csalángöbök eltűnhetnek, majd más testrészen felbukkannak.
A kivizsgálást nemcsak a sok kiváltó tényező nehezíti, hanem az is, hogy a tünetek gyakran elmúlnak, mire a gyermeket orvoshoz viszik. Érdemes emiatt fénykép dokumentációt készíteni a bőrről.
Mi segít abban, hogy minél hamarabb kiderülhessen, mi okozza, mi okozta a bőrtüneteket?
Az első, amit tisztázni kell, hogy valóban csalánkiütést látunk-e. Csecsemő- és kisgyermekkorban a változatos bőrtünetek nagyon gyakoriak. Szinte mindig van valami a gyermek bőrén. A fiatal gyermekek bőre érzékeny, amit irritálhat mosószer, tusfürdő, öblítő, anyai parfüm, de kiütések, viszkető foltok jelentkezhetnek bizonyos ételek elfogyasztása után is. A bőrjelenség lehet valódi csalánkiütés vagy ekcéma, melegkiütés, kiütéssel járó bőrbetegség, vírus exanthema.
A csalánkiütés onnan ismerhető fel, hogy jellegzetes duzzanattal jár, csoportokban helyezkedik el, a kiütések nagyobb kiterjedésűek, jelentkezhetnek akár testszerte is. Társulhat mellé súlyosabb esetben arc-, szemhéj-, ajak-, nyelvduzzanat, nehézlégzés is.
A csalánkiütés okai
A gyermekkorban jelentkező akut csalánkiütés hátterében álló leggyakoribb okok:
- fertőzés(legtöbbször vírus)
- gyakran jelentkezik légúti hurut kapcsán is
- kiválthatja allergiás is (gyógyszer vagy étel)
- rovarcsípés
- élelmiszerekben található vegyi anyagok
- növények.
Krónikus csalánkiütést okozhat:
- fertőzés
- hideg-vagy melegártalom
- nyomásérzékenység
- napfény
- intenzív edzés
- érzelmi hatás (például stressz, szorongás).
A csalánkiütés kivizsgálása
Részletes kórtörténet nélkül a kiváltó ok azonosítása nem lehetséges. Sokszor önmagában elegendő és semmilyen vizsgálatra nincs a továbbaikban szükség. Vérvizsgálatokat általában nem végzünk, mert gyakran lehetetlen megtudni, mi váltja ki a csalánkiütést a gyermekeknél.
Lényeges információval szolgálhatnak a következő kérdésekre adott válaszok:
Mikor jelentek meg először a kiütések?
- Köthető-e valamihez a megjelenésük? (pl. új étel bevezetése, testedzés, betegség, gyógyszer szedés, fürdés meleg vízben, stressz)
- Melyik testrészen jelent meg csalánkiütés és mennyi ideig volt látható?
- Társult-e egyéb tünet is a csalánkiütéshez? (szem-, vagy ajakduzzanat, orrfolyás, nehézlégzés)
Mielőtt orvoshoz fordul, érdemes ezekre a kérdésekre megpróbálni választ adni, ha szükséges, megfigyeléseket végezni, ha étel oki szerepére gondol, akkor étrendi és tüneti naplót vezetni.
Sokszor lényegtelennek tűnő információ segítségével sikerül a kivizsgálást a megfelelő mederbe terelni és megtalálni a kiváltó tényezőt.
A gyermek ellátása otthon
A legtöbb esetben a csalánkiütés biztonságosan kezelhető otthon, anélkül, hogy orvoshoz kellene fordulni vele. A patikában vásárolhat antihisztamin tartalmú gyógyszert a tünetek enyhítésére. A csalánkiütés legjobb kezelése az ok vagy a kiváltó tényezők elkerülése, de ez nem mindig lehetséges.
Segíthet a gyermek csalánkiütésének kezelésében:
- Az ismert kiváltó tényezők elkerülése a gyermeke számára
- Kerülje a kiütést súlyosbító dolgokat, például a napsütést, a hőséget és a forró záporokat
- Hűvös borogatás (nedves textil pelenka vagy tiszta konyharuha), ami segíthet enyhíteni a viszketést és a szúró érzést.
Gyakran feltett kérdések
Mennyire hatékonyak az antihisztamin gyógyszerek?
Az antihisztamin tartalmú gyógyszerek nem kezelik a meglévő csalánkiütéseket, de megakadályozzák a csalánkiütés súlyosbodását és megakadályozzák az új csalánkiütések előjöttét. Ha gyermekénél ismert a kiváltó tényező, a legjobb, ha antihisztamint kap a lehető leghamarabb.
Van-e olyan krém, amit gyermekem csalánkiütésére tehetek, hogy megakadályozzam a viszketést?
Érdeklődjön gyógyszerészénél, van-e olyan krém, ami segíthet csökkenteni a viszketés erősségét. A leghatékonyabb krémek antihisztamint tartalmaznak.
Vigyem-e gyermekemet allergiás betegségek kezelésében jártas szakemberhez, hogy megtudom csalánkiütés okát?
Ha nem tudja meghatározni a kiváltó okot, akkor hasznos étrendi és tüneti naplót vezetni. Az allergiás betegségek ellátásában jártas szakember további vizsgálatokat is végezhet, hogy megtalálja a gyermek csalánkiütésének legvalószínűbb kiváltó okait.
Csecsemőkori kólika
A kólika egy szó, amit annak az állapotnak a kifejezésére használunk, amikor a baba sokat sír vagy hosszú ideig nem lehet megnyugtatni. A kólika a szülők számára is nagyon megerőltető és fárasztó.
A kólikával járó sírás, hangoskodás bármikor jelentkezhet a nap folyamán, de leggyakrabban késő délután, koraeste kezdődik, főként a 2 hét-4 hónap közötti életkorban.
A fiatal csecsemők gyakran sírnak és nyugtalanok és a jól bevált megnyugtató módszerek nem célravezetőek. A sírásnak ez a típusa az egész világon, minden kultúrában jelen van.
Mi okozza a kólikát?
Néhány baba többet sír vagy több megnyugtatásra van szüksége, mint a többi babának. De ez nem azt jelenti, hogy bármi baj lenne velük – minden baba máshogy reagál a környezetére. Kutatások azt bizonyítják, hogy a megoldás ennek a reakciónak a befolyásolásán múlik. Képesek vagyunk-e elfogadni, hogy babánk nem beteg és képesek vagyunk-e alkalmazni azokat a módszereket, melyek a zavaró környezeti tényezőket semlegesítik.
Vannak, akik úgy gondolják, a kólikát az magyarázza, hogy az újszülöttek még nem készek a világrajövetelre, a megszületésre és még 3 hónapot a biztonságot adó anyai méhben kellene eltölteniük. Ami mellettük szól, a következő:
- a kólika általában 3 hónap után megszűnik
- a babát megnyugtatja a ringatás (mint az anya hasában sétálás közben)
- a babát megnyugtatja a fehér zaj (mint az anya hasában, minden zaj tompítva érkezett el hozzá)
- a babát megnyugtatja a csendes zene (az anya hasában hasonló érzetet váltott ki édesanyja éneklése, beszéde)
Testi, egészségügyi okok
Néha valóban orvosi oka van, amiért a baba sír és szükséges a védőnői vagy orvosi vizsgálat. Az orvosi vizsgálat megnyugtató lehet a szülő számára, mert nehéz megvigasztalni annak a szülőnek a gyermekét, aki nagyon aggódik a kisbabája miatt.
A legtöbb babánál semmilyen eltérést nem találunk. A sírás a kommunikáció formája a beszélni még nem képes csecsemőknél, lehet, csak annyit akarnak közölni velünk, hogy nem érzik jól magukat, nyugtalanok, izgatottak. Ez a fejlődés normális része.
Új élmények
Az újszülötteknek számos új ingerhez kell alkalmazkodniuk világrajöttük után és minden baba különbözik a testüket kívülről és belülről érő testi és érzelmi ingerekkel szemben mutatott érzékenységében. (Mi felnőttek sem egyformán viseljük a zajt, a tömeget, a fájdalmat, stb.)
Gyakran a kényelmetlenséget a nedves pelenka, a túl meleg vagy a túl hideg környezet, a bélgázosság, éhség, nyugtalanság, boldogtalanság, társaság hiánya okozza.
Különbségek és változások
Sok baba nagyon könnyen megijed normál testi jelenségtől (pl. bukás, bélkorgás, bélműködés). Másoknak hosszabb ideig tart, amíg hozzászoknak a világhoz, a világ ingereihez. A babák a család érzelmi életéhez hangolódva élnek és a családon belüli nyugtalanság felzaklathatja őket is.
Szülői meggyőződöttség
Néhány szülő nagyon aggódik, hogy a baba olyan valamiért sír, amit ők tettek vele, ők ártottak neki és ez bizonytalanná teszi őket a baba ellátásában, karba vételében, ölelésében. Azok a szülők, akiket gyermekkorban családon belül trauma ért, nehézségeik voltak gyermekkorukban, lelki problémáik vannak, talán kevésbé érzik magukat komfortosan a gyermek-ellátásban, kevésbé érzik magukat magabiztosnak.
Otthoni gondozás
A következő részben felsorolt stratégiák segíthetnek, ha nehezen tudja megnyugtatni babáját:
- Ami a legegyszerűbb, azt mondani, próbáljon nyugodt maradni. Lehet, hogy nem képes elérni, hogy a gyermek abbahagyja a sírást, de képes arra, hogy elérje, hogy a baba megbírkózhasson a nyugtalanságával. Nem tud tisztán gondolkodni és biztonságot nyújtani gyermekének, ha pánikol.
- Engedje, hogy a baba szopjon vagy adja oda a cumisüveget. Ez rövid időre megnyugtathatja. Lehet, hogy éhes. A védőnőtől kaphat tanácsot arra vonatkozóan, mekkora mennyiségű táplálékra van szüksége a babájának.
- Kínáljon cumit. A szopás komfortérzetet jelenthet a babának és segíthet a megnyugvásban.
- Próbáljon a baba fejével gondolkodni, a baba szemszögéből látni a világot.
- Ne feledje, nem tudja elkényeztetni azzal a babát, hogy túl sokat tartja ölben vagy túl sokat eteti.
- Találja meg azt a nyugtató technikát, ami az Ön babája számára hatékony, ezt használja rendszeresen. Ebből a baba megtanulja, mi fog következni, ha nyugtalan.
- Finoman ringassa, tartsa a kezében vagy bébi hordozóban vagy kendőben.
- Halkan, megnyugtatóan beszéljen folyamatosan a babához. A hangja és jelenléte segít a megnyugvásban.
- Próbáljon halk, megnyugtató zenét bekapcsolni.
- Fürdesse meg kellemes, meleg fürdőben.
- Masszírozza finoman, kellemesen, olyan olajjal, amiben nincsenek irritáló, allergén anyagok.
A kétségbeejtő esti időszakok könnyebbek lehetnek, ha felkészül rá, terve van. Például vacsorázzon meg korábban, ha a babája sokszor nyugtalan vacsoraidőben. Ha teheti, szundikáljon délután, hogy kipihenten álljon a kihívást jelenti esti órák elé.
Néhány baba esetében úgy tűnik, hogy arra van szükségük, hogy kizárólag egy gondozóval (többnyire az anya) legyenek kapcsolatban folyamatosan („Ki se tudom tenni a karomból”). Ha ez így van az Ön esetében, ne próbáljon küzdeni ellene. Ahogy fejlődik a babája, megtanuljak megnyugtatni magát. Idővel hagyja rövid időre egyedül, úgy, hogy ráláthasson, például tegye egy bébi hordozóba és vigye magával szobából szobába.
Tegyen az ágyába, ahol alszik, egy babát, egy mackót, hogyha felébred, azonnal láthassa, így nem érzi magát egyedül.
Ne ragaszkodjon mereven ahhoz, hogy a gyermek mindig ugyanakkor feküdjön le és ne ragaszkodjon merev alvási rituálékhoz. Ahogy a babák nőnek, egyre figyelmesebbek lesznek, egyre tovább maradnak ébren. Az Ön, a külvilág felé mutatott kiváncsiságuk segít elterelni a saját testükben történő dolgokról a figyelmüket.
Amikor a bab ébren van és éber, a lehető legtöbb kellemes, élvezetes időt töltse a gyermekkel.
Érthető, ha a szülők sokszor nagyon frusztráltnak érzik magukat, amikor próbálják megvigasztalni a gyermeküket. Ha nagyon frusztráltnak vagy mérgesnek érzi magát, teljesen normális, ha a babát egy biztonságos helyen hagyja néhány percre, például az ágyában (ahonnan nem tud leesni), kimegy a helységből és megnyugszik. SOHA NE RÁZZA MEG A GYERMEKET! Még a finom megrázás is agykárosodást okozhat.
Mikor kérjen segítséget?
- Ha babája szinte egész nap sír, beszéljen orvossal, védőnővel.
- Ha lehetséges, kérjen segítséget családtagoktól, barátoktól. A pihenés, kikapcsolódás fontos lehet ebben a nehéz időszakban, utána ismét képes lesz a babára koncentrálni. Ha nincs lehetősége segítséget kérni, tegye a babát biztonságos helyre és adjon magának néhány perc pihenőidőt
- Beszéljen más szülőkkel, nekik milyen módszer vált be.
Mikor szükséges felkeresnie az orvost?
- Szüksége van a megnyugtatásra, hogy gyermekének nincs semmi baja.
- A babája elutasítja az étkezést, adagjainak kevesebb, mint a felét eszi meg.
- Babája nem nyugszik meg, hosszú ideig folytatja a sírást, bármivel is próbálkozik.
- Úgy érzi, nem tud megbírkózni a helyzettel.
- Úgy érzi, a sírás miatt nem tud pozitívan fordulni a gyermekéhez, nem tudja vele az elvárt kapcsolatot kialakítani.
- Ha a lelki állapotára vagy a partnerével lévő kapcsolatára is rányomja a bélyegét a gyermek állandó sírása.
- Bármilyen más dolog miatt aggódik.
Gyakori, orvosnak feltett kérdések
Adhatok gyógyszert a babámnak, ha nem hagyja abba a sírást?
Nem javasolt gyógyszer adása. Elfedheti valódi betegség tüneteit, megzavarhatja az étkezést vagy alvását. Gyógyszer csak orvosi utasításra adható és csak rövid ideig.
Mi a helyzet a patikában kapható kólika ellenes cseppekkel és szirupokkal?
Néhány babának segítenek ezek a készítmények. De nehéz megállapítani, hogy a szirup vagy idő oldotta meg a problémát. Ezen készítmények nagy részének hatékonyságát vizsgálták, de bizonyítani azt nem sikerült.
Valóban úgy néz ki, hogy a babámnak fájdalma van, amikor sír este, de az orvos azt mondta, nincs semmi baja. Megmutathatom másnak is?
A 2 hetes-4 hónapos kor között jelentkező sírás esetén a babák valóban úgy nézhetnek ki, mintha fájdalmuk lenne, de legtöbbször ennek nincs orvosi magyarázata. Ha valóban nagyon aggódik, mutassa meg a babát másnak is.
Dió, mogyoró allergia
Mik tartoznak ide?
Törökmogyoró, dió, pisztácia, mandula, kesudió, pekán dió, brazil dió.
Milyen gyakori a mogyoró, dió allergia?
Gyakoribb idősebb gyermekekben és felnőttekben, mint csecsemőkben.
Mik a tünetei a mogyoró/dió allergiának?
A tünetek általában az elfogyasztás után azonnal jelentkeznek: kiütés (csalánkiütés), ajak- vagy szemhéj duzzanat, viszketés. Néhány gyermeknek viszket a torka, gyengének érzi magát, hány.
A súlyos reakciók sokkal ritkábbak: nehézlégzés (zihálás, torok duzzanat), gyengeség, szédülés, ájulás. Ezek az anafilaxia tünetei és azonnali orvosi segítségre van szükség!
Más diófélére is allergiás lehet a gyermekem, ha az egyiknél tünetei jelentkeztek?
Néhány dió azonos növény családból származik és okozhat reakciót (keresztreakció). A keresztallergéneket kerülni kell. Például:
- kesudió – pisztácia
- pekándió – dió
A dióra/mogyoróra allergiás gyermek soha nem ehet dió/mogyorókeverékből (pl. diákcsemege).
Gyakran könnyebb semmilyen diófélét nem ennie a gyermeknek, hogy ne okozzunk zavart a családtagoknál, osztálytársaknál. Ahogy a gyermek nő és egyre függetlenebbé válik, szeretné tudni, mit ehet és mit nem ehet. Ezt az allergológussal/(gasztroenterológussal) kell megbeszélni, és lehet, hogy allergia teszt ismétlésére is sor kerül.
Gesztenyét, kókuszt, magokat, mint a fenyőmag, szezám és napraforgómag általában lehet enni. A szakorvos adhat ebben tanácsot.
Hogyan diagnosztizálják a dió/mogyoró allergiát?
A diagnózis a mogyoró/dió fogyasztást követő reakció részletes leírásán, azaz a kórtörténeten alapszik. Pozitív bőrteszt (Prick teszt) vagy vérvételi eredmény (IgE alapú vizsgálat) alátámaszthatja a diagnózist. Ha nincs a kórtörténetben pozitív reakció mogyoróra/dióra, biztonságos körülmények között terheléses vizsgálat elvégzése jön szóba, ha a gyermeknek pozitív lett a teszt eredménye, de tünetmentesen tudta fogyasztani a mogyorót/diót.
A bőrteszt (Prick teszt) biztonságos vizsgáló módszer, előtte néhány napig antihisztamin szedését mellőzni kell. A vérvizsgálatot nem befolyásolják az antihisztaminok, de az eredmény csak hetekkel később készül el.
Ha a diagnózis bizonytalan, terheléses vizsgálat elvégzése ajánlott kórházi körülmények között.
Hogyan tudja elkerülni gyermekem a mogyorót/diót?
A kesudió, pisztácia, mandula, mogyoró rejtett formában sok élelmiszerben megtalálhatóak, főleg ázsiai, kínai és thai ételekben. Mogyoró, brazil dió, kesudió és mandula süteményekben és csokoládéban lehet benne. Pékségekben, ahol ömlesztve vagy egymástól nem szigorúan elkülönítve kínálják az ételeket, szennyeződés megtörténhet, ezeket kerülni érdemes.
A csomagolást mindig el kell olvasni! Az étteremben a séfet meg kell kérdezni! Étel házhozszállításnál előre kérdezzen rá az allergén tartalomra!
Sokszor sokkal egyszerűbb kerülni mindenféle diót, mogyorót, mint csak egyfélét!
Mit tegyen, ha gyermekének allergiás reakciója lépett fel?
Azonnali típusú reakció esetén (csalánkiütés, ajakduzzanat), mondja meg a gyermeknek, hogy köpje ki az ételt a szájából, majd adjon neki antihisztamin tartalmú tablettát.
Súlyos tünetek esetén:
- légzési nehezítettség, zihálás, szürkülés
- torok duzzadás, nyelvduzzanat
- szédülés, ájulás, sápadtság (fektesse le gyermeket megemelt lábakkal)
Hívja a 112-t és mondja, hogy gyermekének anafilaxiás reakciója van a tejre!
Mivel a dió/mogyorófélék súlyos azonnali típusú allergiás reakciót okoznak általában, ezért a gyermekek többségének javasolt adrenalin tartalmú fecskendőt maguknál/óvodában/iskolában tartaniuk. Ennek használatára a gyermeket/nevelőt meg kell tanítani.
Kinek kell tudnia az allergiáról?
Tájékoztassa:
- Bölcsödet/óvodát/iskolát – ide igazolást kell vinnie a mogyoró/diómentes diéta igényéről. Ezt gasztroenterológus szakorvos, pontosabban a diagnózist felállító szakorvos (gasztroenterológus, allergológus) állíthatja ki.
- Nagyszülőket, rokonokat.
- Iskolatársakat/ovis társakat és szüleiket.
Súlyos allergiás reakció esetén érdemes a gyermek tárcájában egy tájékoztatót jól látható helyen elhelyezni, amin rajta van, hogy milyen ételre allergiás. Ez a kiérkező mentőegység munkáját megkönnyíti. Talán még hasznosabb lehet, ha a gyermeknek készíttetünk egy olyan gumikarkötőt, amit mindig a csuklóján hordhat és rá van írva, hogy a gyermek allergiás pl. törökmogyoróra.
Közösségi étkezés:
- A 37/2014-es közétkeztetésre vonatkozó EMMI rendelet magába foglalja, hogy a bölcsödének/óvodának/iskolának biztosítania kell a gyermek számára a diétás étkezést. Amennyiben erre nem képes, engedélyezheti a szülő számára, hogy az ételt gyermeke számára bevigye.
- A rendelet nem tartalmazza, hogy amennyiben a diétás étkezést nem tudják biztosítani, a gyermeket még ebéd előtt el kell vinnie a szülőnek otthonába.
Igazolás közösségbe, emelt családi pótlék:
- Kizárólag terheléssel igazolt tej/tojásfehérje allergia jogosít emelt családi pótlékra 2 éves életkor felett. Mogyoró/dió allergiára nem állítható ki igazolás.
- 2 éves életkor alatti gyermek, amennyiben közösségbe jár és ott étkezik, szigorú mogyoró/diómentes diéta tartását igénylő igazolást kaphat. Hiába kérik a bölcsödében a családi pótlékos igazolást, arra a gyermek életkora miatt sem jogosult.
- Sokszor említik a szülők, hogy a bölcsödében/óvodában kérik az ambuláns lap bemutatását, melyen szerepel a tejmentes diéta elrendelése. A gyermek ambuláns lapján személyes adatai szerepelnek, melyek megtekintésére kizárólag egészségügyi személyzetnek van joga, azaz a bölcsőde/óvoda/iskola orvosának, védőnőjének, gyermek-háziorvosának. A gyermek személyiségi jogait sérti, ha abban a felsoroltakon kívül más betekint.
A mogyoró/dió allergia egy életen át tart?
Igen, egész életen át tartózkodni kell a fogyasztásától.
Van rá gyógymód?
Jelenleg nincs.
Élelmiszerallergia - Mítoszok és tévhitek
Akár Ön ételallergiás, akár ételallergiás gyermekről gondoskodik, az ételallergiával kapcsolatos tények megosztása hasznos mindazok számára, akik hasonló problémával küzdenek. A megosztással segíthet eloszlatni az allergiával kapcsolatos népszerű mítoszokat és tévhiteket.
Ez az összefoglaló elsősorban az azonnali típusú allergiás reakciókról szól.
Tévhit: Minden allergiás reakció egyre rosszabbá válik.
Tény: Az ételallergiás reakciók kiszámíthatatlanok.
Tévhitek és Tények
Tévhit: Az ételallergia nem súlyos.
Tény: Ez nem csak viszketést vagy gyomorfájást jelent. Az ételallergia a csalánkiütés és az orrdugulás, a hányás, a légzési nehézség és az eszméletvesztés tüneteit okozhatja. Ha az allergiás reakció súlyos vagy több szervet érint, anafilaxiává válik, és életveszélyes lehet.
Az ételallergia nemcsak potenciálisan életveszélyes, hanem a beteg életét is megváltoztatja. Az ételallergiában szenvedőknek mindig ébernek kell lenniük, hogy elkerüljék az allergiás reakciókat.
Tévhit: Ha keveset eszik az allergiát okozó ételből, az nem fog ártani.
Tény: Ételallergiás embernél a rejtett formában, nyomokban jelenlévő allergén is súlyos reakciót válthat ki. A biztonság megőrzése és a megfelelő minőségű élet érdekében teljesen ki kell vonnia az allergént az étrendből.
Nemcsak arra kell ügyelni, hogy az allergiát okozó ételt kerülje el a beteg, hanem azt is, hogy az allergénnel érintkezett vagy szennyeződött ételt is! Keresztkontaktus akkor fordul elő, amikor az allergén véletlenül átkerül egyik ételből a másikba. Az az élelmiszer, ami korábban biztonságos volt, egyik napról a másikra veszélyessé válhat az ételallergiában szenvedő számára.
Tévhit: Minden allergiás reakció egyre rosszabbá válik.
Tény: Az ételallergiás reakciók kiszámíthatatlanok. Abból, ahogy a szervezet reagált egyszer egy ételallergénre, nem jósolható meg, hogyan fog reagálni a következő alkalommal. Nem lehet tudni, hogy a reakció enyhe, közepes vagy súlyos lesz-e. Mindig fel kell készülni sürgősségi ellátásra, az ehhez szükséges gyógyszereket magánál kell tartania a betegnek.
Tévhit: Az ételallergia, ami csak enyhe reakciót váltott ki, enyhe ételallergia.
Tény: Nincsenek enyhe vagy súlyos ételallergiák – csak enyhe vagy súlyos reakciók. Ami korábban enyhe reakciót váltott ki, az a jövőben súlyos reakcióhoz is vezethet és fordítva. Mindig tegyen óvintézkedéseket az allergiás reakciók megelőzése érdekében, mielőtt azok bekövetkeznének.
Attól a pillanattól kezdve, hogy megtudja vagy gyanítja, hogy az Ön által gondozott gyermek allergént fogyasztott, tegye meg a megfelelő lépéseket. Még az enyhe tünetek is gyorsan súlyos reakcióvá vagy anafilaxiává válhatnak. Óvatosnak és felkészültnek kell lennie a gyógyszeres kezelésre – a másodpercek számítanak!
Minden életveszélyes ételallergiában szenvedő ember számára fontos, hogy személyre szabott cselekvési tervvel rendelkezzen. Ebben olvashat az allergiás reakció tüneteiről és arról, hogy milyen gyógyszereket használjon az egyes tünetek fellépése esetén.
Tévhit: Az ételallergia megegyezik az ételintoleranciával.
Tény: Az ételintoleranciával ellentétben az ételallergia „IgE-közvetített” immunválasz. Ez azt jelenti, hogy az immunrendszer immunglobulin E (röviden IgE) nevű ellenanyagot termel, amikor élelmiszerallergén kerül a véráramba és azt az immunsejtek észlelik. Az IgE ellenanyagok hisztamin és más vegyi anyagok immunsejtekből történő felszabadításával küzdenek az „ellenséges” ételekkel. Ezek a vegyi anyagok ezután kiváltják az allergiás reakció tüneteit. (Normális esetben az immunrendszernek nem szabadna így reagálnia, a heves immunválasznak magától le kellene csillapodni és toleranciának kellene kialakulnia az adott étellel szemben. Tulajdonképpen ez történik egy csecsemő immunrendszerével az első pillanattól kezdve, hogy táplálék jut a szájába az első korty anyatejjel. Normális esetben nem reagál rá allergiás reakcióval.)
Az ételintoleranciát nem az immunrendszer kóros működése okozza. Bár kellemetlenséget okozhat a beteg számára, nem veszélyezteti az életet. Az ételallergia viszont végzetes lehet. Tudjon meg többet az ételintoleranciáról.
Tévhit: A földimogyoró a leggyakoribb ételallergia fiatal gyermekeknél.
Tény: A tehéntejfehérje valójában a csecsemők és kisgyermekek leggyakoribb allergénje. Minden ételallergia, függetlenül attól, hogy milyen gyakori vagy ritka, súlyos.
Tévhit: A földimogyoró a legveszélyesebb ételallergén.
Tény: Egyetlen ételallergia sem jelent nagyobb veszélyt, mint egy másik. Míg kilenc étel (tej, tojás, földimogyoró, törökmogyoró, szója, búza, hal, kagyló és szezám) okozza az ételallergiák túlnyomó részét, gyakorlatilag minden étel allergiás reakciót okozhat. És még a problémás élelmiszer nagyon kis mennyisége is elegendő a reakció kiváltásához.
Tévhit: Minden allergiát kiváltó összetevőt fel kell tüntetni az élelmiszer-címkéken.
Az élelmiszer-allergén címkézésről és fogyasztóvédelemről szóló törvény szerint a Magyarországon forgalmazott csomagolt élelmiszereken fel kell tüntetni az allergéneket bármilyen mennyiségben is vannak jelen. A leggyakoribb allergének: tej, tojás, földimogyoró, diófélék, szója, búza, hal, kagylók.
Világosan, érthető nyelven kell ezt megtenni, még akkor is, ha színezékben, ízfokozókban vagy fűszerkeverékekben jelennek meg. Az ember allergiás lehet a nyolc leggyakoribb ételre. Ezek az allergének meglepő helyeken (ételben, formában) jelenhetnek meg, és előfordulhat, hogy nem szerepelnek az élelmiszer-címkéken.
Mindig figyelmesen olvassa el az élelmiszer-csomagolás címkéit, és, ha bizonytalan egy termékkel kapcsolatban, tegyen fel kérdéseket a gyártónál az összetevőkről, mielőtt olyan ételt fogyasztana gyermeke, amit nem maga készített.
Tévhit: Ha egy étel hagyományosan nem tartalmaz allergént, vagy nem látja a csomagoláson az allergént, akkor azt biztonságos megenni.
Tény: Az allergének váratlan helyeken jelenhetnek meg. Például a halakat vagy a kagylókat néha tejbe mártják, hogy csökkentsék halszagukat, ami problémát jelent a tejallergiások számára.
Soha ne feltételezzen semmit arról, hogy egy ételt hogyan készítettek el vagy hogyan szolgálnak fel. Mindig olvassa el az élelmiszer címkéit, és tegyen fel kérdéseket az összetevőkről (étterem, cukrászda, pékség, stb), mielőtt olyan ételt fogyasztana, amelyet nem maga készített el.
Tévhit: Ételallergiám van, mert a bőr- vagy vérteszt eredményem pozitív volt.
Tény: A pozitív bőr (Prick teszt) és vérvizsgálatok nem mindig pontosak. Ezeknek a vizsgálatoknak körülbelül 50-60 százaléka adhat „hamis pozitív” eredményt. Ez azt jelenti, hogy a teszt akkor is pozitív, ha gyermeke nem allergiás a tesztelt ételre.
Fontos, hogy a vizsgálat eredményét megbeszélje a gyermek orvosával (gasztroenterológus vagy allergológus). Az orvos a gyermek kórtörténete alapján fogja értelmezni a leleteket. Ha nem egyértelmű, hogy van-e ételallergiája a gyermeknek, akkor terheléses vizsgálatot fog javasolni (a gyermek megeszi az ételt és figyelik, hogy jelentkeznek-e nála allergiás tünetek). A várható reakció súlyosságától függően a terhelés történhet kórházban vagy ambuláns ellátás keretei között.
Tévhit: Ételallergia mindig gyermekkorban alakul ki. Majd ezután egész életen át fennmarad.
Tény: Bármely életkorban kialakulhat ételallergia, még olyan étel ellen is, amelyet korábban biztonságosan fogyasztott az illető.
A gyermekek idővel kinőhetik az ételallergiát. Ez jellemző a tej-, a tojás-, a szója- és a búza allergiára. A nehezebben kinőhető allergiák közé tartozik a mogyoró, a diófélék, a hal és a kagyló.
Eozinofil sejtes nyelőcső gyulladás
Az eozinofil nyelőcsőgyulladás (EoE) egy krónikus betegség, amely gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt előfordul. A nyelőcső gyulladása vagy irritációja jellemzi. Úgy gondolják, hogy elsősorban a szervezet kóros reakciója okozza bizonyos anyagok, például az élelmiszer- és légúti (levegőben lévő) allergének hatására. Az allergének olyan anyagok, amelyekre az ember szervezete allergiás reakcióval válaszol.
Eozinofil sejtes allergiás reakció során a sejtek összegyűlnek és az érintett szervtől függően tüneteket okoznak, mint a bőrpír, duzzanat, viszketés. Az eozinofil sejtek az immunrendszer fontos részét képezik,a fehérvérsejtek egy típusát képviselik, a vérben és a belekben mindig jelen vannak kis számban. Elsődleges feladatuk a parazita fertőzések leküzdése. Más fehérvérsejtekkel együtt szerepet játszanak a szervezet allergiás és asztmás folyamataiban is. Ha valakinek szezonális allergiája van (például ilyen a parlagfű allergia, ami csak nyáron okoz panaszt), az eozinofilek az orr nyálkahártyájában gyűlnek fel, ha asztmája van, akkor a tüdőben vannak; és vannak betegek, akiknél a nyelőcsőben, ahol eozinofil sejtes nyelőcső gyulladást okoznak.
Az EoE-ben szenvedő gyermekeknek gyakran más allergiás betegségük is van, például asztma, szezonális allergia vagy ekcéma.
Harminc évvel ezelőtt az EoE ismeretlen volt. A betegek száma drámai módon emelkedik az elmúlt öt évben. Nem tudjuk, hogy ez azért van-e, mert a betegség valóban egyre gyakoribb, vagy mert sokkal gyakrabban ismerjük fel, tudjuk diagnosztizálni. Valószínűleg az esetek növekvő száma a két tényező valamilyen kombinációjának tudható be. Az EoE még mindig ritka betegség, becslések szerint 1500 gyermekből 1-nél fordul elő. A betegek 75%-a férfi.
Mivel ez az állapot meggyulladja a nyelőcsövet, valaki EoE-vel nyelési nehézséget, fájdalmat, hányingert, regurgitációt és hányást tapasztalhat. Idővel a betegség a nyelőcső szűkületét okozhatja, ami néha azt eredményezi, hogy az élelmiszer elakad vagy a nyelőcsőbe ütközik, és sürgős eltávolítást igényel.
Kisgyermekeknél az eozinofil nyelőcsőgyulladás számos tünete hasonlít a gyomor-nyelőcső reflux betegségére (GERD) – ideértve az etetési rendellenességeket és a gyenge súlygyarapodást is -, így a gyermeket tévesen diagnosztizálhatják GERD-vel. Fontos azonban a nyelőcsőgyulladás megfelelő diagnosztizálása a gyermekeknél, mert ez egy súlyos betegség, amely nem diagnosztizálva egész életen át tartó problémákat okozhat.
Az eozinofil nyelőcsőgyulladás jelei és tünetei
A tünetek életkortól függően változhatnak. Az EoE tünetei nem specifikusak, és általában önmagukban nem elegendőek ahhoz, hogy további vizsgálat nélkül végleges diagnózist állíthassanak fel.
Csecsemőknek és kisgyermekeknek gyakran táplálási problémáik vannak (csecsemő nem szopik, elutasítja a cumisüveget), hánynak és rossz a súlygyarapodásuk. Csecsemőknél előfordulhat regirgitáció, bukás és a fájdalom miatt a hát ívben megfeszülhet. Az idősebb gyermekek vonakodva és lassan étkeznek, nem nőnek olyan gyorsan, mint az elvárható, irracionálisan idegenkednek bizonyos ételektől és alvási nehézségeik lehetnek.
Az idősebb, iskoláskorú gyermekeknél hányás, savas reflux, gyomorégés, hasi fájdalom jelentkezhet, a serdülők pedig az étel elakadásának érzéséről (diszfágia) panaszkodhatnak, különösen szilárd étel evése közben. A diszfágia az étel elakadásához vezethet, emiatt gyakran öklendezhetnek. Ha a falat hirtelen elakad a nyelőcsőben mellkasi fájdalmat, fulladást, nyáladzást és nyelési nehézséget okozhat. Falatelakadás esetén sürgősségi endoszkópiára van szükség a megrekedt étel eltávolításához. A falatelakadást a nyelőcső motilitásának zavara és súlyos esetben hegesedés miatti valódi szűkület okozhatja.
Az eozinofil nyelőcsőgyulladás sok tünete megegyezik a savas reflux tüneteivel, ezért általában elsőként először savcsökkentő gyógyszert kap a beteg. Ez a kezelés nem segít az EoE-n, így, ha a tünetek továbbra is fennállnak, szükséges speciális vizsgálatok elvégzése. Becslések szerint a refluxban szenvedő gyermekek akár 10 százalékának eozinofil nyelőcsőgyulladása is van.
Az eozinofil nyelőcsőgyulladás okai
Az EoE oka ismeretlen. Az immunrendszer reakciója okozza, amit specifikus allergének váltanak ki. Mind az élelmiszer-allergének, mind a levegőben lévő allergének lehetséges tényezőként szerepelnek. Bizonyos emberek öröklik a hajlamot EoE kialakulására, ez növelheti az EoE kialakulásának kockázatát.
Kockázati tényezők
- Az EoE gyakoribb fiúknál.
- Bár minden etnikumban előfordulhat, a kaukázusi egyéneknél gyakrabban észlelik.
- Szintén gyakrabban fordul elő szénanáthában vagy allergiás náthában, ekcémában, asztmában, valamint étel- és környezeti allergiában szenvedő betegeknél.
- Ha a családban másnak is van EoE, ez az egyén száméra nagyobb kockázatot jelenthet.
Az eozinofil nyelőcsőgyulladás kivizsgálása és diagnózisa
Az EoE diagnosztizálásának egyetlen módja a nyelőcső nyálkahártyájából vett szövettani minta és annak értékelése. A mintát nyelőcső/gyomortükrözés során nyerjük. A vizsgálatot altatásban végezzük, majd egy videokamerával felszerelt csövet vezetünk a gyermek nyelőcsövén keresztül a gyomrába. Néha nemcsak szövettani eltérés, hanem szemmel látható ún. makroszkópos eltérés is lehetséges, ilyenkor a nyelőcsőben „gyűrűket” vagy „fehér apró foltokat” lehet látni. Sok esetben azonban a gyermek nyelőcsöve megtekintve teljesen épnek tűnik. Ezért elengedhetetlen a nyelőcső szövettani mintájának értékelése.
A tipikus allergia vizsgálatok, mint például az azonnali allergiás reakciókat azonosító bőr- vagy vérvizsgálatok, általában nem hatékonyak az eozinofil nyelőcsőgyulladás diagnosztizálásában, mivel az EoE-ben jelen lévő allergiás reakció nem azonnal típusú reakció, az sokszor késik az allergén bevezetéséhez képest akár több napot is.
Az eozinofil nyelőcsőgyulladás kezelése
Az EoE kezelése a következőkből áll: a gyulladás kiváltó okainak megszüntetése és a kialakult gyulladás kezelése.
Étrendi kezelés
Az EoE-ben szenvedő gyermekeknél, ahogy fentebb írtam, az allergiás reakcióért élelmiszerek is felelsőek lehetnek. Ezeket vagy sikerül vérvétellel/bőrteszttel azonosítani, vagy nem. Ha sikerül azonosítani az allergén ételt, akkor azt hagyjuk el az étrendből, ha nem sikerül, akkor más módszerhez kell folyamodnunk. Háromféle diéta lehet hasznos:
- Elemi étrend: csecsemőként aminosav alapú tápszert iszik kizárólag a beteg, idősebb életkorban ún. elementaris tápszerek vannak forgalomban. Mindkettő elemi részecskékben tartalmazza a fő tápanyagokat. Mindkettő allergénmentes.
- Eliminációs étrend bizonyított allergénekkel: az étrend megváltoztatása olyan élelmiszerek eltávolításával, amelyekre a vérvétel/bőrteszt pozitív eredményt adott.
- Eliminációs étrend nem bizonyított allergénekkel: a leggyakoribb, ételallergiáért felelős ételeket hagyjuk el a beteg étrendjéből (szója, tej, búza, tojás, földimogyoró és tenger gyümölcsei).
Hasznos lehet dietetikussal konzultálni, hogy a szigorú diéta mellett is a gyermek tápanyaggal és energiával történő ellátottsága biztosított legyen. A kezelés során fontos figyelemmel kísérni az egyén magasság és súlynövekedését, mert a betegség és kezelése lelassíthatja a gyermekek és serdülők
Gyógyszeres kezelés
Gyógyszerek, melyek önmagukban vagy étrend-változtatásokkal együtt alkalmazhatók, a következők:
- Szteroidok: hatással van a nyelőcsőben észlelt gyulladásra, valamint a nyelési nehézségre, a hányásra és a gastrooesophagealis reflux tüneteit is képesek enyhíteni. A gyulladás mértékétől függően alkalmazunk szteroidot rövid ideig szájon keresztül. A szájon keresztüli, esetleg vénásan adott szteroidok hatékonyak lehetnek vészhelyzetekben is olyan személyeknél, akiknek jelentős nyelési problémája van vagy súlycsökkenésük, valamint azoknak, akik kórházba kerültek elégtelen szájon keresztüli szilárd vagy folyékony étel/italfogyasztás miatt. A gyakori vagy hosszú távú alkalmazás lehetséges mellékhatásai miatt az ilyen kezelés csak súlyosabb esetekben ajánlott.
- A szteroid mellékhatások minimalizálása érdekében helyileg ható gyulladáscsökkentő terápia is alkalmazható a gyulladás mérséklése érdekében. A szteroidot viszkózus (sűrű, folyékony) formában nyeli le a beteg, ezután 2 órán keresztül nem ehet, nem ihat, hogy a nyelőcső falára tapadó gyógyszert ne mossa le róla. A helyi hatású szteroid használata után a gyermeknek ki kell öblítenie a száját, mert a szájban található gyógyszermaradványok fokozzák a szájpenész kialakulásának lehetőségét, ami ronthatja az etetési nehézséget és fájdalmat okozhat.
- Savcsökkentő gyógyszerek: a gyomorsavtermelést csökkentő gyógyszerek (H2 receptor gátló, protonpumpa gátló) a gyomorsav okozta nyelőcső irritáció további enyhítésében segíthetnek. Általában naponta 1-2 alkalommal kell bevenni a gyógyszert, az orvos utasítása szerint. Néhány beteg panaszai protonpumpa-inhibitor alkalmazása mellett enyhülnek.
- A gyulladás megszűnését vagy a gyulladás csökkenésének mértékét ismételt endoszkópiával lehet ellenőrizni. A javulás észlelése után egy étel visszavezethető az étrendbe. Ez segíthet a tünetekhez vezető specifikus allergén/allergének azonosításában. Jelenleg nincs kevésbé invazív vizsgálómódszer, mely segítene követni a kezelések eredményességét és a betegség kiújulásának jeleit.
A nyelőcső krónikus hegesedés miatti szűkülete előfordulhat egyes EoE-ben szenvedő betegeknél. Előfordulhat, hogy ezt a szűkületet endoszkóposos beavazkozás során tágítani szükséges.
Epekövesség
Mi az az epekő?
Az epekövek apró, kavics szerű képletek, melyek akkor képződnek, amikor a folyékony epe megkeményedik. Ezt az állapotot epekövességnek (cholelithiasisnak) nevezzük.
A máj normálisan epét termel. Az epének az emésztésben, zsírok felszívódásában van szerepe. Az epe a májból az epehólyagba, majd onnan szükség szerint a vékonybélbe jut. Az epehólyag raktározza az epét, ami étkezést követően préselődik ki belőle. Az epe vízből és egyéb szilárd anyagokból áll: koleszterin, zsírsavak, sók, fehérjék. Bilirubint, egy sárgás festékanyagot is tartalmaz, ami a vörösvérsejtekben található, oxigén szállításáért felelős hemoglobinból képződik. Kristályok akkor képződnek, amikor az epe az epehólyagban raktározódik (pang) és ahogy a kristályok nőnek, kő képződik belőlük.
Az epeköveknek különböző típusai vannak összetételük szerint. Felnőtt és gyermekkorban az epekövek összetétele nem azonos:
- Míg a felnőttkori epekövek 75%-a koleszterinkő, addig gyermekkorban csak az esetek 25-ában.
- A gyerekek felében (50%) fekete pigmentkövek vannak, melyek akkor alakulnak ki, amikor az epe túltelítetté válik kálcium-bilirubináttal és gyakran bizonyos vérképzőszervi betegségben képződnek.
- A kálcium-karbonát kövek ritkák felnőtt korban, a gyermekkori epekövek 25%-át képzik.
- A gyermekek 5%-nak fehérje köveik vannak.
Az epekövek megindulhatnak az epeutak felé és azokat elzárhatják, megakadályozva, hogy az epe kiürülhessen. Choledocholithiasis-nak nevezzük ezt az állapotot. A cholecystitis az epehólyag gyulladása, ami annak duzzanatával is társul. A cholelithiasis, azaz epehólyag kövesség a leggyakoribb oka az epehólyag gyulladásnak.
- Az epeutak gyulladása a cholangitis, ez akkor alakulhat ki, ha az epekő elzárja az epeutat.
Mi okok epehólyag kövességet, kinek fokozott a kockázata epekő kialakulására?
Egyelőre a pontos ok ismeretlen, de kockázati tényezők ismertek, melyek hajlamosítanak kialakulására:
- Bizonyos öröklött vérképzőszervi betegségek, mint a sarlósejtes anémia vagy a spherocytosis
- Elhízás
- Terhelő családi anamnézis (volt már valakinek a családban)
- Bizonyos gyógyszerek szedése (pl. fogamzásgátlók)
- Terhesség
- Elhúzódó vénás (parenterális) táplálás
- Hasi műtét
- Crohn betegség
Milyen gyakori az epekövesség?
Felnőttkorban nem szokatlan. Gyermekkorban ritkának gondolják, de az előfordulása nő. Vizsgálatok szerint a gyermekek 2%-ának van/lehet epeköve. Ez a növekedés annak is köszönhető, hogy a hasi ultrahang vizsgálat egyre gyakoribb alkalmazása mellett több, ún. néma kőre derül fény. Néma az a kő, ami csak véletlenül kerül felfedezésre és panaszt nem okoz. Az elhízás előfordulása is nő, így az epekövesség gyakorisága is nő azzal párhuzamosan.
Az epekövesség jelei és tünetei
Néha egyáltalán nem okoz panaszt, nincs semmilyen jele.
A leggyakoribb megjelenési forma a jobb bordaív alatti fájdalom, különösen étkezést követően. Hányinger és hányás is előfordulhat.
Fiatalabb gyermekek nehezen tudják pontosan megmondani, megmutatni, hol fáj a hasuk. Idősebb gyermekek azonban pontosan leírhatják azt:
- a has jobb felső vagy felső középső részében
- a hátba vagy a két váll közé sugározhat
- lehet éles, késszúrás szerű, görcsös vagy tompa
- visszatérő (fáj, majd elmúlik)
- étkezés után jelentkezik
- rosszabb lesz csípős, fűszeres ételek után
Ha az epekő elzárja az epeutat, akkor a következő panasza lehet még a gyermeknek:
- hányinger
- hányás
- láz, hidegrázás, verítékezés
- sárgaság, vagy a bőr, a szemfehérje sárgás elszíneződése
Hogyan diagnosztizáljuk az epekövet?
Az epekövességre gyanút adhatnak a típusos panaszok (fájdalom helye, gyakorisága, súlyossága, időtartama, kiváltó tényezők ismerete). Ultrahanggal igazoljuk az epekövességet.
Ritkán szüksége lehet egyéb képalkotó vizsgálatra is, hogy igazolhassuk az epeutak elzáródását vagy az epehólyag működését:
- MRCP: az epeutak áttekintésére szolgáló, kontrasztanyagos MRI vizsgálat.
- Cholescintigráfia (HIDA szken): az epehólyag összehúzódási képességét, működését ellenőrizhetjük vele.
- ERCP (endoszkópos retrográd cholangiopancreatográfia): endoszkópos beavatkozás, mely során az epeutakat kontraszatnyaggal töltik fel, ezentúl alkalmas az epeút elzáródás megszüntetésére, az epekő eltávolítására is.
- Laborvizsgálatok: fertőzés, elzáródás, az epekövesség kialakulás okának kiderítésére.
Az epekövesség kezelése
Az ún. néma kövek esetén, amikor a gyermek számára az epekő panaszt nem okoz, nincs szövődmények, nem szükséges kezelés.
Más esetben a kezelés csakis az epekövek eltávolítása, azaz az epehólyag eltávolítás a megoldás. Ezt cholecystectomiának hívjuk. A beavatkozást, a műtétet, altatásban végzik. A műtétig, ha a gyermeknek panaszai vannak, fájdalomcsillapítót kaphat. Manapság már legtöbb esetben laparoszkópos műtétet végeznek a sebészek, ezt minimál invazív technikának is nevezik. Ilyenkor csak apró metszést ejtenek a has bőrén, majd apró lyukakon vezetik be a videokamerával is felszerelt eszközt a hasüregbe. Ennek a módszernek az előnye, hogy nem szükséges a hasfalat, a has izomzatát átvágni és sokkal gyorsabb a műtét utáni felépülés.
- Szükség lehet a klasszikus, has megnyitásával is járó műtétre is, ha korábbi műtétek miatt hegek vannak jelen, vagy gyulladás, vérzés vagy szokatlan anatómiájú epehólyag miatt biztonságosabb a nyílt műtét elvégzése, mint a laparoszkóposé.
Néhány esetben a betegnél szükséges az ERCP elvégzése az epeutakba jutott és ott megrekedt epekövek eltávolítása miatt. Ilyenkor egy endoszkópia történik (hasonló a gyomortükrözéshez, de itt az eszközt a vékonybélig, az epeutaknak a patkóbélbe történő beszájadzásáig vezetik). Vékony eszközt vezetnek be az epevezetékbe és azzal fogják meg az epekövet és húzzák ki.
Bizonyos betegeknél gyógyszeres kezelésre is van lehetőség urzodeoxikólsavval. Ennek a kezelésnek a legnagyobb veszélye, hogy az epekövesség visszatérhet, nem jelent végleges megoldást. Emiatt ez a kezelés nem javasolt azoknál a betegeknél, akiknél az epekő panaszt okoz.
Mire számíthat, ha gyermekének epeköve van
A tünetmentes, néma kövek esetében rendszeres orvosi és ultrahang vizsgálatra van szükség. Ha a gyermek panaszos lesz vagy szövődmények lépnek fel, akkor sebészi beavatkozás történik.
A leggyakoribb szövődmény gyermekkorban a hasnyálmirigy gyulladás, ez az esetek 8%-ban következik be. Általában enyhe a lefolyás és az epekő spontán passzálódásával (bejut a vékonybélbe az epevezetéken keresztül) megoldódik.
Az epehólyag vagy az epevezeték gyulladása, felülfertőződése is bekövetkezhet.
Az epekövek átszakíthatják az epehólyag falát, de ez nagyon ritka szövődmény.
Az epehólyag eltávolítása jelentősen nem befolyásolja a gyermek későbbi életminőségét, ritkán okozhat panaszokat a hiánya. Ilyenkor az epe folyamatosan a vékonybélbe csordogál. A gyermek teljesen normálisan étkezhet (nincs szükség diétára) és folytathatja megszokott normál aktivitását. A leggyakoribb, de enyhe panasz, tünet a laza székletürítés, különösen zsíros ételek fogyasztását követően. A legtöbb gyermeknek nincs semmilyen panasza.
Ételallergiás csecsemő anyatejes táplálása
Amikor egy anyatejjel táplált, szoptatott kisbabánál étel allergiát diagnosztizálnak, vagy felmerül ételallergia gyanúja, a szoptató anyának speciális diétát kell tartania. Ilyenkor az édesanyának el kell gondolkodnia azon, képes lesz-e folytatni a szoptatást? Sokan meglepődhetnek, ha megtudják, hogy a legtöbb esetben a válasz igen.
Még az a csecsemő is, akit soha nem tápláltak tápszerrel, és az anyatej mellett soha nem evett még semmilyen ételt, ételallergia jeleit mutathatja, melyek a következők lehetnek: hasmenés, véres széklet, hányás, kólika, ekcéma, székrekedés és elégtelen súlygyarapodás. A csecsemőknél allergia alakulhat ki azokkal az ételekkel szemben, amelyekkel a szoptatás ideje alatt találkozik. Az anya által elfogyasztott ételek fehérje része az étkezés után három-hat órán belül megjelenhet az anyatejben. Ha ezeket az ételeket kizárja az étrendből, a fehérjék egy-két hét alatt eltűnnek az anyatejből, és a baba tüneteinek lassan javulniuk kell. Az allergia megelőzése érdekében nincsenek étrend módosítási ajánlások szoptatás alatt. Azaz nem szabad semmilyen ételt kizárni az étrendből, csak azért, hogy az esetlegesen kialakuló allergiát megelőzze. Diétára csak akkor van szüksége a szoptató anyának, ha gyermekénél felmerül az allergia lehetősége vagy az bizonyított!
Gyakori allergiát okozó ételek:
- tejtermék (a tehéntej minden formája, beleértve a tejet, sajtot, joghurtot és fagylaltot)
- tojás
- szója
- búza
- mogyoró
- diófélék
Ne feledje, hogy bármilyen étel okozhat allergiát. A kihívást annak felfedezése jelenti, hogy a baba mely ételekre allergiás. A fiatal csecsemők allergiatesztje gyakran nem megbízható. Ezért a legjobb módszer annak megállapítására, hogy mely ételek jelentenek problémát a csecsemő számára, az, ha étkezési és tüneti naplót vezet az Ón által elfogyasztott ételekről, és rögzíti a baba tüneteit. Bizonyos ételek fogyasztása során súlyosbodó tünetek alakulhatnak ki.
Gyakran elegendő elsőként csak az összes tejterméket eltávolítani az étrendből. Gondosan olvassa el az összes élelmiszer-címkét, hogy kiküszöbölje azokat az ételeket, amelyek tejtermékeket tartalmazhatnak. A tejet az élelmiszer-allergén címkézésről és a fogyasztóvédelemről szóló törvény alapján fő élelmiszer-allergéneknek tekintik. Valamennyi élelmiszer-terméknek tartalmaznia kell a csomagoláson az összetevők listáját a termék címkéjén. Ha bizonytalan valamilyen termékkel kapcsolatban, ellenőrizze az összetevőket a gyártónál.
Amennyiben a tejfehérje megvonása nem szünteti meg a baba tüneteit, lehet szélesíteni az anyai diétát: tojás, szója, búza, stb. Semmiképp nem javasolt nagyon szigorú, számtalan ételt tartalmazó megvonásos étrendet kezdeni az édesanyának, mert az tápanyaghiányhoz vezethet az anyánál és a babánál is. Inkább alulról építse fel a diétát, mind felülről lefelé haladjon. Tapasztalataim szerint az anyák, ha egyszer elkezdtek egy súlyos, számos ételt az étrendjükből kizáró diétát, nagyon nehezen merik visszavezetni azokat az étrendjükbe. Ez felesleges diétához vezet, másrészt növeli az esélyét a későbbi életkorban kialakuló ételallergiának, hiszen a baba nem találkozik ezekkel az allergénekkel még a szoptatás ideje alatt, pedig lehet, hogy tünetei se lennének azoktól.
Keresse a következő szavakat az élelmiszer-címkéken, és kerülje ezen élelmiszerek bármelyikét:
- Mesterséges vaj aroma Lactoglobulin
- Vaj, vajzsír, vajolaj Laktalbumin
- Író Lactoferrin
- Kazein-laktulóz
- Kazeinátok Tej
- Sajt, sajt nugát
- Krémes puding
- Túró
- Túró kazein
- Tejföl
- Tejpor
- Ghee
- Joghurt
A tejfehérje jelenlétére utaló egyéb ételek/összetevők a következők lehetnek:
- Karamellás cukorka
- Csokoládé
- Aromák
- Magas fehérjetartalmú liszt
- Tejsavindító
- Laktóz
- Löncshús, virsli, kolbász
- Margarin
Jól kiegyensúlyozott étrendet tarthat, még akkor is, ha tejterméket nem fogyaszt. Rengeteg fehérjéhez juthat halból, marhahúsból, csirkéből, tojásból, dióból és babból. Használhat kalciummal dúsított szójatejet, rizstejet vagy dúsított narancslét, hogy napi 1000 mg kalciumhoz jusson, vagy bevehet kalcium-kiegészítő tablettát. Továbbá folytathatja multivitamin szedését. Feltétlenül olvassa el a vitaminok és az Ön által szedett gyógyszerek címkéit. Rejtett allergéneket is tartalmazhatnak.
Egy hónapig vagy tovább is eltarthat, amíg a baba tünetei javulnak. Ha a csecsemő nem mutatja javulás jeleit, vagy tünetei súlyosbodnak a tejmentes étrend egy hónapja után, előfordulhat, hogy más ételeket, például búzát, tojást, szóját, földimogyorót vagy diót is meg kell vonni az étrendből. Néha a babák több ételre is allergiásak. Előfordulhat, hogy a szoptatás ideje alatt, vagy a csecsemő egyéves koráig ezt a korlátozott étrendet kell alkalmaznia. Sok csecsemő első születésnapjára kinövi az ételallergiát.
Az anyatej fontos egészségügyi előnyöket nyújt a baba számára, beleértve a fertőzések elleni védelmet és a magasabb IQ-pontszámokat későbbi életkorban, valamint csökkenti a krónikus betegségek, például a cukorbetegség és az elhízás kockázatát. A szoptatás különleges köteléket teremt az anya és a baba között, és sok csecsemő élvezi a szoptatást az élet második évében is. Nem indokolt a babát elválasztani az anyatejes táplálástól, ha csecsemőjénél ételallergia jelei jelentkeznek. Ha meg is változtatja étrendjét, Önnek és csecsemőjének is élveznie kell a szoptatást, amíg mindketten készen állnak az elválasztásra.
Ételfehérje által provokált enterocolitis szindróma (allergiás bélgyulladás)
Mi az az ételfehérje által provokált enterocolitis (enterokolitisz) szindróma?
Az ételfehérje által kiváltott enterocolitis szindróma egy ritka ételallergia, mely hatással van a gyomor-bél rendszerre. A legtöbb ételallergiától eltérően ennek a tünetei nem közvetlenül étkezés után jelentkeznek. Ehelyett órákba telhet, mire a súlyos tünetek elkezdődnek.
A leggyakoribb allergének a tehéntej, a szója, a rizs és a zab, de bármely étel okozhat enterocilitises tüneteket. Tipikus tünetei a súlyos hányás, hasmenés, ami kiszáradásig fajulhat két órával az allergén elfogyasztását követően. Ezek a tünetek szövődményekhez vezethetnek, beleértve a vérnyomás és a testhőmérséklet változását, letargiát és gyarapodási elégtelenslget.
Az allergiás enterocolitist gyakran rosszul vírusos enterocolitisnek (gyomor-bélhurut) diagnosztizálják, mert a tünetek annyira hasonlóak. Általában csak a kiváltó táplálék (allergén) ismételt elfogyasztása után kerül felismerésre ( az étel elfogyasztása után órákkal később ismét súlyos tünetek jelentkeznek).
Az allergiás enterocolitis okai
Amikor az allaergiás enterocolitisben szenvedő gyermek olyan ételt eszik, ami tartalmazza az allergént – legyen szó tejről, rizsről, zabról vagy más ételről -, tünetek alakulnak ki. Amikor a kiváltó ételt eltávolítják a gyermek étrendjéből, az enterocilitis alábbhagynak.
Az enterocilitis tüneteinek életkori megjelenése számos tényezőtől függ, de általában a tápszerrel táplált csecsemőknél korábban jelentkeznek tünetek, mint a kizárólag szoptatott csecsemőknél. A tápszeres babáknál a tünetek általában az élet első hónapjaiban kezdődhetnek, ha a reakciót tej, szója vagy időnként rizs váltja ki.
A kizárólag szoptatott csecsemők esetében a tünetek általában csak akkor kezdődnek, amikor elkezdik a hozzátáplálást. Vannak olyan szoptatott babák, akik az anyatejbe került, anya által elfogyasztott ételt nem tolerálják (a reakciók általában nem olyan súlyosak.) A tünetek kialakulásához általában a gyermeknek közvetlenül kell elfogyasztania a kiváltó ételt.
Az allergiás enterocilitis jelei és tünetei
Az ételfehérje által kiváltott enterocolitis szindróma tünetei gyermekenként és súlyosságukban változhatnak. A tünetek a következők lehetnek:
- Hányás, általában két órával az evés után
- Hányás után kezdődő hasmenés
- Kiszáradás
- Súlyos letargia
- Változás a vérnyomásban és a testhőmérsékletben
A gyermekek többségének a gyarapodási üteme megfelelő mindaddig, amíg kerülik az étrendjéből a kiváltó ételeket. Krónikus allergiás enterocolitisben szenvedő gyermekek esetében gyarapodási elégtelenség vagy egyidejűleg fellépő gastrooesophagealis reflux fordulhat elő.
Kivizsgálás és diagnózis
Az allergiás enterocolitis diagnosztizálása kihívást jelenthet. Nehéz lehet megtalálni a specifikus kiváltó ételt vagy ételeket, mivel a tünetek nem azonnal a lenyelés után jelentkeznek. Néhány gyermeknél egyszerre többféle étel is kiválthat allergiás reakciót.
Vérvételtől vagy bőrteszttől várni a megoldást nem javasolt, mert legtöbbször ezek nem adnak pozitív eredményt, ami azonban nem zárja ki az allergiás betegséget!!! A negatív allergiateszt eredménye bizonyos esetekben késleltetheti is a diagnózist, mert lehet, hogy a vizsgálat elvégzésére már akkor kerül sor, amikor egy feltételezett allergént (például tehéntejet) kizártak az étrendből. Sokkal inkább jellemzőbb azonban az, hogy ez a típusú allergia nem mutatható ki vérből.
Az allergiás enterocolitis diagnózisát általában gyermek-gasztroenterológus állítja fel, aki figyelembe veszi a gyermek kórtörténetét, tüneteinek jellegzetességeit, valamint kizár más egyéb betegségeket.
Egyéb elvégezhető vizsgálatok a következők:
- Vérvizsgálatok – A reakció ideje alatt végzett vizsgálatok hasznosak lehetnek; az eredmények utalhatnak fertőzésre (ennek az elkülönítő diagnosztika miatt van jelentősége).
- Orvosi felügyelet mellett végzett orális terheléses vizsgálat – A gyermek kontrollált klinikai környezetben fogyasztja el a feltételezett „kiváltó” ételt, és eközben figyelemmel kísérik a reakciót, tüneteit.
Kezelés
Minden gyermek reakciója más, ezért a kezelést egyénre tervezetten állítjuk össze. Például azoknál a csecsemőknél, akik tej- vagy szójaalapú tápszerre reagáltak, extenzíven hidrolizált tápszerre vagy elemi tápszerre (aminosav bázisú) váltunk. Azok a szoptatott csecsemők, akiknél tünetek jelentkeznek, amikor a hozzátáplálást elkezdik, visszatérhetnek a kizárólagos anyatejes tápláláshoz. Azok a babák, akik csak néhány ételre reagálnak, azoknak elegendő azokat az ételeket mellőzni az étrendjéből.
Ha a gyermeknél súlyos hányást, kiszáradás jelet és / vagy a testhőmérséklet változását tapasztalja, akkor a sokk elkerülése érdekében azonnal orvoshoz vigye gyermekét orvoshoz! Vészhelyzetekben az allergiás enterocolitis intravénás folyadékpótlás a kiszáradás megszüntetése érdekében.
Szteroidos kezelés is alkalmazható az immunreakció csökkentése érdekében. A szteroid a tüneteket enyhíti, de nem nyújt végleges megoldást a betegségre. A gyermeknek egyéni kezelésre van szüksége, amit növekedéséhez, a tünetek változása szerint kell módosítani.
Az idő előrehaladtával a gyermek kinőheti az allergiáját, ezt terheléssel kell tisztázni. Megfelelő időközönként, az étrendbe nagyon lassan visszavezetve az adott ételt történik a terhelés. Eközben a gyermeket szoros orvosi felügyeletnek vetjük alá, a terhelés kórházi körülmények között történik.
Ha a gyermeknél nem jelentkezik heves reakció, a szülőnek azt tanácsoljuk, hogy fokozatosan, nagyon lassan vezesse be az ételt az étrendbe.
Egyszerre csak egy étellel történik a terhelés!
A betegség kimenetele. Kinőhető az allergiás enterocolitis?
A legtöbb gyermek esetében az allergiás enterocolitis átmeneti betegség, az allergiát kinövi, meggyógyul. A legtöbb gyermek három éves korára kinövi az állapotot.
Az egyik legutóbbi tanulmány megfigyelései szerint:
- Az árpa allergiás gyermekek 100%-a kinövi az allergiát 3 éves korára.
- A tejre allergiás gyermekek 60%-a kinövi az allergiát 3 éves korára.
- A rizsre allergiás gyermekeke 40%-a kinövi az allergiát 3 éves korára.
Néhány gyermeknél még serdülőkorban is fennáll a betegség. A megfelelő fejlődés és a tünetek távoltartása érdekében számukra személyre szabott étrendre és rendszeres orvosi kontroll vizsgálatokra van szükség.
Ételintolerancia
Étel intoleranciáról akkor beszélhetőnk, ha bizonyos ételek megemésztése nehézséget jelent a beteg számára vagy az étel elfogyasztása kellemetlen tüneteket okoz.
Az ételintoleranciát és az ételallergiákat eltérő élettani folyamatok okozzák, eltér a kivizsgálásuk és a kezelésük is. Az ételintolerancia tünetei emésztőrendszeri eredetűek, míg az ételallergia kialakulásáért immunológai folyamatok felelnek. A kétféle ételreakció tünete hasonlóak lehetnek.
Az ételintolerancia okai
Az ételintoleranciát a következők okozhatják:
- Egy bizonyos étel megemésztéséhez szükséges enzim hiánya, vagy nem elegendő enzim az étel teljes megemésztéséhez. Példák:
- Laktóz intolerancia: a tejben és tejtermékekben megtalálható tejcukor (laktóz) emésztéséhez szükséges enzim hiánya/csökkent mennyisége okozza.
- Bélgáz felhalmozódása olyan ételek fogyasztását követően, mint a bab, a lencse, a káposzta vagy az alma.
- Glutén intolerancia, amely nem cöliákia (azaz nem egy autoimmun betegség), ami kellemetlen tüneteket okozhat a búzával, rozzsal vagy árpával készült ételek elfogyasztása után. Vizsgálatok szerint nem a glutén, hanem a gabonában található szénhidrátok felelősek a panaszokért.
- Fruktóz-intolerancia: egy bizonyos mennyiségnél több gyümölcscukrot nem képes a bél hasznosítani, felszívni. Ez a határ az emberek jelentős részében alacsonyabb, így fruktózt tartalmazó gyümölcsök, zöldségek és fruktózt adalékanyagként tartalmazó szirupok, ételek fogyasztásakor panaszossá válnak, hasonlóan a laktóz intoleranciához.
- Érzékenység bizonyos, élelmiszerekben megtalálható vegyületekkel szemben. Ez magába foglalhatja az élelmiszerekben természetes módon megtalálhat vegyületek iránti érzékenységet vagy a vegyi élelmiszer-adalékanyagokat. Példák:
- Nátrium-glutamát amit ízfokozóként adnak az ételekhez, de természetes formában is előfordul olyan ételekben is, mint a parmezán sajt, a paradicsom és a szójaszósz. Akár hozzáadva, akár természetesen van benne, a nátrium-glutamát kellemetlen reakciókat okozhat egyes embereknél.
- A szalicilátok természetes vegyületek, amelyeket a növények a rovarok és a betegségek elleni védekezésként állítanak elő, és gyümölcsökben, zöldségekben, teákban, kávéban, diófélékben, fűszerekben és mézben találhatók meg. Tüneteket okozhatnak az eldugult orrtól az asztmáig és csalánkiütésig intoleráns embereknél.
- Aminok, melyeket baktériumok termelnek az élelmiszerekben a tárolás vagy erjesztés során. Az aminok megtalálhatók banánban, ananászban, avokádóban, citrusfélékben, csokoládéban, pácolt húsban, füstölt halban, érlelt sajtban és borban. Amin-intoleráns embereknél ezeknek az ételeknek az elfogyasztása kipirosodott bőrt, migrént, orrdugulást, hasmenést és egyéb reakciókat okozhat.
- Koffein, ami a kávéban, a teában, a szódában és az energiaitalokban található. A koffein szorongást, gyors szívverést, nyugtalanságot vagy álmatlanságot okozhat azoknál az embereknél, akik túlérzékenyek a vegyületre, még kis mennyiség elfogyasztása után is.
- Szulfitok: élelmiszerekhez és italokhoz tartósítószerként adott vegyi anyag. A szulfitra érzékeny emberek kipirult bőrrel, csalánkiütéssel, orrdugulással, hasmenéssel, köhögéssel vagy zihálással reagálhatnak. A szulfit érzékenység néha észlelhető az asztmás embereknél.
- Irritábilis bél szindróma (IBS). Ez a krónikus állapot nyugtalanítót és gyakran fájdalmas hasi és béltüneteket okoz, néha bizonyos ételek elfogyasztását követően. Az IBS-ben szenvedő embereknek nagyobb az esélyük az étkezés után jelentkező emésztési problémákra, és érzékenyebbek lehetnek a bálgázok okozta kellemetlen érzésre és az ételnek a beleken keresztüli mozgására.
- Pszichológiai tényezők. Néhány ember számára bizonyos ételek hányingert és egyéb emésztési problémákat okozhatnak lelki okokból. Még az étel gondolata is megbetegítheti az embert, ha ez az oka.
Az ételintolerancia jelei és tünetei
Az ételintolerancia tünetei egyénenként, a reakciót kiváltó étel típusától és az elfogyasztott étel mennyiségétől függően változnak. A kis mennyiségben elfogyasztott problémás ételek nem feltétlenül okoznak tüneteket, míg a nagyobb adagok nagyobb kellemetlenséggel járhatnak. A tünetek a következők lehetnek:
- Hányinger
- Hányás
- Gyomorfájdalom vagy görcsök
- Gáz vagy puffadás
- Gyomorégés vagy savas reflux
- Hasmenés
- Székrekedés
- Fejfájás, migrén
- Bőrkiütés vagy kipirult bőr
- Csalánkiütés
- Fáradtság
- Ingerlékenység vagy idegesség (koffein intolerancia miatt)
Az ételintolerancia kivizsgálata és diagnózisa
Ellentétben az ételallergiákkal, melyeket egy allergológus vagy gasztroenterológus viszonylag gyorsan diagnosztizálhat, vérvétellel és bőrteszttel (Prick teszt) kiegészítve a kórtörténet alapjén felmerülő allergia gyanút, az élelmiszer-intoleranciát megvonásos étrenddel, majd terheléssel vagy a szénhidrát elégtelen felszívódásának kiértékelésére szolgáló kilégzési tesztekkel azonosítják. Vérvétellel az étel intolerancia nem mutatható ki.
Ha gyermekénél étel elfogyasztását követően valamilyen reakciót észlelt, különösen akkor, ha az azonnali reakció, allergológusnak vagy gyermek-gasztroenterológusnak kell látnia őt, hogy kiderüljön, valóban ételallergia magyarázza-e az észlelt tüneteket. Ha kizárják az ételallergiát, mint a reakció okát, a gasztroenterológus vagy a táplálkozási szakember (hazánkban általában dietetikusok foglalkoznak ezzel) a megvonás-terhelés módszerét alkalmazva derítheti ki, hogy étel intolerancia okozta-e a panaszokat.
A megvonás-terhelés során szükséges lehet tüneti és étrendi napló vezetésére, melyben rögzíteni kell minden elfogyasztott ételt és élelmiszert, és a tüneteket, azok időpontját. Visszatekintve arra a naplóban, hogy mit evett gyermeke a tünetek feljegyzése előtti órákban, megtalálhatja a problémákat okozó ételeket.
Eliminációs étrend alkalmazása során gyermeke teljesen kiküszöböli az összes olyan ételt, amely feltételezhetően problémát okozhat, majd lassan, egyenként kell visszaadni az ételeket az étrendjéhez. Fontos, hogy az eliminációs diéta megkezdése során együttműködjön gyermeke orvosával vagy dietetikusával annak biztosítása érdekében, hogy gyermeke teljesen elkerülje a gyanúba hozható élelmiszer-összetevőket, és hogy gyermeke ne szenvedjen tápanyaghiányt. Ugyanis az eliminációs diéta tartása nem könnyű, nagyon szigorú, csak néhány ételt, alapanyagot tartalmazó étrendről van szó nagyon hosszú időn keresztül.
Az ételintolerancia kezelése
Az ételintolerancia nem kezelhető, de a kellemetlen tünetek elkerülhetők, ha a problémát okozó ételeket kizárják gyermeke étrendjéből. Ehhez körültekintőnek kell lenni az ételek elkészítése, a címkék gondos elolvasása során, és alapos utánajárást igényel, ha esetleg ne otthon étkeznek.
Néhány kényelmetlen tünet kezelhető, miután gyermeke a problémás ételt elfogyasztotta. Savlekötő gyógyszerek például bevehetők gyomorégés és savas reflux esetén. A vény nélkül kapható laktáz enzimkészítmények enyhíthetik a tejtermékek fogyasztása által okozott kellemetlen panaszokat laktóz-intoleranciában szenvedőknél. Feltétlenül olvassa el a tabletták vagy cseppek betegtájékoztatóját, vagy konzultáljon orvosával, gyógyszerészével a megfelelő adagolás és gyakoriság érdekében.
Étvágycsökkenés fiatal gyermekeknél
Kisdedkorban szinte minden gyermek étkezési szokásaiban változás következik be. A kiegyensúlyozott, a világ új ízeire nyitott csecsemőből rövid időn belül a megszokott és az új ételeket is elutasító kisgyermek lesz. Nemcsak az íz világ változik meg, hanem az elfogyasztott étel mennyisége is. Gyakori az is, hogy a gyermeket annyira elvonják az őt körülvevő világ ingerei, hogy „elfelejt enni”. Minden jobban érdekli, mint az evés. Sokszor nehéz ezeket a kisgyerekeket leültetni az étkező asztal mellé. Ha le is ül, csak játszik a kanállal, játszik, maszatol. Az etetés egy idő után családi programmá válik, ahol mindenki próbálja elterelni a gyermek figyelmét, miközben egy kanálnyi ételt a szájába varázsol.
Ebben az életkorban fontos a rendszeresség, a főétkezések idejének kialakítása mellett a tízórai és uzsonna bevezetése és azok tápláló, de nem túlságosan telítő volta.
Befolyásolhatja az étvágyat a késő esti lefekvés miatti kialvatlanság vagy más jellegű izgalmak és feszültségek (családi légkör, iskolai elvárások, beilleszkedés nehézségei miatti szorongások).
Kulcspontok, amit érdemes kiemelni a témával kapcsolatban
- Szülői aggodalom amiatt, hogy a gyermek nem eszik eleget.
- Úgy tűnhet, hogy a gyermek sosem éhes.
- Rendszerint 1-5 éves korban jellemző.
- Normális, hogy egy kisded étvágya csökken.
Az étvágycsökkenés okai általánosságban
- Azt, hogy a gyermek, mennyit eszik, az agy éhség- és jóllakottság központja szabályozza. A gyermek annyit eszik, amennyi szükséges neki a növekedéshez és megfelelő energia ellátottsághoz. Érdemes fejben tartani, hogy egészséges gyermek még sosem halt éhen. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az a gyermek, aki egész nap mozog, játszik, nagyon nem lehet beteg, még akkor sem, ha nem eszik annyit, amennyit elvárunk tőle.
- Az étvágy jó (elegendő), ha a gyermek energikus és jól fejlődik.
- Sok szülő próbálja erőltetni, hogy a gyermek többet egyen, mint amennyire szüksége van. Attól félnek, hogy a csökkent étvágy egészségügyi problémák kialakulásához vezethet. Ez nem igaz. Az erőltetett etetés csökkenti a gyermek étvágyát.
- Néhány szülő azzal próbálja meggyőzni az alacsonyabb gyermekét, hogy többet egyen, hogy így magasabbra fog nőni. Ez nem fedi a valóságot, a gyermek magasságát a gének határozzák meg. Az extra kalóriáktól kövérré fog válni, nem magassá.
- Az óvódás- és kisiskolás korú gyermekek étvágytalansága sokszor a szülők helytelen étkezési szokásaira vezethető vissza (nem reggelizik, nem eszik zöldséget, gyümölcsöt, TV előtt eszik, este eszik sokat).
- A gyermek táplálkozást elutasító magatartása az étkezéshez társuló feszültségből is eredhet, amit a szülő által felállított étkezési normák, mennyiségek, a szülő túlzott elvárásai vagy aggodalmaskodása vált ki.
Az étvágycsökkenés okai kisded-, illetve óvodáskorban
Az első évben a babák gyorsan nőnek. Fél éves korára a csecsemő kb. megduplázza, egy éves korára megháromszorozza születési súlyát.
- 1-5 éves kor között a gyermekek növekedése lelassul.
- Amiatt, hogy nem nőnek olyan gyorsan, kevesebb kalóriára van szükségük. Sok kisdednek van kisebb étvágya. De ez teljesen normális lehet.
- Az orvosi kifejezés erre: a kisdedek fiziológiás „anorexiája”.
Ez az időszak is sok türelmet igényel. A gyermek lefogása, erőszakkal történő etetése általában nem vezet eredményre, csak a gyermekben alakít ki félelemérzetet az etetésekkel kapcsolatban. Az sem szerencsés, ha az étkezések ideje megnyúlik és két etetés között szinte alig van szünet.
A másik gyakori probléma, ha a kisded az étkezések között szabadon iszogat – főként édes gyümölcsleveket- („legalább iszik”) vagy nassol, mert csökkenti az éhségérzetét, állandó teltségérzetet biztosítva.
Ha azonban a korábban jó étvágyú, megfelelő napi beosztásban és ritmusban evő kisded válik hirtelen étvágytalanná, jelezze az orvosnak.
Mire számíthat?
- Engedje meg a gyermeknek, hogy ő legyen a felelős azért, hogy mennyit eszik. Amint ez megtörténik, a harcnak is véget kellene érnie az étkezéseknél.
- Egy hónap múlva a gyermek egészségével kapcsolatos aggodalom csökkenni fog.
- A gyermek étvágya nőni fog, ahogy öregszik.
Etetési hibák, melyek kialakulhatnak
A szülők sokszor aggódnak, amiért a gyermek nem eszik eleget, ezért kóros etetési minták alakulhatnak ki.
- Erőltetett etetés: a leggyakoribb hiba. A szülő felveszi a gyermek kanalát vagy villáját és számos módon próbálja meg bejuttatni az ételt a gyermek szájába. Ez mindig az étvágy csökkenéséhez vezet és hányást is okozhat. Továbbá kárt okozhat a szülő-gyermek kapcsolatban is.
- Magas kalóriatartalmú italok adása a gyermeknek, a normál ételek bevitelének rovására.
- Rágcsálnivaló kínálása óránként a nap folyamán vagy akár a rendszeres étkezés során adott ételnél nagyobb mennyiségű rágcsálnivaló adása.
- Annak erőltetése, hogy a gyermek az asztalnál üljön az étkezés befejezését követően is.
- A gyermek felébresztése éjszaka amiatt, hogy egyen. Emiatt nem lesz éhes reggelinél.
Hogyan előzheti meg a harcot az étkezéseknél
- A lehető legkorábban tanítsa meg a gyermeket arra, hogyan egyen önállóan.
- 6-8 hónapos korban: kínáljon kézzel ehető dolgokat, amikor még a kanalat nem tudja használni, legalább néhányszor egy héten (pl. főtt répa, banán).
- 12 hónapos korra várható, hogy a gyermek elkezdi használni a kanalat.
- 15 hónapos korra képesnek kellene lennie önállóan enni.
- Csecsemők etetése esetén meg kell várni, hogy láthassa, hogy készen állnak az önálló evésre: pl. előrehajol a kínált kanál irányába. Ne tegye bele az ételt a szájába, csak azért, mert azt kinyitotta.
- A gyermeknek nem feltétlenül kell kiürítenie az üveget vagy megennie egy egész üveg bébiételt. Ugyanígy a tányért sem kell teljesen üressé varázsolnia.
Tanácsok, melyek segíthetnek
- A gyermek döntse el, mennyit eszik az étkezés során:
- Bízzon gyermeke éhség-, jóllakottság központjában. A gyermekek pontosan annyit esznek, amennyire szükségük van. A gyermek agya biztosítani fogja, hogy a gyermek eleget egyen a normál energiaszinthez és növekedéshez.
- Kiegyensúlyozott étkezés. Ha a gyermek éhes, enni fog. Ha nem, akkor éhes lesz a következő étkezésre!
- Még egy-egy étkezés esetenkénti kimaradása sem veszélyes.
- Ha folyton emlékezteti őt, hogy egyen vagy egyen többet, saját maga ellen dolgozik.
- Engedélyezzen egy kis nasit két étkezés között:
- Néhány gyerek, aki sosem tűnik éhesnek, talán túl sok nassolnivalót eszik. A túlzott nasi a leggyakoribb oka, amiért a gyermek nem eszik a soron következő étkezéskor. Sosem lesz igazán éhes.
- Győződjön meg róla, hogy a gyermeke az étkezésre üres gyomorral érkezik.
- Maximum két kis tápláló nasit kínáljon naponta, de csak akkor, ha a gyermeke kéri.
- A nasi mérete legyen kicsi. Maximum a harmada annak, amennyit elvár a gyermektől, hogy étkezés során megegyen.
- Ha a gyermeke szomjas étkezések között, vízzel kínálja. Korlátozza az üdítő fogyasztását.
- Ne etesse gyermekét, ha képes önállóan is étkezni:
- A szülők, ha a gyermeküknek csökkent az étvágya, úgy érezhetik, hogy erőltetniük kell az etetést. Fölveszik a gyermek kanalát vagy villáját és mosolygás, különböző trükkök mellett megpróbálják az ételt a gyermek szájába juttatni.
- 12-15 hónapos korra a gyermekek elég idősek, hogy a kanalat önállóan használják. Amint ez megtörténik, a továbbiakban ne vegye fel helyette, ne etesse.
- Ha a gyermeke éhes, enni fog.
- Korlátozza a tej, tápszer fogyasztását:
- A tej olyan sok kalóriát tartalmaz, mint a legtöbb szilárd étel. A sok tej vagy üdítő fogyasztása eltelítheti a gyermeket és elveheti az étvágyát.
- Ha a gyermek szomjas, vízzel kínálja.
- Kisebb adag ételek fogyasztása (kisebb, mint amennyit Ön szerint a gyermek meg fog enni):
- Ne tálaljon nagyobb mennyiségű ételt, mint amennyit el tud fogyasztani a gyermek, mert ez csökkenteni fogja az étvágyát.
- Kisebb mennyiség, nagyobb tányéron: nagyobb eséllyel eszi meg és lesz sikerélménye.
- Ha úgy tűnik, hogy a gyermek többet szeretne, várja meg, míg kéri.
- Kerülje az olyan ételeket, melyeket a gyermek kifejezetten nem szeret (pl. néhány zöldség).
- Tegye kellemessé az étkezést:
- Vonja be a gyermeket egy kellemes beszélgetésbe. Beszélgessenek vicces dolgokról.
- Ne beszéljen arról a gyermeke jelenlétében, hogy mennyire keveset eszik. Bízzon a gyermeke éhség-, jóllakottság központjában, hogy gondoskodik a szükséges mennyiségű táplálékról.
- Ne dicsérje meg a gyermeket, amiért többet evett. A gyermeknek azért kellene ennie, hogy kielégítse az étvágyát, nem azért, hogy a szüleinek örömöt okozzon.
- Ne hosszabbítsa meg az étkezési időt:
- Ne ültesse az asztalnál a gyermeket addig, míg mindenki be nem fejezi az étkezést. Ez csak kellemetlen érzéseket kelt a gyermekben az étkezésekkel kapcsolatban.
- Ne szaladjon a gyerek után:
- Ha a gyerek nem ül az asztalhoz étkezési időben, akkor ne szaladgáljon utána, ne etesse.
- A gyereket ne engedje, hogy játék közben, autóban, TV nézés közben egyen. Az étkezés az asztalnál történjen.
- Ne szórakoztassa a gyermeket evés közben:
- Étkezés közben a gyermek figyelmét ne terelje el játékkal, TV-nézéssel, tablet nézésével.
- Vitaminok adása megfontolandó lehet:
- Normál dózisban nem veszélyesek és segíthetnek, hogy ne aggódjon annyit a gyermeke étkezési problémái miatt.
Mikor szükséges orvosi vizsgálat?
- A gyermeke testsúlya csökken.
- A gyermek súlya nem emelkedett az elmúlt 6 hónapban.
- A gyermekének más betegségtünetei is vannak (hasmenés, láz, etc).
- A gyermek öklendezik vagy hányás jelentkezik bizonyos ételek kapcsán.
- Valaki bünteti a gyermeket azért, mert nem eszik.
Felső emésztőrendszerből származó vérzés
Emésztőrendszerünk az emésztő traktusból és emésztő mirigyekből áll. Az emésztőtraktus tulajdonképpen egy hosszú cső, aminek az ételek megemésztésében és az ételek és italok felszívódásában játszik szerepet. A szájüreggel kezdődik, és folytatódik: nyelőcső-gyomor-patkóbél-éhbél-csípőbél-vastagbél-végbél-végbélnyílás.
A felső emésztőtraktus a szájüregtől a patkóbélig tart. Irritáció, gyulladás, fekélyek és gyermekkorban
A felső emésztőrendszerből származó vérzés tünetei
A vérzés jelei és tünetei a vérzés helyétől, a vérzés súlyosságától (az elveszített vér mennyiségétől) függenek. Lehet a vérzés egyértelmű (látható) vagy rejtett (szemmel nem látható).
Egyértelmű vérzés jele lehet:
- Friss vagy emésztett vér (kávézacc szerű) a hányadékban
- Szurokszéklet: a széklet fekete és kelelmetlen szagú
- Hasi fájdalom
Rejtett vérzés esetén a következőt észlelheti:
- hasi fájdalom
- gyengeség, ájulékonyság
- enyhe fejfájás
- mellkasi fájdalom
- hányinger
- és/vagy nehezített légzés
Ezeknek a tüneteknek a többsége az elveszített vér miatt kialakuló vérszegénység tünetei. Ilyen tünetek esetében, ha felmerül az emésztőrendszeri vérzés lehetősége, az széklet vér (hemoglobin) vizsgálattal igazolható.
A felső emésztőrendszeri vérzés okai gyermekkorban
A felső emésztőrendszerből származó vérzés egy emésztőszervi betegség egyik tünete. Az okok eltérőek a különböző életkorokban. Néhány ok:
- lenyelt vér (szájból, orrvérzésből származó)
- lenyelt anyai vér (szülés után vagy szoptatott csecsemőnél az emlő repedéseiből)
- fertőzések (vírus, baktérium, parazita.) A gyomorban előforduló Helicobacter pylori gyomor- és vékonybél fekélyeket okozhat
- régóta fennálló reflux, amikor a gyomorsav feljut a nyelőcsőbe és azt felmarja
- ismétlődő vagy erőltetett, intenzív, hirtelen jelentkező hányás során megrepedhet a gyomor nyálkahártyája
- gyógyszerek: nem-szteroid gyulladáscsökkentők (ibuprofén, aszpirin, diklifenak) a gyomor irritációját, fekélyeket okozhatnak
- ér malformáció (rendellenesen növekvő erek)
- nyelőcső visszerek (májbetegségben)
A felső emésztőrendszerből származó vérzés kimutatása, diagnosztikája
Alapos, részletes kórtörténet felvétellel, fizikális vizsgálattal az okok egy része kideríthető.
Ismerni kell a beteg hőmérsékletét, vérnyomását, pulzusát, ezekből a vérzés súlyosságára lehet következtetni. A láz fertőzés jele lehet. A szapora pulzus, az alacsony vérnyomás nagy mennyiségű vér elvesztését jelezheti.
Szükség lehet vérvételre, vérkép vizsgálatra, hogy ellenőrizzük a gyermek hemoglobin értékét, májenzim szintjeit, májfunkcióját. Érdemes vérzés esetén fényképet készíteni a gyermek hányadékéról, székletéről és azt az orvosnak megmutatni.
A kórtörténet, tünetek, panaszok, a fizikális vizsgálat és laboreredmények alapján gyomortükrözés elvégzésére lehet szükség.
A felső emésztőrendszeri vérzés kezelése
A kezelési terv a feltételezett októl, a gyermek általános állapotától, vérnyomásától, pulzusától hemoglobin szintjétől függ.
Szóba jön súlyos vérzés esetén vérátömlesztés.
Fertőzés esetén szükség lehet antibiotikum, gombaellenes kezelésre.
Reflux betegség esetén gyomorsav-csökkentő felírására kerülhet sor. Ez a gyógyszer nem előzi meg a refluxot, csak a gyomorsavat teszi kevéssé savassá, így az kevésbé irritálja a nyelőcső nyálkahártyáját, illetve a nyelőcső meggyógyulhat a kezelés ideje alatt, a vérző nyelőcső visszeret elszorítjuk
Mire számíthat
A legtöbb gyermek teljesen felépül felső emésztőrendszerből származó vérzés esetén, a többségnek sem gyógyszeres, sem endoszkópos beavatkozásra nincs szüksége. Máj- vagy speciális véralvadási zavar esetén előfordulhat, hogy a vérzés ismétlődik vagy súlyos is lehet. Ilyen esetekben vérátömlesztésre, sebészi beavatkozásra is szükség lehet. A kezelés kórházban történik gyermek-gasztroenterológis bevonásával.
Földimogyoró allergia
Mi a földimogyoró allergia?
Allergiás reakció a földimogyoró megevését vagy megérintését követően (nem földimogyoró olajról van szó!). A fölfimogyoró allergia nem ritka, 80-ból 1 embert érint.
Mik a földimogyoró allergia tünetei?
A tünetek általában a földimogyoró megevését követően azonnal jelentkeznek vagy egy órán belül. Lehet kiütés, általában az arcon. Néhány gyereknek viszket a torka vagy hány. Súlyos reakció (anafilaxia) szokatlan, de előfordulhat nehezített légzés (zihálás, torokduzzanat), gyengeség, szédülés, ájulás.
Milyen súlyos a földimogyoró allergia?
A gyermek légzését befolyásoló reakciók ritkák, de gyakoribb azoknál, akiknek nem megfelelően kontrollált asztmájuk is van. Ezeknek a gyerekeknek azonnali orvosi segítségre van szükségük.
Allergiás lehet a gyermek más allergénre is?
A földimogyoró allergia gyakoribb azoknál a gyerekeknél, akiknek súlyos ekcémája vagy tojásallergiája van. A gyermek lehet, hogy csak földimogyoróra allergiás, vagy más mogyoró/diófélékre (kesudió, törökmogyoró), magokra (szezám), hüvelyesekre és borsóra. Mielőtt bármelyik egyéb allergént önkényesen kizárná a gyermek étrendjéből, szakorvosi tanácsra van szükség.
Hogyan diagnosztizálják a földimogyoró allergiát?
A diagnózis a földimogyoró fogyasztást követő reakció részletes leírásán, azaz a kórtörténeten alapszik. Pozitív bőrteszt (Prick teszt) vagy vérvételi eredmény (IgE alapú vizsgálat) alátámaszthatja a diagnózist.
Amennyiben a kórtörténetben nem szerepel allergiás reakció földimogyoróval szemben, allergia tesztet nem tanácsos elvégezni, mert álpozitív eredményt adhat, nem korrekt diagnózishoz és felesleges életmód váltáshoz vezetve.
A bőrteszt (Prick teszt) biztonságos vizsgáló módszer, előtte néhány napig antihisztamin szedését mellőzni kell. A vérvizsgálatot nem befolyásolják az antihisztaminok, de az eredmény csak hetekkel később készül el.
Az Ara h2 földimogyoró komponens alapú vizsgálat sokkal precízebb, de azt nem mutatja ki, mennyi földimogyorót kell ahhoz megennie a gyermeknek, hogy allergiás reakciója alakuljon ki, illetve abban sem nyújt segítséget, hogy immunterápia bevezetése szükséges lehet.
Ha kétségek merülnek fel a diagnózissal kapcsolatban, különösen csecsemőknél vagy óvodás korú gyermekeknél, kórházi körülmények között terheléses vizsgálat elvégzése jön szóba a pontos diagnózis felállításához, a feleslegesen bevezetett diéta megelőzéséhez.
Hogyan tudja elkerülni a gyermekem a földimogyorót?
Ne egyen és ne érintsen meg a gyermek földimogyorót. Mindig ellenőrizze az ételek csomagolását, ha egy főzött ételnél nem biztos az összetételben, kérdezzen rá. Currik, indiai, kínai, thai ételek és a pesztó szósz tartalmazhatnak földimogyorót.
Európában szigorú előírásoknak kell megfelelniük az élelmiszergyártóknak, a csomagoláson kötelező feltüntetni a földimogyoró tartalmat. Ha az van rá írva, földimogyorót, diót/mogyorót nyomokban tartalmazhat, azt meg lehet enni. Európán kívül eltérőek lehetnek a szabályok! Legyen óvatos külföldi nyaraláskor vagy, ha az összetétel nincs angolul feltüntetve.
Mi a teendő a földimogyoróra allergiás gyermek testvérével?
Ezeknek a gyermekeknek javasolt a földimogyoró bevezetése az étrendjükbe minél korábban, a hozzátáplálás kezdeti szakaszában földimogyoró vaj formájában, mivel a késleltetett bevezetés fokozza az allergia kialakulásának kockázatát. Azonban ezek a testvérek ne osszák meg ételeiket az allergiás testvérükkel!
Mit tegyen, ha gyermekének allergiás reakciója lépett fel?
Azonnali típusú reakció esetén (csalánkiütés, ajakduzzanat), mondja meg a gyermeknek, hogy köpje ki az ételt a szájából, majd adjon neki antihisztamin tartalmú tablettát.
Súlyos tünetek esetén:
- légzési nehezítettség, zihálás, szürkülés
- torok duzzadás, nyelvduzzanat
- szédülés, ájulás, sápadtság (fektesse le gyermeket megemelt lábakkal)
Hívja a 112-t és mondja, hogy gyermekének anafilaxiás reakciója van a tejre!
Kinek kell tudnia az allergiáról?
Tájékoztassa:
- Bőlcsödét/óvodát/iskolát – ide igazolást kell vinnie a földimogyoró-mentes diéta igényéről. Ezt gasztroenterológus szakorvos, pontosabban a diagnózist felállító szakorvos (gasztroenterológus, allergológus) állíthatja ki.
- Nagyszülőket, rokonokat.
- Iskolatársakat/ovis társakat és szüleiket.
Súlyos allergiás reakció esetén érdemes a gyermek tárcájában egy tájékoztatót jól látható helyen elhelyezni, amin rajta van, hogy milyen ételre allergiás. Ez a kiérkező mentőegység munkáját megkönnyíti. Talán még hasznosabb lehet, ha a gyermeknek készíttetünk egy olyan gumikarkötőt, amit mindig a csuklóján hordhat és rá van írva, hogy a gyermek allergiás földimogyoróra:
Közösségi étkezés:
- A 37/2014-es közétkeztetésre vonatkozó EMMI rendelet magába foglalja, hogy a bölcsödének/óvodának/iskolának biztosítania kell a gyermek számára a diétás étkezést. Amennyiben erre nem képes, engedélyezheti a szülő számára, hogy az ételt gyermeke számára bevigye.
- A rendelet nem tartalmazza, hogy amennyiben a diétás étkezést nem tudják biztosítani, a gyermeket még ebéd előtt el kell vinnie a szülőnek otthonába.
Igazolás közösségbe, emelt családi pótlék:
- Kizárólag terheléssel igazolt tej/tojásfehérje allergia jogosít emelt családi pótlékra 2 éves életkor felett. Földimogyoró allergiára nem állítható ki igazolás, csak, ha multiplex allergia áll fenn. Az igazolás kiállítására allergológus jogosult, hiszen a tünetek nem bélkgyulladásnak felelnek meg. Gyermek-gasztroenterológus tartós beteg igazolás kiállítására csak akkor jogosult, ha az étel bélgyulladást okoz.
- 2 éves életkor alatti gyermek, amennyiben közösségbe jár és ott étkezik, szigorú földimogyoró-mentes diéta tartását igénylő igazolást kaphat. Hiába kérik a bölcsödében a családi pótlékos igazolást, arra a gyermek életkora miatt nem jogosult. Igazolást a jelenlegi jogszabály szerint allergológus vagy gazstroenterológus állíthat ki.
- Sokszor említik a szülők, hogy a bölcsödében/óvodában kérik az ambuláns lap bemutatását, melyen szerepel a tejmentes diéta elrendelése. A gyermek ambuláns lapján személyes adatai szerepelnek, melyek megtekintésére kizárólag egészségügyi személyzetnek van joga, azaz a bölcsőde/óvoda/iskola orvosának, védőnőjének, gyermek-háziorvosának. A gyermek személyiségi jogait sérti, ha abban a felsoroltakon kívül más betekint.
A földimogyoró allergia egy életen át tart?
A legtöbb iskoláskorú és felnőtt beteg nem növi ki a földimogyoró allergiát egész életen át tartózkodniuk kell tőle. Ezzel szemben a csecsemők és kisdedek tolerálhatnak kevés földimogyoró vajat és kevésbé valószínűen alakul ki nálunk anafilaxiás reakció. Ebben az életcsoportban nagyon fontos a pontos diagnózis felállítás. Kórházi körülmények között földimogyoró terhelés elvégzésére lehet szükség és ennek eredményétől függően rendszeresen megtörténhet a földimogyoró visszavezetése az étrendjükbe.
Gyógyítható a földimogyoró allergia?
Nem gyógyítható.
Gastrooesophagealis reflux
A gyomortartalomnak a gyomorból a nyelőcsőbe történő áramlása (reflux) teljesen élettani, természetes folyamat, ami minden étkezést követően bekövetkezik.
A gastrooesophagealis reflux (GER) és a gastrooesophagealis reflux betegség (GERD) közötti különbség gyermekkorban
Csecsemőkben ezt a jelenséget bukásnak nevezzük. Idősebb gyermekekben a reflux jelei lehet a böfögés, hasi fájdalom, gyomorégés. A legtöbb embernél alkalmanként előfordul savas visszaáramlás a nyelőcsőbe, akár a torokba is, de ez nem okoz problémát. A bukós csecsemők többsége is tökéletesen egészséges.
Néhány embernél a reflux olyan gyakori jelenség és olyan súlyos, ami több, mint reflux, az már betegség. Akkor beszélünk valódi reflux betegségről, ha a tünetek vagy a szövődmények olyan súlyosak, hogy gyarapodási elégtelenséghez vagy fogyáshoz, vérzéshez, légúti problémákhoz vezetnek.
Reflux betegség bármely életkorban kialakulhat. A tünetek, a beteg ellátása, kezelése különbözik csecsemőknél, gyerekeknél és serdülőknél. Megfelelő kezeléssel a reflux beteg gyermek normális, teljes életet élhet.
Rövid tények a refluxról és a reflux betegségről
- Sok esetben a GERD életmódváltással kezelhető gyermekkorban, gyógyszerekre nincs szükség
- Családban halmozódhat a reflux betegség
- A refluxos gyermekeknek gyakran fájhat a hasa
- Az asztmás gyermekeknek és serdülőknek nagyobb valószínűséggel lesz reflux betegségük.
Reflux és reflux betegség gyermekkorban
A reflux betegség súlyosabb és tartósabb, mint a reflux jelenség önmagában. Ha gyermekének heti 2 alkalomnál többször van refluxa heteken keresztük, akkor lehet, hogy reflux betegsége van.
A gastrooesophagealis reflux betegség okai gyermekkorban
A nyelőcső és a gyomor között egy izomgyűrű (alsó nyelőcső szfinkter) helyezkedik el, ami billentyűkén funkcionál. Nyelés alatt az izom elernyed, a falat a gyomorba juthat. Normális esetben az izomgyűrű zárva van, a gyomortartalom nem tud a nyelőcsőbe jutni. A refluxos és a reflux beteg gyermekekben az izom gyengévé válik vagy ellazul akkor is, amikor nem kellene és a gyomortartalom a nyelőcsőbe áramlik. Ez azért következhet be, mert
- a gyermeknek rekeszsérve van, amikor a hasüreg (kisebb vagy nagyobb) tartalma a mellkasba csúszik a rekeszizom egyik nyílásán keresztül
- fokozott hasűri nyomás miatt például, túlsúlyosságban, elhízásban
- gyógyszerek miatt: például asztma ellenes gyógyszerek, antihisztaminok, fájdalomcsillapítók, szorongásoldók (melyek hozzásegítenek a nyugodt alváshoz) és antidepresszánsok
- dohányzás vagy dohányzásnak való kitettség (passzív dohányzás)
- a has felső részének vagy a nyelőcsőnek korábbi műtétje
- súlyos fejlődésbeli elmaradás, sérülés, például agyi bénulás.
A reflux és a reflux betegség gyakorisága gyermekkorban
Sok gyermeknek alkalomszerűen van refluxa. A Reflux betegség nem gyakori. A gyermekek 25%-ának vannak reflux betegségre jellemző tünetei.
A reflux és a reflux betegség tünetei gyermekkorban
Elképzelhető, hogy a gyermek nem is veszi észre a refluxot. Vannak, akik a szájukban érzik az étel vagy a gyomorsav ízét.
A GERD okozhat:
- gyomorégést, ami egy égő fájdalom a mellkas alatt középen a hasban. Idősebb gyermekekre (12 év felett) jellemző
- rossz leheletet
- hányingert és hányást
- nehezített vagy fájdalmas nyelést
- étvágytalanságot
- fogyást (fél, a fájdalomtól és nem eszik)
- légzési problémákat
- fogzománc hibát
A reflux és a reflux betegség kivizsgálása gyermekeknél
A legtöbb esetben a diagnózis a tünetek és a kórtörténet alapján felállítható. Ha a tünetek nem javulnak az életmódváltoztatással és savcsökkentő kezeléssel, akkor vizsgálatok elvégzésére lehet szükség a
Leggyakrabban alkalmazott vizsgáló módszerek:
- Kontrasztanyagos nyeletéses röntgen vizsgálat: a gyermeknek a vizsgálat során egy nem túl kellemetlen ízű kásaszerű folyadékot kell meginni kellő mennyiségben, mely segítségével kirajzolódik a nyelőcső, a gyomor, látható a gyomor ürülésének képessége, sebessége. A vizsgálat alatt több röntgenfelvételt is készítenek. Erre akkor van szükség, ha a panaszok hátterében anatómiai rendellenességet sejtünk (pl. rekeszsérv).
- 24 órás nyelőcső pH mérés és impedancia vizsgálat: egy puha orrszondát vezetünk le a gyermek orrnyílásán keresztül a gyomorba. A szondán elhelyezkedő érzékelők mérik a nyelőcső pH-ját, így észlelhetővé válik a savas folyadék visszaáramlása. A műszerrel meghatározható, hogy hányszor, milyen magasra jött fel a gyomorsav és mennyi időt töltött a nyelőcsőben. A szonda 24 órán keresztül van a betegben és a vizsgálat kórházban történik.
- Gyomortükrözés és szövettani mintavétel: a vizsgálat altatásban történik. Lehetővé válik a nyelőcső és a gyomor nyálkahártyájának megtekintése és szövettani minta vételezése.
A refluxot és a reflux betegséget befolyásoló életmódi tanácsok
Sokszor a tünetek csökkentéséhez elegendő néhány dologban változtatni:
- fogyás, ha szükséges
- kisebb adagok fogyasztása étkezésenként (ne feszüljön a gyomor)
- lefekvés előtt 2-3 órával már ne egyen a gyermek
- testedzés előtt kerülje a nagyobb étkezéseket
- magas zsírtartalmú ételek fogyasztásának kerülése
- szénsavas, magas cukortaralmú italok mellőzése
- csokoládé, koffein, savas ételek fogyasztásának csökkentése
- nem szoros ruházat viselése
- étkezés után 3 órán keresztül ne feküdjön le a beteg, ha ül, ne görnyedjen előre
- felemelt fejvégű fekvés (az ágyat kell alátámasztani, nem a fejét párnával)
- kerülje gyermeke mellett a dohányzást, idősebb gyermek ne dohányozzon
- idősebb gyermek ne igyon alkoholt.
A reflux betegség kezelése
Amikor az életmódbeli változtatások nem elegendőek, szükség lehet gyógyszerek szedésére. A gyógyszerek a gyomorsav termelődését csökkentik.
Néhány gyógyszer vénymentesen kapható, néhány recept köteles:
- vénymentesen kapható antacidák
- H2 receptor blokkoló savcsökkentők
- proton pumpa inhibitorok (PPI), melyek szintén a gyomorsav termelődést csökkentik
- prokinetikumok, melyek a gyomorürülést gyorsítják.
Műtétre csak igen ritkán van szükség, azoknál a gyerekeknél, akiket nem tudunk panaszmentessé tenni gyógyszerrel sem vagy állandóan gyógyszer szedését igénylik, illetve azoknál, akiknél a refluxot
Reflux és reflux betegség csecsemő- és kisdedkorban
A reflux betegség súlyosabb és tartósabb, mint a reflux jelenség önmagában. Ha gyermekét a reflux (bukás) akadályozza az étkezésben, ha nem tudja megenni az adagjait vagy a tünetek 12-14 hónapnál tovább is fennállnak, akkor lehetséges, hogy reflux betegsége van.
A reflux és refluxbetegség okai csecsemőkorban
Azoknál a babáknál, akiknek refluxa van, a korábban említett záróizom gyűrű nem fejlődött ki még teljesen, nem működik hatékonyan. Emiatt a gyomortartalom visszaáramlik a nyelőcsőbe, akár a száján is kicsirighat (bukás). Amint az izomgyűrű megerősödik, a reflux megszűnik. Reflux beteg csecsemőkben az izomgyűrű gyenge vagy nem akkor lazul el, amikor kellene.
A reflux és a reflux betegség gyakorisága csecsemőknél
A reflux nagyon gyakori csecsemőkorban. A csecsemők 70%-ánál előfordul. A babák felénél naponta többször is előfordul az élet első 3 hónapjában. Általában 12-14 hónapos kor között megszűnik. A reflux betegség is viszonylag gyakori az első életévben. Az első életévükre csupán 10%-nál marad fenn.
A reflux és a reflux betegség tünetei csecsemőkorban
A legfőbb tünet ebben az életkorban a bukás. Emellett a következő tünetek jelentkezhetnek:
- a törzs hátrafeszítése evés után vagy evés közben
- sírás több mint 3 órán keresztük, anélkül, hogy ennek bármilyen más magyarázata/indoka lennne
- köhögés
- öklendezés vagy nehéznyelés
- nyugtalanság, különösen evés után
- rosszevés vagy étel/étkezés megtagadás, étel elutasítás
- elégtelen súlygyarapodás vagy fogyás
- zihálás vagy nehezített légzés
- erőteljes vagy gyakori hányás
- légzéskimaradás
A reflux és a reflux betegség kivizsgálása gyermekeknél
A reflux betegség kivizsgálása nem különbözik csecsemőkorban az idősebb gyermekekétől. A pH mérő szondát és a gyomortükrözést náluk mindenképpen altatásban végezzük.
Milyen étkezésben történő változásokkal lehet a refluxot és a reflux betegséget kezelni csecsemőkorban
- Rizspehellyel, szentjánoskenyérmag örleménnyel sűríthető a tápszer és akár a lefejt anyatej is. Ha a keverék túl sűrű, akkor változtatni kell a cumi méretén (lyuk méretén) vagy efy „x” vágható a közepébe.
- Büfiztesse a gyermeket etetés közben és hosszan etetés után. Ha szoptatja, akkor büfiztetsse, mielőtt átteszi a másik mellre.
- Tartózkodjon a túletetéstől: annyi anyatejet vagy tápszert adjon a gyermeknek, ami elő van írva számára. Miután bukott a gyermek, ne próbálja meg újra etetni, várja meg a következő etetést.
- Etetés után 30 percen keresztül tartsa függőlegesen a gyermeket.
- Felmerülhet tejfehérje allergia lehetősége. Tápszeres babáknál ilyenkor speciális tápszert írhatunk fel, anyatejes babáknál a szoptató anya számára javalunk tejmentes diétát. A baba tápszerét vagy a saját étrendjén ne változtasson, amíg erről nem egyeztet orvossal.
Reflux betegség kezelése csecsemőknél
Nemcsak az etetésen szükséges változtatni:
- a gyermeket ne ültesse autós ülésbe, mert épp a gyomránál préselődik össze a hasa
- amennyit csak lehet tartsa függőleges testhyelzetben a gyermeket, ha lehet hordozóban vagy kendőben
- kerülje a hasát leszorító pelenkát, ruházatot
- ne dohányozzon a közelében
Amennyiben az étkezésben, etetésben történt változtatások nem segítenek enyhíteni a panaszokat, gyógyszerek adására is szükség lehet. A gyógyszerek a gyomorban képződő gyomorsav mennyiségét csökkentik. Csak akkor javaslunk gyógyszereket csecsemőknek, ha rendszeresen jelentkeznek reflux betegség tünetei náluk és
- Kipróbált néhány módosítást az etetésben
- A babának etetési vagy alvási nehézségei vannak
- A baba nem gyarapszik megfelelően
Gyakran ún. terápiás próbát alkalmazunk, gyógyszert javaslunk rövid időre és megfigyeljük a hatását. Soha ne kezdjen gyógyszert adni gyermekének úgy, hogy erről nem egyeztett orvossal.
Gyógyszerek csecsemőkori reflux betegségben
- H2 receptor blokkolók, amik csökkentik a gyomorsav termelődést
- Proton pumpa gátlók (PPI), melyek szintén a gyomorsav termelődést csökkentik
Ha a gyógyszerek sem segítenek és a babának súlyos tünetei vannak, lehet, hogy műtét elvégzésére lesz szükség. Ez nagyon ritkán szükséges, akkor, ha a babának komoly légúti tünetei vannak agy olyan anatómiai rendellenessége van, ami a reflux betegséget okozza.
Gilbert kór
A Gilbert kór egy viszonylag gyakori májbetegség, ami már jelen van születéskor, de gyakran csak tinédzser vagy fiatal felnőttkorban kerül kimutatásra. Ezeknek a betegeknek a vérében a bilirubin szint enyhén emelkedett. A bilirubin a széteső hemoglobinból (vörösvérsejt festékanyaga) képződik a májban. A Gilbert kór nem komoly betegség. Inkább nevezhetnénk állapotnak, semmint betegségnek. A beteg életminőségét nem befolyásolja.
Ahogy említettem, az öreg vörösvérsejtek szétesésekor felszabaduló hemoglobinból bilirubin képződik. A bilirubin a májban átalakul, ehhez az átalakuláshoz ún. enzimekre van szükség. Gilbert kór akkor jelentkezik, ha ezen enzimek egyike nem működik teljes mértékben, nem áll rendelkezésre kellő mennyiségben. Ebben az esetben a vérben felhalmozódik a bilirubin, de mindemellett a máj működése teljesen normális.
Az emberek 3-7%-nak Gilbert kórja van, tünete 30%-ának jelentkezik. Gyakoribb férfiakban, mint nőkben. Öröklődése lehet autoszomális recesszív, ebben az esetben a Gilbert kóros felnőtt gyermeke nem biztos, hogy örökli a betegséget vagy lehet autoszomális domináns, ebben az esetben biztos, hogy örökli a kórképet.
A Gilbert-kór tünetei és jelei
Súlyos tünetei nincsenek a gyermeknek. Amit észlelhet, hogy sárgásan elszíneződhet a szeme fehérje, főleg akkor, ha beteg. A sárgaság kialakulásának esélyét fokozzák a következők:
- kiszáradás
- éhezés
- menstruáció
- túlterheltség
- kialvatlanság
- alkohol fogyasztás.
Az enyhén magasabb bilirubin szint mellett a máj működése teljesen normális, a laborokban eltérés nincs.
Mikor érdemes orvost felkeresni?
Bár a Gilbert kór nem súlyos állapot, ha sárgának látja a gyermek szemét (esetleg a bőrét), első alkalommal mindenképpen orvoshoz kell fordulni. Bármely más súlyos betegséget a sárgaság hátterében ki kell zárni.
A Gilbert kór diagnózisa a tartósan magasabb bilirubin szinten alapszik, míg más májfunkciós vizsgálatokban nincs eltérés. Szükség lehet a vérvétel ismétlésére, míg bizonyosodik, hogy valóban „csak” ez a baja a gyermeknek.
Gilbert kór kezelése
Nem igényel semmilyen kezelést, nem befolyásolja a normális életvitelt.
Ha gyermekét sárgábbnak látja a megszokottnál, mutassa meg orvosnak. Más oka is lehet a sárgaságnak és laboratóriumi vizsgálatok elvégzésére lehet szükség.
Érdemes megjegyezni
- A Gilbert kór nem súlyos betegség, inkább csak egy állapot és általában nincsenek súlyos tünetei.
- A Gilbert kórt vérvétellel tudjuk diagnosztizálni, és meg kell arról is győződni, hogy gyermekének nincs komolyabb májbetegsége.
- A Gilbert kór nem igényel kezelést és nem befolyásolja a normális életvitelt.
Gyakran feltett kérdések
A vérben felhalmozódó bilirubin vérszegénységhez vezet?
Nem, a magasabb bilirubin szint a vérben (ebben az esetben) nem ártalmas és nem vezet más orvosi problémákhoz.
Szüksége van gyermekemnek speciális diétára, hogy megelőzzem a sárgaságot?
Csak néhány dologban szükséges változtatni az életmódon, az étrendben csupán annyit, hogy mindig kiegyensúlyozott, egészséges étrendet javasolt tartani.
Gyomorégés
Gyomorégésről idősebb gyerekek panaszkodhatnak. A gyomorégés gyomorsav okozta fájdalom vagy égő érzés a nyelőcső alsó szakaszának irritációja miatt. Fiatalabb gyermekeknél is előfordulhat ez a probléma, de ők nem égő érzésre panaszkodnak. Jellemző, hogy a 8 évnél fiatalabb gyermekek, ha hasuk fáj, a köldökükre mutatnak. A fájdalom pontos helyének megmutatását a náluk idősebb gyermekektől várhatjuk.
Gyomorégés panasza esetén a fájdalom a mellkas alsó részében vagy a felhasban érezhető.
Típusos az égő fájdalom a mellcsont alsó része vagy a gyomor mögött. Fekvéskor rosszabb. Előfordulhat savanyú (savas) íz a szájban (fiatalabb gyermekek arra panaszkodhatnak, hogy hányás ízt éreznek a torkukban), vagy kaparó érzésről is beszámolhat a gyermek. A reflux (a gyomortartalom visszaáramlása a nyelőcsőbe) leggyakrabban nagy étkezéseket követ, előfordulhat evést követően tornaórán, lehajláskor és az is normális, ha büfögés kapcsán egy kevés gyomortartalom visszafolyik akár a szájig. Alapvetően ez normális jelenség. Akkor van baj, ha ez fájdalommal, hányingerrel, gyakori böfögéssel, csuklással, étvágytalansággal, esetleg fogyással társul.
A nyelőcső azért fáj, mert a gyomorsav (ami tk. sósav, egy erős sav), irritálja, marja a nyelőcső falát.
Mit tehet, ha gyermekének ég a gyomra?
Nem minden gyomorégéses panasz esetén kell azonnal orvoshoz fordulni. Elsőként próbáljon meg antacidákat (savlekötő) alkalmazni. Adjon 1-2 evőkanál (15 – 30 ml) folyékony savlekötőt. Használja azt, amit a patikában ajánlanak. Ezek a szerek nem vénykötelesek. 15 éves kor felett alkalmazhatóak, hacsak a gyermek kezelőorvosa másként nem javasolja. Ha nincs savlekötő, használjon 60–90 ml tejet.
Ha folyamatosan visszatér a gyomorégés és nem tud azonnal orvosi segítséget kérni, adjon savlekötőt 1 órával étkezés előtt. Adjon meg egy adagot lefekvéskor is. Tegye ezt néhány napig.
Savgátló kezelést lehetőleg orvosi javaslatra alkalmazzon. Ezeket a gyógyszereket H2-blokkolóknak, illetve proton pumpa gátlóknak nevezik. Rövid ideig alkalmazva, ha az orvos nem elérhető (pl. ünnepke, hétvége), kétféle készítmény vény nélkül is megvásárolható, bár ezek a gyógyszerek alacsonyabb dózisban tartalmazzák a hatóanyagot, mint azok, amiket receptre írnak fel. Átmeneti enyhülést eredményezhetnek.
A vényköteles gyógyszert adja be az utasításoknak megfelelően. A gyógyszert 30 perccel étkezés előtt kell bevenni!!!
Hogyan előzheti meg a gyomorégést?
Adjon gyermekének kisebb adag ételt. A nagy adag ételek túltelítik, feszítik a gyomrot. A vacsora lehetőleg 18 óránál ne később történjen, utána kerülje az esti rágcsákat. A gyermek, ha teli hassal fekszik le, vízszintes helyzetben a gyomortartalom visszacsoroghat a garatig és fájdalmat okozhat. Ne kínáljon olyan ételeket, amelyek fokozzák vagy provokálják a gyomorégést: csokoládé, zsíros ételek, fűszeres ételek, szénsavas üdítők és koffein. Étkezés után a gyermek ne ugráljon, ne viseljen szoros ruházatot. A túlsúly is problémát jelenthet, hiszen a pocak felnyomja a rekeszizmot, a rekeszizom pedig fontos szerepet játszik a gyomorszáj zárva tartásában, ami így nem valósul meg.
A gyomorégés gyorsan elmúlik a kezeléssel, de hajlamos visszatérni. Tehát a megelőző intézkedések fontosak.
Gyulladásos bélbetegség
A gyulladásos bélbetegség (IBD) egy krónikus, a vékony és/vagy vastagbelek gyulladásával járó állapot. Autoimmun betegség, ami azt jelenti, hogy a gyulladásos folyamatok a szervezet ellen alakulnak ki, a test saját magát támadja meg. Két betegség tartozik ide:
- Crohn betegség, ami a béltraktus bármely szakaszát érintheti (a szájüregtől a végbélnyílásig)
- Colitis ulcerosa, mely kizárólag a vastagbelet érinti.
A gyulladásos bélbetegséget néha összekeverik az irritábilis bél szindrómával (IBS), mert néhány tünetük egyezik. Azonban nem ugyanarról a betegségről van szó és a kezelésük is nagyon különbözik.
Az IBD egy krónikus állapot, aminek az orvostudomány jelenlegi állása szerint nincs gyógymódja. Hatékony kezeléssel a legtöbb gyermek tartósan tünetmentesen tartható és teljes életet tudnak élni.
Az IBD jelei és tünetei
Gyulladásos bélbetegség során a bélfal rétegei gyulladtá, fekélyessé válnak. A tünetek súlyossága és ezek hatása a gyermekére attól függenek, hogy a bél milyen hosszan érintetett, illetve meghatározó tényező az is, hogy a bélnek melyik része érintett. Gyulladásos bélbetegségre utalnak a következő tünetek:
- hasi fájdalom
- hasmenés (vizes, laza), tartalmazhat nyákot vagy vért
- végbélen keresztül jelentkező vérzés (rektális vérzés).
Ha a gyermeknek Crohn betegsége van, akkor a következő tünetei is jelentkezhetnek:
- láz
- hányinger és/vagy hányás
- étvágytalanság
- fogyás, gyarapodási elégtelenség
- ízületi fájdalom
- gennyes bőrgyulladás
- szemgyulladás
Az IBD-re a hullámzólefolyás jellemző. Hol fellángolnak a tünetek (relapszus), hogy tünetmentes a beteg, remisszióban van.
Mikor vigye gyermekét orvoshoz
A gyermeket orvosnak látnia kell, ha a fenti tünetek egyikét észleli vagy minden ok nélkül veszít testsúlyából. Vizsgálatok elvégzésére lehet szükség, természetesen egyéb betegségeket is ki kell zárni, melyek hasonló panaszokat okozhatnak. Legvégül gyomor-és vastagbéltükrözés elvégzésére kerül sor, hgy a bélfal nyálkahártyája megtekinthető legyen, illetve szövettani mintavételre is sor kerüljön.
A gyulladásos bélbetegség diagnózisa a belek megtekintésén (tükrözéses vizsgálatok) alapszik. A teljes vastagbelet és lehetőleg a vékonybél utolsó szakaszát (terminális ileum) meg kell vizsgálni.
Crohn betegségben szükséges lehet a vékonybelek vizualizálására, ugyanis ennek csak rövid szakasza vizsgálható gyomor- és vastagbéltükrözéssel. Ilyenkor hasi MR és/vagy kapszulás vékonybél endoszkópiára kerülhet sor.
IBD kezelése
Az IBD kezelése egyrészt attól függ, hogy a gyermeknek Crohn betegsége vagy colitis ulcerosája van. Ezen túl meghatározó tényező, hogy a bélnek mely szakasza milyen súlyosságban érintett. A gyógyszeres kezeléssel a beteg tünetmentes állapotba hozható, de a betegség nem gyógyítható, a gyermeknek tartósan gyógyszert kell szednie. A kezelés célja a gyulladás befolyásolása, a beteg tünetmentessé tétele, megfelelő tápláltsági állapot biztosítása, a növekedés és a nemi érés optimalizálása.
Gyógyszerek
Az IBD kezelésében a fő szerepet a gyógyszerek kapják:
- a gyulladásos folyamat leállítása/kontrollálása szteroidokkal
- remisszió, tünetmentesség fenntartása (pl. mezalazin)
- az immunrendszer gátlása, akadályozása abban, hogy ismételten saját maga ellen támadjon (azatioprinnel vagy metotrexáttal)
- legvégső esetben a remisszió elérésére és annak fenntartására biológiai terápia is alkalmazható
- a hiányzó vitaminok és ásványi anyagok pótlása (pl. D-vitamin, kálcium).
Fontos, hogy beszéljen a gyermek orvosával, háziorvosával a gyógyszeres kezelésről. Önnek ismernie kell a gyógyszerek nevét, adagolását, mellékhatásait és azt, hogy mikor kell a gyermeknek azokat bevennie. A gyógyszerek szakorvosi javaslat birtokában jelentős támogatással írhatók fel. A szakorvosi javaslatot évente szükséges meghosszabbítani, enélkül a háziorvos gyógyszer receptjével nem tudja gyermekét ellátni.
Néha a tünetek, a gyulladás nem befolyásolható gyógyszerekkel és sebészi beavatkozásra lehet szükség.
Barátok, családtagok alternatív gyógymódot javasolhatnak az Ön gyermekének. Mielőtt ezeket kipróbálná, mindig beszéljen a gyermek kezelőorvosával. Ezen készítmények némelyike ártalmas lehet, gátolhatja a gyermek által szedett gyógyszerek hatását.
Kizárólagos enterális táplálás (EEN)
A kizárólagos enterális táplálás a Crohn betegség kezelésében alkalmazható, mely során a beteg kizárólag tápszert fogyaszt, mellette nem eszik semmit, kizárólag vizet ihat. A kezelés ideje alatt a bél képes meggyógyulni, a hám újra ép lesz, a tápanyagok felszívódnak és a gyermek testtömege gyarapodásnak indul. Általában a Crohn betegség diagnózisának felállításakor alkalmazzuk, a szteroid kezelés kiváltására. Akkor is alkalmazható, amikor a beteg tünetei fellángolnak. A tápszerek biztosítják a gyermek száméra az energia és tápanyag bevitelt.
- Általában az EEN időtartama 8-12 hét. Az elfogyasztandó tápszer mennyiségét előre meghatározza a gyermek orvosa vagy dietetikusa.
- Különböző típusú és ízű tápszerek kaphatóak. Többnyire szájon keresztül fogyasztja a gyermek, de akár a gyomorrba vezetett orrszondán keresztül is adható.
- A gyermek eközben nem fogyasthat semmilyen ételt és italt, csak vizet ihat. Rágózhat és árpacukrot szopogathat.
- A kizárólagos enterális táplálás mellett szükség van gyógyszerek fogyasztására is, hiszen a klinikai tünetmentességet, a remissziót a későbbiekben is fenn kell tartani.
- A tápszerek felbontás előtt szobahőmérsékleten tárolhatóak, hidegen jobb az ízük, felbontás után hűtőben kell tartani azokat. Akár le is fagyaszthatók és fogyaszthatóak úgy is.
- 8-12 hét után a normál étrendet fokozatosan kell visszavezetni. Elsőként az alacsony zsírt és laktóztartalmú ételekkel kell kezdeni. Ebben a gyermek gasztroenterológusa vagy dietetikis segít.
Diéta
A legjobb diéta az IBD-s gyermek számára a normál, kiegyenesúlyozott étrend. A gyermek bármit ehet. Egyelőre egyetlen ételről sem bizonyították, hogy szerepe van a Crohn betegség vagy a colitis ulcerosa kialakulásában. Bár egyesek úgy érezhetik, hogy bizonyos ételek rontják a tüneteiket. Nekik érdemes ezeket az ételeket kerülniük.
Ha gyermeke nem érzi elég jól magát, hogy eleget egyen, dietetikus segíthet egyéni javaslatot adni számára.
Követés
Az IBD-s gyermeknek rendszeres orvosi kontroll vizsgálaton szükséges megjelennie. Fontos, hogy ezek a vizitek ne maradjanak el, a vérvétel rendszeresen megtörténjen.
Beszéljen a gyermek háziorvosával, gasztroenterológusával, ha:
- a gyermek panaszos vagy tünetei nem javulnak
- a gyermek veszít a súlyából
- ha a gyógyszerektől a gyermek nem érzi jól magát (mellékhatások jelentkeznek).
Mi okozza az IBD-t?
Egyelőre nem tudjuk pontosan, bár kutatások egyre közelebb járnak a megfejtéshez, így talán a végleges gyógyulást biztosító kezelési módszert is megtalálják hamarosan. Genetikai okok, öröklött hajlam biztos szerepet játszik benne, ezen túl a nyugati típusú magas zsír és cukortartalmú, kevés élelmi rost tartalmú étrend is. A bélflóra összetétele is szerepet játszik a gyulladás kialakulásában.
Az IBD nem fertőző, nem kaphatja el senki a betegtől és közösségbe is járhat a gyermek.
Az IBD hatása gyermekére
Néhány fiatal gyermekben az IBD enyhe és könnyen kontrollálható, másokban ez sokkal nehezebb.
A legnagyobb probléma az lehet, hogy a gyermekének sürgős székelési ingere van és el kell mennie a mosdóba és emiatt kicsit aggódhat. Az, hogy esetleg nem ér el a mosdóba időben, szorongással töltheti el, különösen az iskolában. Olvassa el ezzel kapcsolatosan a „Gyulladásos bélbetegség és az iskola” című írást.
A szteroidoknak mellékhatása lehetnek (fokozott érvágy, súlygyarapodás, pattanások, hangulat változás, főként a búskomorság irányába, koncentrálási nehézség, fejfájás, magas vérnyomás), melyek nyomaszthatják gyermekét. Erről mindenképpen beszéljenek velem és osszák meg érzéseiket, félelmeiket. Sokkal jobb, ha tudok arról, hogy a gyermek hogyan érez a szteroid szedéssel kapcsolatban és elmondja, hogy ő nem szeretné újra a szteroidot szedni, mintha hallgat arról, hogy nem szedi a javaslat ellenére.
Nemcsak a szülőt, de a gyermeket is megviselheti az a tudat, hogy krónikus, nem gyógyítható betegsége van. Ha ezt a gyermek nem tudja egyedül feldolgozni, szükséges lehet pszichológus bevonására. Nagyon sokat segíthet a gyermek lelki és testi állapotán is és akár javíthat is a tünetek súlyosságán.
Érdemes megjegyezni
- A gyulladásos bélbetegség tünetei jönnek, mennek (fellángolás és remisszió váltja egymást).
- Hatékony kezeléssel gyermeke tünetmentesen tartható hosszú ideig.
- A kezelés során különböző gyulladáscsökkentő gyógyszereket alkalmazunk, Crohn betegségben kizárólagos enterális táplálást is.
- Legyen tájékozott, ismerje a gyermek által szedett gyógyszerek nevét, adagolását, mellékhatásait illetően.
Gyakran feltett kérdések
Képes lesz a gyermekem normális életet élni IBD-vel?
Igen – hatékony kezeléssel lehetséges befolyásolni a tüneteket és megelőzni a fellángolásokat. Az IBD életre szóló betegség, kutatók keresik az okát és a teljes gyógyulást eredményező gyógyszereket. Sajnos néhány beteg intenzívebb kezelést, néha a beteg bélszakasz eltávolítását igénylik, ami befolyásolhatja a mindennapi aktivitását.
Másik gyermekemnél is fennáll a valószínűsége, hogy kialakul nála IBD?
Nem szükségszerű, hogy kialakuljon, de a kockázat magasabb annál a gyermeknél, akinek a családjában van IBD.
Alacsony FODMAP diéta segíthet a gyermekemen?
Az alacsony FODMAP diétát (az étrendben különböző cukrok mennyisége alacsony) nem alkalmazzuk az IBD kezelésében. Egyelőre egyetlen ételről sem bizonyították, hogy szerepe lenne az IBD kialakulásában, a tünetek fenntartásában. A FODMAP diétának az IBS-ben, az irritábilis bél szindrómában van jótékony hatása. A két betegség és annak kezelése nem ugyanaz. Azonban IBD-s gyermeknek lehet egyidőben IBS-e is. Az IBD-ben különösen fontos a kiegyensúlyozott, egészséges étrend folytatása, ezért mielőtt megváltoztatja gyermeke étrendjét, mindenképpen beszélni kell erről a kezelőorvossal.
Gyulladásos bélbetegség és az iskola
A gyulladásos bélbetegségnek két formája van, Crohn betegség és colitis ulcerosa. A betegségek tüneteiről és kezeléséről olvassa el a „Gyulladásos bélbetegség” című írást.
Az iskoláskorú IBD-s gyermekeknek gyakran vannak speciális gondjaik és különös támogatást, gondozást és figyelmet igényelhetnek az iskolában. Ez a tájékoztató írás a tanároknak szól, hogy megérthessék ezeknek a gyerekeknek a problémáit.
A kezelésben alkalmazott gyógyszerek (pl. szteroidok) segítenek a tünetek befolyásolásában. Néhány fiatal betegben a betegség enyhe és könnyen kontrollálható, másoknál ez sokkal nehezebb. Nagyon kevés gyermeknél sebészi beavatkozásra is szükség lehet súlyos betegség vagy komplikációk miatt.
Az IBD nem fertőző, nem jelent kockázatot sem az osztálytársak, sem a tanárok számára.
Az IBD hatása a tanulóra
Szteroid mellett olyan mellékhatások jelentkezhetnek, melyek nyomaszthatják, zavarhatják a gyermeket. Ilyen a túlzott súlygyarapodás, aknék, pattanások megjelenése az arcon, fokozott szőrzetnövekedés, hangulat ingadozás, koncentrációs nehézségek, fejfájás. A testkép változás valós és a magának bebeszélt hatása szintén elkeserítheti a diákot.
A gyermeknek hiányoznia kell az iskolából, kontroll vizsgálatok során, ami legjobb esetben is 4 alkalom egy év alatt, vagy, ha panaszos, tünetei fokozódnak. A néhány gyermeknél alkalmazott biológiai terápia, amennyiben a gyógyszert infúzióban kapja a beteg, 8 hetente esedékes. Testnevelés során is gyakran javasoljuk a könnyített testmozgást. Aktív betegség ideje alatt és a diagnózis felállítását követően a teljes felmentést. Van gyermek, akit ez is szorongással tölt el vagy emiatt szégyelli magát.
A legfontosabb probléma, ami a legjobban zavarja a gyermeket, ha gyakrabban és sürgető jelleggel kell mosdóba mennie. Van gyermek, aki emiatt szorong és van, aki inkább nem jár emiatt iskolába, kerüli azt.
Hogyan támogathatja az iskola a gyermeket
A tanárok és az iskolai közösség szerepe létfontosságú abban, hogy a gyermek érzelmi, szociális és tanulmányi fejlődése a megfelelő mederben folyhasson.
A gyermek osztályfőnökét mindenképpen értesítenie kell gyermeke betegségéről. Biztosítani kell gyermeke számára annak biztonságát, hogy bármikor használhassa a mosdót, akár tanóra alatt is. A legjobb, ha egy titkos jellel jelzi a tanár számára, mikor kell elhagynia a tantermet. Előfordulhat, hogy gyermeke azért fog késni az iskolából, mert reggel tovább ült a WC-n. Emiatt nem érheti hátrány.
Mivel ez egy krónikus, hullámzó lefolyású betegség, lesznek alkalmak, amikor a gyermek hosszabb, rövidebb ideig nem jár iskolába. Lehet, hogy a tünetek, gyógyszerek mellékhatása miatt romlik koncentrációs képessége, romlik az órai és otthoni teljesítménye a házifeladat elkészítésében, nem tud részt venni sporteseményeken, kirándulásokon vagy más közös programokon.
Kirándulások, táborok, sport
A legtöbb gyermek teljes időben aktívan részt tud venni minden közös programban, de néhány helyzetben különös megértést igényelnek a tanárok, iskolatársak részéről.
Ideális esetben az aktivitást nem befolyásolja semmi. De vannak olyan helyeztek, amikor a gyermek túl sokat aggódik a mosdó elérhetősége miatt és emiatt kimarad a programokból. Ilyenkor a gyermeket meg kell nyugtatni, színházban, koncerten a szélső helyre üljön, buszon az ajtóhoz közel. Több betegem aggódik valóban a mosdó elérhetősége miatt, még akkor is, amikor teljesen tünetmentesek és nincs is szükségük mosdóra többször, mint bárki másnak. Ezeket az aggodalmakat érdemes megosztani a kezelőorvossal, mert könnyű eloszlatni ezeket egy rövid beszélgetéssel.
A sportot befolyásolhatja a hasi fájdalom, ízületi panaszok, gyenge általános állapot, de a gyermeket biztatni kell, hogy próbáljon részt venni ezeken a foglalkozásokon is, hiszen közösségi élményt jelentenek. Különösen a diagnózis idején, amikor némely gyerek igen gyenge állapotban kerül kórházba vagy műtét után szoktam javasolni a testnevelés alóli teljes felmentést. Ez azonban nem szól egész tanévre. Amint a gyermek jobban érzi magát, könnyített testnevelést végezhet vagy, ha kedve van, beállhat focizni, kidobózni, játszani. Vannak, akik edzésre járnak iskolaidőn túl. Tőlük eleinte azt szoktam kérni, válasszanak az edzés és az iskolai testnevelés között, hogy a maradék energiájukat a tanulásra tudják fordítani.
Hiányzás és kórházi ellátás
A gyermek hiányozhat a betegsége miatt több napot, akár heteket is az iskolából. Ennek az időnek egy részét lehet, hogy kórházban kell töltenie. A szakrendelésen történő megjelenés kontroll vizsgálat céljából is iskolai hiányzással jár.
Az iskolai tananyag és a házifeladatok azonban eljuttathatók a gyermekhez. A kórházban kórházpedagógus vagy az Iskolasuli program segítheti a gyermeket a tanulásban, a lemaradás megakadályozásában. Jó, ha ilyen helyzetekben a gyermekkel a tanárok, osztálytársak tartják a kapcsolatot.
Mire vigyázzanak az iskolában
Az esetek nagy részében a gyermekek teljesen jól vannak és könnyen kezelhetők. Szinte sosincs szükség sürgősségi betegellátásra IBD esetén. És nem kerülhet a gyermek olyan helyzetbe sem az iskolában a betegsége miatt, amiért sürgős orvosi segélynyújtásra lenne szüksége.
A tanároknak érdemes tudnia azt, hogy milyen jelekre figyeljenek, melyek a betegséggel összefüggésben lehetnek, hiszen a nap nagy részét ők töltik a gyermekkel. Ilyenek a figyelmetlenség, koncentrációs problémák, gyengeség, rossz hangulat. Ha ezeket a jeleket észlelik, beszéljenek a gyermek szüleivel.
Továbbtanulás
Továbbtanulás megtervezésekor érdemes időben tájékozódni, hogy a Crohn betegség vagy a colitis ulcerosa nem jelent-e kizáró tényezőt a kiválasztott szakmánál. Leginkább azok a szakmák jönnek szóba, ahol a fizikai erőnlétnek vagy vegyszerek használatának van jelentősége. Javaslom, hogy időben, akár évekkel korábban tájékozódjon, mert lelkileg nagyon megviselheti a gyermeket, ha olyan hivatást képzel el magának, amit nem végezhet.
Kötelező védőoltások
Iskoláskorú gyermek a kötelező védőoltásait az iskolában, kampányoltás keretein belül kapja az iskolaorvostól. Mivel bizonyos gyógyszerek mellett (szteroid, azatioprin, metotrexat, biológiai terápia) a gyermek nem kaphatja meg az összes védőoltását, ezért az iskolaorvosnak feltétlenül tudnia kell a gyermek betegségeiről.
Melyek azok az oltások, amiket nem kaphat meg a beteg
Az immunrendszert gyengítő gyógyszerek alkalmazása mellett a gyermek nem kaphat olyan védőoltást, ami gyengített, élő kórokozót tartalmaz. Ezek a következők:
- MMR: mumpsz, kanyaró, rózsahimlő – 6. osztályosban kapják a gyermekek októberben
- Varicella: ma már kötelező védőoltás, de csecsemő- és kisdedkorban. Minden idősebb gyermek önként választható oltásként kaphatja meg későbbi életkorban. Megadása javasolt azoknak az IBD-s betegeknek, akik még nem voltak bárányhimlősek, de kizárólag akkor, ha a fent felsorolt gyógyszereket nem szedik.
Melyek azok az oltások, melyek biztonsággal megadhatóak
Minden olyan oltás, mely nem tartalmaz élő, gyengített kórokozót. Ide tartozik:
- DiPerTe: diftéria (torokgyík), pertussis (szamárköhögés), tetanusz
- Influenza (megadása IBD-s beteg számára kifejezetten javasolt minden évben)
- HPV: humán papilloma vírus – választható oltás 7. osztályban
- HBV: hepatitis B vírus – kötelező védőoltás 7. osztályban
Érdemes megjegyezni
- Tekintettel kell lenni a betegség és a gyógyszerek hatásaira az iskolás gyermeknél.
- Meg kell teremteni a feltétekeit annak, hogy a gyermek időben ki tudjon menni a mosdóba.
- Az IBD-s gyermekek általában jól vannak és részt tudnak venni minden programban, sport és szociális tevékenységben. A speciális körülményeket szükség esetén biztosítani kell számukra.
- A gyermek hiányozhat az iskolában rövidebb-hosszabb időre, lehet kórházba kell feküdnie.
- Érdemes egy tervet készíteni arra az esetre, ha a gyermek rosszul lenne az iskolában. Általában azonban az IBD-s gyermekek nem hirtelen lesznek rosszul, hanem fokozatosan súlyosbodnak a tüneteik, panaszaik.
Hal allergia
Milyen gyakori a hal allergia?
A hal a 7 leggyakoribb allergén közé tartozik gyermekkorban.
Mik a hal allergia tünetei?
Tünetek jelentkezhetnek, miután a gyermek megette a halat, megérintette azt vagy belélegezte a levegőt, ahol a halat pucolták, vagy a gőzt a konyhában, halpiacon. A leggyakoribb a csalánkiütés vagy az arcduzzanat. Néhány gyermeknek viszkethet a torka, hányhat vagy hasmenése jelentkezhet. Súlyos reakciók kevésbé gyakoriak, ide tartozik a nehézlégzés (zihálás, torokduzzanat), gyengeség, szédülés, ájulás. A halból felszabaduló gőz asztmás rohamot okozhat. A hal allergiát nem szabad összetéveszteni a scromboid típusú mérgezéssel, amit már romlott, nem friss halak fogyasztása okoz (sok a halhúsban a hisztamin, a tünetek hasonlóak, mint allergiában, antihisztamin bevétele szükséges).
Milyen súlyos a hal allergia?
A legtöbb embernek csak enyhe tünetei vannak. Súlyos tünetek, mint a nehézlégzés ritkán fordul elő, főként olyan gyermekekben, akik asztmásak. Nekik azonnali orvosi ellátásra van szükségük.
Allergiás lehet a gyermek más ételre is?
A halra allergiás emberek képesek lehetnek kagylót enni. Néhány ember csak a fehérhúsú halra allergiás. Keresztallergia lehetősége fennáll, ezért óvatosan egyenek étteremben, piacon, halárusítóban.
Hogyan diagnosztizálják a hal allergiát?
A diagnózis a hal fogyasztást (vagy érintését, belélegzését) követő reakció részletes leírásán, azaz a kórtörténeten alapszik. Pozitív bőrteszt (Prick teszt) vagy vérvételi eredmény (IgE alapú vizsgálat) alátámaszthatja a diagnózist.
A bőrteszt (Prick teszt) biztonságos vizsgáló módszer, előtte néhány napig antihisztamin szedését mellőzni kell. A vérvizsgálatot nem befolyásolják az antihisztaminok, de az eredmény csak hetekkel később készül el. Ha a diagnózis nem biztos, terheléses vizsgálat elvégzése jön szóba.
A halallergiás gyermeknek tartózkodnia kell mindenféle haltól?
Könnyű halat nem enni. Ügyeljen a keresztallergia lehetőségére, amikor friss halat vesz. Az az olaj, amiben korábban halat sütöttek, szintén allergizálhat! Vannak ételek, melyek halat tartalmaznak (pl. paella, bouillabaisse, gumbo, frito misto), ezeket kerülni kell. Thai curry, halszósz, japán halételek is tartalmazhatnak halat. Allergia vizsgálatok és a kórtörténet határozza meg, hogy gyermekének mindenféle halat mellőznie kell az étrendjéből vagy lazacot, tonhalat fogyaszthat. Vannak, akik kagylót tudnak enni, vannak, akik nem.
Az anisakis egy halféreg, aminek az elfogyasztása fertőzéshez, allergiás reakcióhoz vezethet, ha a halat nem sütik jól át. Tünetei a hasi fájdalom, hányás, hasmenés fertőzés esetén vagy csalánkiütés, akár anafilaxia ismételt mérgezéskor. Az anisakis féregre allergiás gyermek ehet halat, ha a hal nem fertőzött.
Mit tegyen, ha gyermekének allergiás reakciója lépett fel?
Azonnali típusú reakció esetén (csalánkiütés, ajakduzzanat), mondja meg a gyermeknek, hogy köpje ki az ételt a szájából, majd adjon neki antihisztamin tartalmú tablettát.
Súlyos tünetek esetén:
- légzési nehezítettség, zihálás, szürkülés
- torok duzzadás, nyelvduzzanat
- szédülés, ájulás, sápadtság (fektesse le gyermeket megemelt lábakkal)
Hívja a 112-t és mondja, hogy gyermekének anafilaxiás reakciója van a tejre!
Mivel a hal súlyos azonnali típusú allergiás reakciót okoz általában, ezért a gyermekek többségének javasolt adrenalin tartalmú fecskendőt maguknál/óvodában/iskolában tartaniuk. Ennek használatára a gyermeket/nevelőt meg kell tanítani.
Kinek kell tudnia az allergiáról?
Tájékoztassa:
- Bölcsödét/óvodát/iskolát – ide igazolást kell vinnie a halmentes diéta igényéről. Ezt gasztroenterológus szakorvos, pontosabban a diagnózist felállító szakorvos (gasztroenterológus, allergológus) állíthatja ki.
- Nagyszülőket, rokonokat.
- Iskolatársakat/ovis társakat és szüleiket.
Súlyos allergiás reakció esetén érdemes a gyermek tárcájában egy tájékoztatót jól látható helyen elhelyezni, amin rajta van, hogy milyen ételre allergiás. Ez a kiérkező mentőegység munkáját megkönnyíti. Talán még hasznosabb lehet, ha a gyermeknek készíttetünk egy olyan gumikarkötőt, amit mindig a csuklóján hordhat és rá van írva, hogy a gyermek allergiás halra.
Közösségi étkezés:
- A 37/2014-es közétkeztetésre vonatkozó EMMI rendelet magába foglalja, hogy a bölcsödének/óvodának/iskolának biztosítania kell a gyermek számára a diétás étkezést. Amennyiben erre nem képes, engedélyezheti a szülő számára, hogy az ételt gyermeke számára bevigye.
- A rendelet nem tartalmazza, hogy amennyiben a diétás étkezést nem tudják biztosítani, a gyermeket még ebéd előtt el kell vinnie a szülőnek otthonába.
Igazolás közösségbe, emelt családi pótlék:
- Kizárólag terheléssel igazolt tej/tojásfehérje allergia jogosít emelt családi pótlékra 2 éves életkor felett. Hal allergiára nem állítható ki igazolás.
- 2 éves életkor alatti gyermek, amennyiben közösségbe jár és ott étkezik, szigorú halmentes diéta tartását igénylő igazolást kaphat. Hiába kérik a bölcsödében a családi pótlékos igazolást, arra a gyermek életkora miatt nem jogosult.
- Sokszor említik a szülők, hogy a bölcsödében/óvodában kérik az ambuláns lap bemutatását, melyen szerepel a tejmentes diéta elrendelése. A gyermek ambuláns lapján személyes adatai szerepelnek, melyek megtekintésére kizárólag egészségügyi személyzetnek van joga, azaz a bölcsőde/óvoda/iskola orvosának, védőnőjének, gyermek-háziorvosának. A gyermek személyiségi jogait sérti, ha abban a felsoroltakon kívül más betekint.
A hal allergia egész életen át tart?
A legtöbb halra allergiás gyermek nem növi ki ezt a problémát. Ha sokáig nincs reakció, terheléses vizsgálat elvégzése szóba jön.
A hal allergia gyógyítható?
Jelenleg nincs rá gyógymód.
Hasi fájdalom
A gyerekek gyakran panaszkodnak hasi fájdalomra. Ez a leggyakoribb oka, amiért a gyermeket orvos megvizsgálja. A legtöbb hasi fájdalom hátterében azonban nincs komoly probléma, nem igényel sürgős ellátást és sokszor a fájdalom magától megszűnik, a gyermek jobban lesz.
A hasi fájdalom a leggyakoribb panasz, amiért gyermek-gasztroenterológiai vizsgálat történik.
Hasi fájdalom jelei és tünetei
A hasi fájdalom jelentkezhet hirtelen és kialakulhat lassan. A gyerekeknek gyakran vannak más panaszaik, melyek a hasi fájdalom okához társulnak, mint a:
- hányás
- hasmenés
- láz.
Mi okoz hasi fájdalmat?
Nagyon sok ok állhat a hasi fájdalom hátterében.
- Bélproblémák – mint a székrekedés vagy irritábilis bél
- Fertőzések – mint a gastroenteritis (ami hányással és hasmenéssel, vizes széklettel jár) vagy húgyúti fertőzés
- Hasi nyirokcsomó gyulladás – a hasban található nyirokcsomók gyakran megnagyobbodnak vírus fertőzés során
- Műtétet igényló problémák – vakbélgyulladás vagy bélelzáródás
- Visszatérő fájdalom – a havonta visszatérően jelentkező alhasi fájdalom az első menstruáció előjele lehet
- Ételhez kapcsolódó – túl sok elfogyasztott étel, ételmérgezés vagy étel allergia és intolerancia
- Néhány gyermeknek a stressztől, szorongástól fáj a hasa
- Nagyon sokszor nincs magyarázata a hasi fájdalomnak.
Nem könnyű megtalálni a hasi fájdalom okát. Sokszor lassan, idővel derül ki az oka és felállítható a legjobb terápiás terv.
Mit tehet otthon?
Néhány tanács, amivel könnyíthet gyermeke fájdalmán:
- Segítsen, hogy gyermeke megigya a szokásos mennyiségű folyadékot. Nagyon fontos, különösen, ha a gyermek dehidrált. A dehidráció, azaz a kiszáradás magyarázhatja a hasi fájdalmat önmagában is.
- Ha gyermeke éhes, adjon neki enni azt, amit kíván vagy kínáljon rágcsálni valót, mint keksz, rizs, banán vagy pirítós. Ne erőltesse az étkezést, ha nem érzi magát jól a gyerek. Az ivás mindig fontosabb, mint az evés. Elkezd majd enni, ha jobban érzi magát.
- Ültesse WC-re, sokszor a székletürítés megoldja a problémát.
- Simogassa, masszírozza a hasát vagy épp ellenkezőleg, közben terelje el figyelmét meseolvasással.
- Adjon paracetamolt vagy ibuprofent, ha nem érzi jól magát a gyermek. Téves az a felfogás, hogy nem szabad fájdalomcsillapítót adni a gyermeknek, mert elnyomja a fájdalmát. A fájdalomcsillapító alkalmazásának épp az a lényege, hogy enyhítsünk a beteg panaszán, enyhítsünk szenvedésén. Ha műtétre is lenne szükség, a sebész kezét nem fogja megtéveszteni a fájdalomcsillapító!
Mikor vigye gyermekét orvoshoz?
Nagyon sok hasfájós gyermek gyorsan jobban lesz mindenféle kezelés és orvosi vizsgálat nélkül. Amennyiben a hasi fájdalom 2 óra után erősödik vagy 24 óra alatt nem szűnik meg, mutassa meg a gyermek háziorvosának.
Azonnal vigye a gyermeket a háziorvoshoz vagy a kórházba, ha a következőt tapasztalja:
- nagyon fáj a hasa (fájdalomcsillapító adása után is) vagy a fájdalom máshová helyeződik át, mint ahol elkezdődött (általában középről húzódik ki szélre)
- a fájdalom gyakran és rendszeresen visszatér
- a gyerek nem akar megmozdulni
- lázas (38C fok felett)
- sápadt, izzad, gyenge, aluszékony
- megtagadja a folyadékfogyasztást
- több mint 24 órája hány, nem marad meg benne folyadék, a hányadék zöld, epés (nem sárga, hanem valóban zöld)
- a hányadékban vagy a székletben vér van
- a vizeletürítés fájdalmas, nehezített
- csecsemő, és kevesebb mint 4 vizeletes pelenkája volt egy nap alatt
- ágyéktáji fájdalma van vagy csomót tapint ott (sérv?)
- fekélyes vagy fájdalmas kiütése van a bőrön
- baleset érte (leesett, kerékpár kormányra esett).
Hasi fájdalom kezelése
A kezelési javaslat lehet olyan egyszerű, mint a sok folyadékfogyasztás, pihenés, diéta. Máskor kórházi felvételre, megfigyelésre, akár műtétre kerülhet sor.
Valamikor szükség lehet vizsgálatok elvégzésére, például:
- vérvétel
- vizeletvizsgálat
- székletvizsgálat
- hasi röntgen
- ultrahang.
Ismétlődő hasi fájdalom
Néhány gyermeknek visszatérő hasi fájdalmai lehetnek, ami aggaszthatja a szülőt. Gyakran nincs a háttérben komoly szervi probléma. Sokszor a gyermeknek épp azért fáj a hasa, mert aggódik maga miatt vagy azért, mert mások aggódnak miatta.
Gondolja át, aggaszthatja-e gyermekét valami: iskola, óvoda, iskola/óvoda társak, barátok/ellenséges gyermekek.
Visszatérő hasi fájdalom esetén általában elkerülhetetlen a részletes kivizsgálás, gyermek-gasztroenterológiai vizsgálat.
Ha többet szeretne megtudni a hasi fájdalom hátterében megbújó problémákról, olvassa el:
- Székrekedés gyermekkorba
- Laktóz intolerancia gyermekkorban
- Gyomorbántalmak
- Gyulladásos bélbetegség
- Gastrooesophagealis reflux betegség csecsemő-és gyermekkorban
- Étel allergia
Gyakran felmerülő kérdések
Mikor mondják, hogy gyermekemnek vakbélgyulladása van?
Nem könnyű a vakbélgyulladás diagnózisát felállítani, így azt kimondani. Az vakbélgyulladás jele a súlyos fájdalom, mely nem szűnik fájdalomcsillapító adása után sem. A fájdalom a köldök körül kezdődik és húzódik idővel a jobb alsó területre. Sokszor a gyermek alig bír mozogni.
Mesenteriális lymphadenitist diagnosztizáltak a gyermekemnél. Mi az?
Akkor beszélünk erről a betegségről, ha a hasban lévő nyirokcsomók megnagyobbodnak. A megnagyobbodott nyirokcsomók a nyakunkon is sokszor fájnak, ugyanez történik a hasban. Általában egyszerű vírus fertőzés okozza.
Miért olyan nehéz kivizsgálni, miért fáj éppen a gyerekem hasa?
A hasi fájdalom okát minden életkorban nehéz megtalálni. Különösen nehéz még beszédképtelen gyermekeknél és 8 évnél fiatalabbaknál, akik mindig a köldökükre mutatnak, ha megkérdezzük őket, hol fáj a hasuk. A gyerekek nem tudják elmondani, milyen jellegű a hasi fájdalmuk, mennyire súlyos. Sokszor mellkasi probléma nyilvánul meg hasi fájdalomban (reflux, tüdőgyulladás).
Az orvos azt mondja, a gyermekemnek abdominális (hasi) migrénje van. Mi az?
A neve is mutatja, hogy ez egy olyan migrén (fejfájás típus), ami a hasban jelentkezik a fej helyett. Ezeknek a gyermekeknek gyakran társul a hasfájásukhoz hányinger/hányás, étvágytalanság, sápadtság. Az epizódok között a gyermek jól van. A fájdalom kiváltó tényezői ugyanazok, mint a klasszikus migrénben (stressz, túlzott fáradtság, ételekben található adalékanyagok, családban van migrénes). Az abdominális migrén a funkcionális gasztrointesztinális betegségek csoportjába tartozik.
Helicobacter pylori fertőzés gyermekkorban
A Helicobacter pylori egy, a gyomorban élő baktérium. Fejlett országokban a fertőzés gyermeket ritkán érint, de fokozatosan nő azon betegek száma, akiknél a baktérium jelenléte panaszt okoz. A fertőzöttség valószínűsége az élet előrehaladtával nő, ennek ellenére sok gyermeknek és felnőttnek sem alakul ki soha fertőzése az élete során. Magyarországon a felnőttek átfertőzöttsége 50-60%.
Hogyan kerül a baktérium a gyomorba?
Egyelőre semmit nem tudunk biztosan, de nagy valószínűséggel emberről emberre terjed a fertőzés (feco-oralis úton/székletből szájra), gyakori azoknál, akik egy ágyban alszanak, azokban a családokban, ahol sokan élnek kis helyen összezárva, illetve megfertőződhet az ember fertőzött vízzel vagy étellel is. Az az időtartam, amíg a tünetek kialakulnak (inkubációs idő) egyelőre nem ismert.
Milyen elváltozást okoz a Helicobacter pylori az emésztőrendszeren belül?
Leggyakrabban nem okoz elváltozást, a betegnek nincsenek panaszai, tulajdonképpen nem is nevezhetjük betegnek. Ezek az esetek akkor kerülnek felismerésre, amikor a panaszos és fertőzött beteg családját szűrjük a sikeres kezelés céljából vagy akkor, ha a beteg embert többszöri gyógyszeres kezeléssel sem sikerül baktérium mentessé tenni. A másik eset, amikor a Helicobacter fertőzéssel kapcsolatba nem is hozható panaszok miatt végeznek szűrővizsgálatot és kiderül, hogy a beteg gyomrában a baktérium megtalálható.
A Helicobacter pylori számlájára a következő betegségek írhatók
- krónikus gyomorhurut
- gyomorfekély
- nyombél fekély
- bélnyálkahártya limfóma (nagyon ritka betegség felnőttkorban)
Érdemes megjegyezni, hogy a fertőzötteknek csak 10-15 százalékban alakul ki életük során fekély, tehát hatból öt nem lesz fekélybeteg. Jelenleg azt tudjuk, hogy a Helicobacter pylori fertőzés társtényezőnek tekinthető a fenti betegségek kialakulásában, önállóan nem képes azokat kiváltani. A betegségek létrejöttéhez környezeti, életmódi és veleszületett tényező együttes fennállása is szükséges.
Tünetek és jelek
Fekély esetén a tünetek erőssége változhat. Néhány esetben tünetek sincsenek. A fekély gyomorégést okozhat, a fájdalom hullámzó jellegű, hol elmúlik, hol visszatér, általában étkezés hatására fokozódik. A nyombélfekélyre jellemző a hajnali, a beteget álmából ébresztő fájdalom, mely ivás vagy evés hatására enyhül.
Egyéb tünetek
- puffadás
- büfögés
- hányinger és hányás
- étvágytalanság
- fogyás
- véres hányás vagy szurokszéklet gyomorvérzés esetén
Mikor van szükség orvosi vizsgálatra
- A gyomorégés jellegű hasi fájdalom rosszabbodik étkezések között, ha korán reggel felébreszti a gyermeket a fájdalom az álmából és étkezés hatására rövid időn belül enyhül a panasza.
- Állandó hasi fájdalma van, romlik az étvágya, csökken a testtömege.
- Vér van a székletében vagy a hányadékában
Hogyan mutatják ki a Helicobecter plyori fertőzést
A panaszok és tünetek jellegének nagyon nagy jelentősége van a kivizsgálás megtervezésében.
Amennyiben a fenti panaszok miatt felmerül Helicobacter pylori fertőzés gyanúja, a diagnózis gyomortükrözéssel és a gyomorból történő szövettani mintavétellel állítható fel. A gyomortükrözés célja, hogy olyan jellegű elváltozást keressünk, ami összefüggésbe hozható a baktérium fertőzéssel (gyulladás, fekély) és a nyálkahártyából vett mintából speciális festési technikával kimutassuk a kórokozót.
Nem invazív vizsgálómódszerek is léteznek, mint a kilégzési teszt, vér és székletvizsgálat, azonban ezek kevésbé érzékenyek. Ezekkel azonban nem igazolható sem a fekély, sem a krónikus gyulladás jelenléte.
Kezelés
Kezelésre akkor van szükség, ha a Helicobacter pylori és a gyomor vagy nyombél nyálkahártyájának eltérését igazoltuk.
Kombinált antibiotikum (általában amoxicillin, klaritromicin, metronidazol) és savcsökkentő kezelésre van szükség 7-10 napon keresztül. jelenlétét
A krónikus Helicobacetr fertőzés veszélye
Fokozódik a gyomorrák kialakulásának kockázata. A H. pylori fertőzés a legtöbb esetben nem okoz gyomorrákot, a fertőzött embereknél nő a gyomor adenokarcinóma kialakulásának kockázata.
Megelőzés
Egyelőre nincs ismert megelőzési stratégia, nem létezik védőoltás a baktérium ellen.
IgE-közvetített/mediált ételallergia
Az allergiás reakcióknak több formája ismert. Ezek egyike az IgE-mediált, azonnali típusú allergiás reakciókért felelős forma. Az IgE-közvetített ételallergia miatt a gyermek immunrendszere rendellenesen reagál, ha egy vagy több specifikus, allergén étel, például tej, tojás, búza vagy dió éri a szervezetet. Az ilyen típusú ételallergiában szenvedő gyermekeknél rövid időn belül lép fel allergiás reakció – néhány perc, néhány óra alatt. Az azonnali reakcióért a véráramban jelen lévő allergén-specifikus immunglobulin E (IgE) antitest a felelős.
A leggyakoribb ételallergének a következők:
- Tej
- Tojás
- Szója
- Búza
- Földimogyoró
- Fán termő diófélék
- Hal
- Kagylófélék
Mindezek az ételek anafilaxiát (súlyos, az egész szervezetet érintő allergiás reakciót) válthatnak az allergiás betegnél.
Az ételallergiák gyakoriak: az öt évesnél fiatalabb gyermekek 5 százalékának van ételallergiája (100-ból 5 gyermek), a serdülők és felnőttek nagyjából 4 százaléka érintett.
Úgy tűnik, hogy az ételallergia előfordulása növekszik világszerte. A kutatók úgy vélik, hogy számos tényező szerepet játszhat az ételallergia kialakulásában, beleértve az anyai étrendet a terhesség, a szilárd étel bevezetésének időzítését az anyatejes/tápszeres táplálás ideje alatt, és azt, hogy szoptat-e az édesanya.
Ha a családban van „allergiás” (anya, apa testvér, nagyszülő) – amelybe beletartozik az asztma, pollen allergia, ekcéma – gyermekének fokozott az allergia kialakulásának a kockázata.
Az IgE által közvetített ételallergiák okai
Az IgE típusú antitest szerepe, hogy ártalmatlanná tegyen a szervezet számára veszélyes tényezőket, például parazitákat, ételekben található fehérjéket. A valódi ételallergiában az immunrendszer egyes ételek bizonyos alkotóit (többnyire fehérjéket) tévesen káros anyagnak tartja és védekezik ellenük.
Az IgE kötődik az ártalmas anyaghoz és hatására az ún. hízósejtekből hisztamin szabadul fel. A véráramban megemelkedett mennyiségű hisztamin köhögést, sípoló légzést, viszketést, csalánkiütést, hasi fájdalmat, hasmenést, vérnyomásesést, gyengeségérzést, szívdobogásérzést, szapora pulzust, ájulást okoz.
Az elfogyasztott étel a bélrendszerbe jut, megemésztődik, majd felszívódik. A véráramba jutott fehérjéhez kötődik az IgE, majd ez beindítja az allergiás reakciót a hisztamin felszabadulással.
Például, ha gyermekének IgE-közvetített ételallergiája van a tejre, valójában abban található fehérje molekulára, tüneteket tapasztalhat a bőrön (csalánkiütés), a gyomor-bél rendszerben (hányás, hasmenés), a tüdőben (köhögés, zihálás) és a keringési rendszerben (csökkenő vérnyomás, szapora pulzus).
Az IgE-közvetített ételallergiák jelei és tünetei
Ha gyermekének IgE-mediált ételallergiája van, a szervezetében található IgE-antitestjei betolakodóként azonosítják az adott ételt, és tüneteket okozhatnak a test több területén, beleértve:
- Bőr: „csalánkiütés” (vörös, viszkető foltok), enyhe vagy súlyos duzzanat
- Szem: könnyezés, bőrpír, viszketés
- Orr: áttetsző orrváladékozás, viszketés, orrdugulás
- Száj: viszketés, ajakduzzanat, nyelvduzzanat
- Torok: gombócérzés, beszédzavar, belégzési nehézség
- Tüdő: légszomj, gyors légzés, köhögés, zihálás
- Gyomor-bél rendszer: ismételt hányás, hányinger, hasi fájdalom, hasmenés (általában később)
- Szív és keringés: gyenge pulzus, eszméletvesztés
- Agy: szorongás, izgatottság, eszméletvesztés
Az allergiás reakció ijesztő lehet, de a tünetek korai észrevétele elősegítheti gyermeke megfelelő kezelését.
Az ételekre adott reakció minden alkalommal eltérő lehet. Gyermekének allergiás reakciója számos tényezőtől függhet, beleértve az:
- elfogyasztott étel mennyiségét
- nem megfelelően gyógykezelt asztmát
- az étel elkészítésének módját (főtt vagy nyers).
IgE-közvetített ételallergiák kivizsgálása és diagnosztizálása
Az ételallergiák diagnosztizálása különböző módon történhet:
- Lehet, hogy gyermekének olyan reakciója volt ételtől, ami a kórtörténet alapján azonosítható.
- Lehet, hogy gyermeke ekcémás és annak fellángolása ételfogyasztással hozható összefüggésbe.
Első találkozás során megbeszéljük a gyermekénél tapasztalt reakció tüneteit, valamint részletes egyéni és családi anamnézisfelvételt történik (allergiás beteg a családban, a gyermek egyéb betegségei). A kórtörténet alapján dől el, szükség van-e további vizsgálatokra, melyek a következők lehetnek:
- Az ételallergia diagnosztizálásának aranystandard módszere, hogy a gyanús táplálékot gyermeke kontrollált körülmények között fogyasztja el, eközben Ön figyeli a tüneteket. Ezt terheléses vizsgálatnak nevezzük, ez a vizsgálat a későbbiekben segíthet abban is, hogy megállapítsuk, hogy a gyermek meggyógyult-e, kinőtte-e az allergiás betegségét.
- Bőrteszt (Prick-teszt): a vizsgálat lényege, hogy a bőr alá kis mennyiségben juttatjuk be az étel allergén fehérjéit. Általában az alkarra helyezzük fel az allergént tartalmazó oldatot, majd a cseppek közepén a bőrt egy orvosi tű hegyével nagyon finoman megsértjük. Ennyi elegendő ahhoz, hogy hisztamin felszabadulás következzen be és allergia esetén csalánkiütés jelenjen meg.
- Az intradermális bőrteszt (epicutan teszt) elvégzése nem ajánlott ételallergiában.
- Vérvizsgálat: az ételallergiák diagnosztizálásában és kezelésében egy másik hasznos eszköz a vérvizsgálat, az úgynevezett allergén-specifikus IgE-teszt. Ezzel a teszttel mérhetjük az ételre specifikus IgE antitest szintjét a vérben. A vizsgálat érzékenysége a bőrteszttel megegyezik. A vizsgálattal nemcsak az vizsgálható, hogy jelen van-e a specifikus IgE ellenanyag a vérben, hanem a mennyisége is. Magas szintje súlyos és elhúzódó allergiás betegségre utalhat.
Amit a vérvétel eredményéről érdemes tudni:
- A vérvizsgálatot nem szabad elvégezni olyan élelmiszerekkel, amelyeket jelenleg fogyasztanak.
- A vérvizsgálatot nem lehet elvégezni, ha a beteg éppen antihisztamint szed.
- Az ellenanyag jelenléte önagában nem jelent allergiát. Ez csupán egy kémcsőben létrejött kémiai reakció eredményét jelzi, olyan anyagokkal szemben, amit a kémcsőbe beletettek. Például a tehéntej fehérjéket, melyek közül nem mindegyik vált ki allergiás reakciót és nem is okoz allergiás megbetegedést. Ez főként azokra az esetekre vonatkozik, ahol a reakciót igen enyhének vagy egyes laborokban a specifikus IgE mennyiségét csekély mértékben megemelkedettnek nevezik meg.
- Van egy újabb típusú vérvizsgálat, a komponens alapú vagy más néven molekuláris vizsgálat, ami segíthet a valódi allergének azonosításában a hamis pozitívokhoz képest.
Az IgE által közvetített ételallergiák kezelése
Az allergiás reakció gyorsan kialakulhat, gyorsan léphet fel. Amikor egynél több szervrendszer vesz részt a heves allergiás reakcióban (például a torokban és a bőrben), a rendelkezésre álló legjobb kezelés a bőr alá adható epinefrin (adrenalin). Az epinefrin automata injekció formájában van forgalomban, a kórtörténetben szereplő súlyos, életet veszélyeztető allergiás reakciójú betegeknek írjuk fel. Ezt mindig maguknál kell tartaniuk.
Ha gyermekénél azonnali típusú allergiás reakció tünetei jelentkeznek, elsőként adjon antihisztamint neki, de, ha a reakció gyorsan súlyosbodik, be kell adnia az adrenalint.
Mikor kell felhívni a 112-t
Ha gyermekénél súlyos allergiás reakciót tapasztal – függetlenül attól, hogy beadta-e neki az adrenalint, vagy sem -, hívja a 112-es telefonszámot. Ezt azért tegye, mert gyermekének jelentős allergiás reakciója van és nem azért, mert beadta az adrenalint. Ez a gyógyszer jól és hatékonyan működik, de gyorsan elhasználódik, hatását vesztheti. Gyermekét ezért mindenképpen látnia kell orvosnak és megítélni, szükség van-e további ellátásra, gyógyszeres kezelésre.
Ha a reakció súlyosbodik, gyermekének más gyógyszerekre lehet szüksége, például:
- antihisztamin (például difenhidramin és cetirizin)
- albuterol/salbutamol: hörgőtágító nehézlégzés esetén
- oxigén
- szteroid
- gyomorsav csökkentésére szolgáló gyógyszerek, például ranitidin
IgE-közvetített ételallergia lefolyása, kimenetele
Jónéhány IgE-közvetített an szenvedő gyermek kinövi érzékenységét. Például tudjuk, hogy a tej-, tojás- és szójaallergiát gyakrabban kinövik gyermekkorban és serdülőkorban, míg a földimogyoró- és fán termő mogyoró/dió-allergiák inkább fennmaradnak (csupán 20%-uk növi ki).
Tartósan fennmaradó ételallergiákhoz társuló tényezők
- Az első allergiás reakció ideje (gyermek életkora)
- Az allergiás reakció súlyossága
- A gyermek asztmás
- Ekcéma a kórtörténetben
A tojásallergiában szenvedő gyermekek többsége képes főtt tojást, tojást tartalmazó süteményt enni (süteményenként körülbelül két tojás, 180 fokon és 30 percig sütve). Ugyanezek a gyerekek általában nem tolerálják a lágy tojást, például rántottát vagy a bundáskenyeret.
Hasonlóképpen, sok tejallergiás gyermek elviseli a kis mennyiségben felhevített tejet tartalmazó ételt.
Ha gyermeke tolerálja ezeket a főtt/sütött formákat, nagyobb esély van arra, hogy kinövi az ételallergiáját.
Ha gyermeke nem tolerálja a főtt/sütött formákat, akkor valószínűbb, hogy egész életében az IgE-közvetített ételallergiája megmarad.
Irritábilis bél szindróma
Az irritábilis bél szindróma (IBS) a funkcionális gasztrointesztinális kórképek csoportjába tartozó kórkép, mely vezető tünete a fájdalom.
Az IBS a bél-agy interakció (egymásra hatás) rendellenességének következménye, amelyben az agy jelzésére a gyomor-bél rendszer nem megfelelően reagál. Ez a téves kommunikáció sokféle emésztőszervi tünetet, de a fájdalom az elsődleges panasz.
Az IBS-ben szenvedő személyeknek krónikus hasi fájdalma van és megváltozott székelési szokásaik (a korábbi, normálishoz képest), mely lehet székrekedés, hasmenés vagy a kettő váltakozva (székrekedéses periódusok váltják a hasmenést).
Az irritábilis bél szindróma okai
Az IBS-t számos tényező okozhatja, többek között változások a gyomor-bél traktusban, örökletes tényezők, korai élet eseményei (születés után), környezeti hatások és lelki tényezők, vérmérséklet. Példák:
- Zsigeri túlérzékenység: Az IBS-ben szenvedő betegekre jellemző, azt jelenti, hogy a gyomor-bél rendszert beidegző idegek túlműködnek, nagyon érzékenyek, alacsony az ingerküszöbük. Ez a túlérzékenység fokozott fájdalomérzést eredményez normál bélműködés mellett is (például székletürítéskor).
- Rendellenes bélmotilitás (mozgékonyság): néhány IBS-ben szenvedő beteg a béltartalom rendellenes mozgását tapasztalja a hasában. Azoknál a betegeknél, ahol fokozott a bélösszehúzódás, a béltartalom túl gyorsan halad át a beleken, ezáltal hasmenést és akutan jelentkező hasi fájdalmat okoz. A lassult bélműködés valószínűleg székrekedést eredményez. A stressz ronthatja a bélmozgást IBS-ben szenvedő betegeknél.
- Bélflóra: A gyomor-bél rendszerben számtalan baktérium él (mikrobiom vagy bélflóra), és ez normális jelenség. Ezek a jótékony hatású baktériumok hozzájárulnak egészségünk biztosításához. Minden embernek más a bélflórája, más típusú baktériumok eltérő számban találhatóak meg a bélben. Ezt örökletes tényezők és étkezési szokások határozzák meg. Kutatások eredményei felvetik annak a lehetőségét is, hogy a bélflóra összetétele felelős lehet betegségek kialakulásáért, illetve ezzel ellentétben véd bizonyos betegségek kialakulásával szemben. Az IBS-es betegek bélflórára és széklettenyésztési eredménye eltér azokétól, akiknek nincs IBS-e. Ez az eltérés ronthatja az IBS tüneteit.
- Posztinfektív IBS: a bélflóra összetétele megváltozhat betegség vagy fertőzés után. Ez a változás a belekben lévő idegvégződéseket érzékenyebbé teheti, ezáltal hasi fájdalmat okozva.
- Étellel szembeni túlérzékenység: az ételek és az étrend valószínűleg hatással van az IBS-re. Jónéhány ember panaszkodik intenzívebb, gyakoribb tünetről bizonyos ételek (ezeket trigger ételnek is hívjuk) elfogyasztása után.
- Stressz: az IBS-t az agy és a gyomor-bél rendszer idegei közötti kommunikációban bekövetkezett hiba okozza. A hangulat változása, szorongás, fizikai stressz nagy valószínűséggel módosítja a kommunikációt a központi és zsigeri idegrendszer között. A stressz és a szorongás önmagában nem okoz IBS-t, de a tüneteken ronthat. Attól függően, hogyan kommunikál a központi idegrendszer a gyomor-bél idegrendszerével, attól függ a tünetek súlyossága és a beteg állapota. Azok a kezelések, melyek a relaxációt (pszichoterápia, jóga, akupunktúra, hipnózis) segítik, segíthetnek.
Az irritábilis bél szindróma gyakorisága
Az irritábilis bél szindróma gyakori kórkép. A gasztroenterológiai vizsgálatok 30%-a emiatt történik. Vizsgálatok szerint gyermekek körében gyakorisága 8-25% között változik.
Az irritábilis bél szindróma jelei és tünetei
- Hasi fájdalom/görcsölés
- Székrekedés
- Hasmenés
- Szelesség
- Hasfeszülés, puffadás
- Büfögés
Az irritábilis bél szindróma diagnosztikája
Nincs egyetlen konkrét vizsgálómódszer vagy biomarker, amellyel diagnosztizálni lehet az IBS-t. A diagnózishoz a legfontosabb az alapos kórtörténet felvétel és a gyermek fizikális vizsgálata. Vannak bizonyos jelek és tünetek, melyeket „Róma kritériumainak” neveznek és segíthetnek a végső diagnózis megállapításában. Ezek a következők:
- Visszatérő hasi fájdalom hetente legalább 1x, az elmúlt 3 hónapban, melyhez 2 vagy több tünet társul a következők közül:
- a fájdalom székletürítéshez társul
- megváltozik a székletürítések száma/gyakorisága
- megváltozik a széklet állaga
Gyakran nincs szükség semmilyen vizsgálatra az IBS diagnózisának felállításához, bár egyéb fájdalommal társuló betegség kizárására néhány vizsgálat elvégezhető lehet. Ezek a vizsgálatok betegenként eltérhetnek:
- Vérvétel
- Székeltvizsgálat
- Hasi ultrahang vizsgálat szervi eltérés kimutatására
- Gyomortükrözés gyulladás, fertőzés észlelésére
- Vastagbéltükrözés gyulladás, fertőzés észlelésére.
Az irritábilis bél szindróma kezelése
- Az IBS kezelése a tünet jellegétől és súlyosságától függ.
- Az életmódváltás segíthet:
- Mozgás: a fizikai aktivitás csökkentheti a stresszt és enyhítheti a panaszokat.
- Stressz kezelés: gyakran társul az IBS-hez egy stressz tényező. Amikor ez a stressz komponens vagy esemény felzaklatja a beteget, az IBS tünetei gyakran fokozódnak. Relaxiációs légzőgyakorlatok, jóga, hipnoterápia, viselkedés terápiavezetett és egyéb pszichoterápiák segíthetnek ilyenkor enyhíteni a panaszokat.
- Alvás minőségének javítása:
- alvás előtt kerülje a koffein fogyasztását
- kerülje a képernyő nézést alvás előtt
- a lefekvés előtt 1-2 órával már ne egyen olyan ételt, amiről tudja, hogy fokozza a panaszokat. Ilyenek lehetnek olajban sült vagy zsíros, fűszeres, savas ételek.
- illesszen egy relaxációs időszakot a lefekvés előtti rutinjába
- Végezzen minden nap tornagyakorlatokat
- Meditáció javíthatja a panaszokat
- Ozmotikus hatású székletlazítók: a székrekedéssel társuló IBS kezelésében van rá szükség, a székrekedés rendezése itt nagyon fontos. A cél a naponta ürített nem kemény széklet elérése.
- Görcsoldó: enyhíti a görcsölést és a hasi fájdalmat minden IBS altípusban. Ilyenek a dicyclomine, hyoscyamine.
- Borsmenta olaj: görcsoldó hatása van és segít enyhíteni a hasi fájdalmat.
- Antidepresszánsok: főként a hasmenéssel járó altípusban enyhítik a hasi fájdalmat és más panaszokat is. Az idegsejtek túlérzékenységét befolyásolva javítják a széklet állagát és csökkentik a sürgős székelési inger számát. A triciklikus antidepresszánsok és a szelektív szerotonin reuptake fátlók specifikus antidepresszáns/szorongásoldó hatással bíró gyógyszerek, melyek hatékonyak lehetnek gyermekkori IBD-ben.
- Probiotikumok: néhány vizsgálat a hasi fájdalom és puffadás enyhítéséről számolt be probiotikummal kezelt IBS-es betegek körében.
- Minden gyermek más – ezért minden gyermeknek más típusú gyógyszeres kezelésre és életmódváltásra lehet szükség a terápia sikerességéhez.
Mikor van szükség azonnali orvosi ellátásra?
Ha a következőket tapasztaja, beszéljen gyermeke gasztroenterológusával vagy vigye a gyermeket sürgősségi betegellátó helyre:
- Folyamatos vagy súlyos hasmenés vagy vér a székletben
- Súlyos hasi fájdalom
- Ájulás, eszméletvesztés
- Súlyos kiszáradás (kevesebb vizelet, súlyos hasmenés vagy hányás, könny nélküli sírás, képtelen folyadékot magához venni a hányás miatt)
- Világos zöld vagy epét tartalmazó hányadék
- 38.3 C-nál magasabb láz
Irodalom:
Chumpitazi, B. P., Weidler, E. M., Czyzewski, D. I., Self, M. M., Heitkemper, M., & Shulman, R. J. (2017). Childhood Irritable Bowel Syndrome Characteristics Are Related to Both Sex and Pubertal Development. The Journal of Pediatrics,180, 141-147. doi:10.1016/j.jpeds.2016.08.045
Drossman, D. A. (2016). Functional Gastrointestinal Disorders: History, Pathophysiology, Clinical Features, and Rome IV. Gastroenterology,150(6), 1262-1279. doi:10.1053/j.gastro.2016.02.032
Lacy, B. E., Mearin, F., Chang, L., Chey, W. D., Lembo, A. J., Simren, M., & Spiller, R. (2016). Bowel disorders. Gastroenterology,150(6), 1393-1407.e5. doi:10.1053/j. gastro.2016.02.031
Lorenzo, C. D., Colletti, R. B., Lehmann, H. P., Boyle, J. T., Gerson, W. T., Hyams, J. S., . . . Kanda, P. T. (2005). Chronic Abdominal Pain In Children: A Technical Report of the American Academy of Pediatrics and the North American Society for Pediatric Gastroenterology, Hepatology and Nutrition. Journal of Pediatric Gastroenterology and Nutrition,40(3), 249-261. doi:10.1097/01.mpg.0000154661.39488.ac
Nurko, S., & Lorenzo, C. D. (2008). Functional Abdominal Pain:Time to Get Together and Move Forward. Journal of Pediatric Gastroenterology and Nutrition,47(5), 679-680. doi:10.1097/mpg.0b013e31818936d1
Iskoláskorú gyermeke táplálása
Minden gyermeknek és serdülőnek egészséges harapnivalókra és ételekre van szüksége a növekedés és fejlődés biztosításához. A tápanyagokban gazdag étrend fontos szerepet játszik gyermeke mentális és fizikai fejlődésében.
Sajnos táplálkozási hiányosságok fordulhatnak elő a gyermekeknél, ha étrendjükben túl sok a zsír-, cukor- és sótartalmú étel. Ezek gyakran csemegék (chips, csokoládé, nyalókák, üdítők) vagy feldolgozott élelmiszerek (például készételek) formájában fordulnak elő. Azoknál a gyermekek, akik nem fogyasztanak változatos étrendet, amely elegendő friss és teljes összetételű ételt tartalmaz, hosszú távú egészségügyi következmények következhetnek be.
A megfelelő, tápláló, egészséges étrend szintén alapvető szerepet játszik a gyermekek és serdülők egészséges testsúlyának fenntartásában. A gyermekkorban kialakult étkezési szokások felnőttkorban is folytatódnak, így annál jobb, minél több egészséges választási lehetőséget kínálnak a gyermekeknek.
A rossz étkezés jelei és tünetei
A rossz étrend tünetei lehetnek:
- alultápláltság, túlsúly vagy elhízás
- székrekedés vagy a székelési szokások megváltozása
- sápadtság vagy letargia
- fogszuvasodás
- gyenge növekedés vagy súlygyarapodás.
Néhány gyermeknél a rossz étrend a következőkhöz köthető:
- viselkedési problémák
- alvási problémák
- érzelmi és pszichológiai fejlődéssel kapcsolatos problémák
- gyenge koncentráció vagy nehézségek az iskolában.
Mi okoz tápanyaghiányt?
Táplálékhiány fordulhat elő azoknál a gyermekeknél, akik nem fogyaszatnak kiegyensúlyozott étrendet, ami gyakran nem megfelelő rost-, vitamin- és ásványianyag-bevitelt eredményez. Néhány általános probléma, amely befolyásolja a gyermekek és serdülők egészséges táplálkozását, a következők:
Nincs elég gyümölcs és zöldség
A rostok egészségesen tartják az emésztőrendszert és az immunrendszert. A teljes gyümölcs (héjával együtt) és zöldség, valamint a teljes kiőrlésű gabona hiánya az étrendben azt jelentheti, hogy a gyermekek és serdülők nem jutnak elegendő rosthoz. Az alacsony rosttartalmú étrend székrekedést okozhat, és nagyobb kockázatot jelenthet a gyermek számára a bélrák és a szívbetegségek kialakulása későbbi életkorban. Megfelelő mennyiségű rosttartalom az étrendben védelmet nyújthat a túlsúly és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulása ellen.
A gyümölcsök és zöldségek szintén jó C-vitamin-források, amelyekre a szervezetnek szüksége van a vas felszívódásának elősegítéséhez, a fertőzések elleni küzdelemhez és a sebgyógyuláshoz.
Különböző színű teljes gyümölcsök és zöldségek (sárga, piros és zöld) kiválasztása, és ezek bevezetése a gyermek normál étrendjébe segíthet megelőzni a tápanyaghiánnyal járó problémákat.
- Célozzon meg naponta 5 adag gabonát (pl. barna kenyeret, tésztát és rizst), 5 adag zöldséget és 2 adag gyümölcsöt.
- A legjobb a friss gyümölcs és zöldség, de a konzerv (természetes lében, lecsöpögtetve) vagy a fagyasztott fajták is jó lehetőséget kínálnak, és általában ugyanannyi tápanyagot tartalmaznak, mint a frissek. A szárított gyümölcs tápláló, de magas a természetes cukor tartalma, ezért ritkábban kell enni.
Allergiák és intoleranciák
Azoknál a gyermekeknél vagy serdülőknél, akiknél ételallergiát vagy intoleranciát diagnosztizáltak, étrendjüket dietetikusnak kell módosítania vagy felügyelnie annak biztosítása érdekében, hogy hozzájussanak az egészséges növekedéshez és fejlődéshez szükséges tápanyagokhoz.
Bizonyos ételekkel szembeni allergia vagy ételintolerancia (pl. laktóz vagy fruktóz) korlátozott étrendet és tápanyaghiányt eredményezhet, ha a változásokat nem kezelik biztonságosan.
- A laktóz intolerancia csökkent kalciumbevitelhez vezethet – győződjön meg arról, hogy gyermekének van-e lehetősége más formában kalciumhoz jutni (pl. laktózmentes tehéntej vagy joghurt vagy kalciummal dúsított tejtermék-alternatívák).
- A lisztérzékenység nem megfelelő rostbevitelhez vezethet, és növelheti a bélgyulladás miatti vashiány kockázatát – győződjön meg arról, hogy gyermeke étrendjében megfelelő vasban-gazdag ételek találhatók-e, például vörös hús és leveles zöldségfélék.
- A FODMAP tartalmú élelmiszerek korlátozása a rost és más fontos tápanyagok nem megfelelő fogyasztását eredményezheti.
Független ételválasztás és korlátozott étrend
Ahogy a gyerekek idősebbekké és önállóbbá válnak, dönthetnek úgy, hogy bizonyos étrendet követnek, vagy korlátoznak bizonyos ételcsoportokat. Számos olyan étrend létezik, amelyet a serdülők vonzónak találhatnak, és az idősebb gyermekeknél gyakran előfordul, hogy „divatos” diétákkal kísérleteznek. Az egyes élelmiszercsoportok szükségtelen korlátozása tápanyaghiányhoz vezethet, amely káros lehet az egészségre, mivel gyermekének hiányozhatnak a növekedéshez és fejlődéshez szükséges létfontosságú tápanyagok (pl. gluténmentessé válás, amikor nincs rá szükség, alacsony szénhidráttartalmú étrend).
Azok a serdülők, akik korlátozzák az állati termékek (hús és tejtermékek) bevitelét, különösen veszélyeztetettek a vas- és kalciumhiány miatt, különösen, ha vegetáriánus vagy vegán étrendet választanak. Vasra van szükség az oxigén testbe juttatásához, és a vas hiánya gyakran energiahiányként jelentkezik. A vashiány megelőzése érdekében a vas-tartalmú ételek felvétele az étrendbe mind a fizikai egészség, mind az agy fejlődése szempontjából fontos.
Kalciumra van szükség az egészséges csontnövekedéshez, különösen serdülőkori növekedési rohamok idején. A serdülőkorban a nem megfelelő kalciumbevitel csontritkuláshoz vagy felnőttkori csontgyengeséghez vezethet.
- Ha gyermeke bizonyos étel csoportok korlátozása vagy speciális étrend mellett döntött, beszéljen háziorvosával és dietetikusával a táplálkozási igényeknek megfelelő kiegyensúlyozott étrend megvalósításáról.
- Olyan étrend követése, amelyet nem tervez vagy felügyel egészségügyi szakember, rossz egészségi állapothoz vezethet.
Testsúly
A sovány vagy túlsúlyos gyermekek és serdülők táplálkozási hiányban szenvedhetnek, mivel étrendjükből általában hiányoznak az egészséges tápanyagtartalmú ételek.
Bár sok tényező járul hozzá a gyermek súlyához (pl. genetika), az ételválasztás azt erősen befolyásolja. A túlsúlygyarapodás étrendi közreműködői közé tartoznak a gyorsételek, a cukros italok, a nagy adagok és a feldolgozott, fogyasztásra kész, elvihető ételek. A túlsúlyos gyermekek természetesen nem „karcsúsodnak” vagy fogynak, ahogy öregszenek: az egészséges testsúly eléréséhez egészséges táplálkozási szokásokra van szükségük a testmozgással együtt.
Rossz ételválasztás
A csemegéket és a feldolgozott ételeket (chips, csokoládé, nyalókák, sütemények, kekszek és fogyasztásra kész ételek) különleges alkalmakra kell korlátozni, és mértékkel kell fogyasztani a magyar egészséges táplálkozási útmutatónak megfelelően.
Cukros italok (üdítők, gyümölcslé, ízesített vizek, sportitalok vagy energiaitalok) még a sportot követően sem szükségesek, ezeket kerülni kell. A víz a legegészségesebb választás, és minden 12 hónaposnál idősebb gyermek fő italának kell lennie.
Az ételeket, a feldolgozott ételeket és a cukros italokat gyakran cukorral vagy mesterséges édesítőszerekkel, zsírral vagy sóval töltik meg, és nem adnak táplálékot vagy hasznot a gyermek étrendjéhez. Az ilyen ételek és italok túl nagy mennyisége összefügg a rossz egészségi állapottal, a súlygyarapodással és a fogszuvasodással.
- Csökkentse a gyermekek és tizenévesek számára kínált csemegék számát, és egészséges alternatívákat kínáljon „harapnivalóként”.
- Kerülje a csemegék kínálását – viselkedésbeli vagy érzelmi okokból történő használata nem támogatja az egészséges étkezési szokások kialakulását.
Gondozás otthon
Általában a legtöbb vitaminhiány otthon kezelhető az étrend kisebb változtatásával. Hasznos lehet az egészséges ételválasztás és annak ismerete, hogy gyermekének hány adagra (pl. tejtermékből, gabonából) van szüksége életkorának megfelelően.
- Vonja be gyermekét az étkezés, az ételvásárlás és -készítés megtervezésébe – ezek javítják gyermekénél annak megértését, hogy miért fontos az egészséges táplálkozás és az ételválasztás.
- Csökkentse az elérhető csemegék számát, és kínáljon egészséges alternatívákat a nassoláshoz.
- Kerülje a cukros italok vásárlását vagy kínálását – a víz a legjobb ital a gyermekek számára.
- Vegyen be különféle gyümölcsöket és zöldségeket gyermeke étrendjébe.
- Ha gyermekének speciális étrendi követelményei vannak, vagy, ha bizonyos ételcsoportokat kerülnie kell, győződjön meg arról, hogy megfelelő ételeket fogyaszt-e a hiányzó tápanyagok pótlására.
Címkék olvasása
Az élelmiszer-címkék olvasása a legjobb módja annak, hogy megtudja, mennyire egészséges egy termék. Mindig keresse meg a zsír- és cukorértékeket, mivel ezek segítik Önt a jó választásban.
- A zsír (pl. olajok, a tej szilárd anyagai, monogliceridek) és a cukor (pl. szacharóz, glükóz, szőlőcukor, szirupok, maláta) sok elnevezés mögött bújnak meg.
- Az összetevők csökkenő sorrendben vannak felsorolva (vagyis egy termék tartalmazza a legtöbb első összetevőt és a legkevesebbet az utolsó összetevőből).
- A termékek összehasonlításához használja a tápérték-információs panelen felsorolt „100 g / g” értékeket.
- Minél kevesebb összetevőt sorol fel, annál jobb.
Mikor kell orvoshoz fordulni
Vigye el gyermekét a háziorvoshoz, ha nem biztos a gyermek általános egészségi állapotában, testsúlyában vagy étrendjében. Háziorvosa további segítségért fordulhat dietetikushoz, hogy biztosítsa gyermeke kiegyensúlyozott étrendjét.
Akkor is fel kell keresnie háziorvosát, ha gyermeke vagy serdülője:
- kerüli egyes élelmiszercsoportokat vagy korlátozza a fogyasztásukat
- allergiája vagy ételintoleranciája van
- kiegyensúlyozatlan étrendje van, és aggódik a táplálkozási hiányosságok miatt
- alultáplált vagy túlsúlyos.
Érdemes megjegyezni
- A tápanyagban gazdag étrend fontos az egészséges növekedés és fejlődés szempontjából.
- Általában a legtöbb vitaminhiány otthon kezelhető, kisebb étrendváltozásokkal.
- Ha nem biztos a testsúlyban vagy az étrendben, vagy ha aggódik, hogy gyermeke allergiás lehet bizonyos ételekre, vigye el gyermekét háziorvosához.
J-pouch műtét
Mi az a J-pouch műtét?
A J-pouch műtét egy többlépcsős művelet általános neve, mely során a sebész eltávolítja a vastagbelet és a végbelet, majd egy J alakú tasakot hoz létre a vékonybél egy részéből a bélsár összegyűjtésére, tárolására. A tasakot a végbélnyílás belsejéhez varrják.
Ennek a műtétnek a hivatalos neve a teljes proktokolektómia, ileális pouch-anális anasztomózissal (IPAA). A név abból származik, hogy a tasakot a vékonybél egy részéből (az ileumból, a vékonybél utolsó szakasza) J betű alakban visszahajtva hozzák létre, az egymás mellé hajtott vékonybélszakaszokat oldalukkal szájaztatják, egybe nyitják, így alakítanak ki egy tartályt, ami úgy működik, mint egy új végbél.
Az eljárást fekélyes vastagbélgyulladásban szenvedő, gyógyszeres kezelésre nem reagáló és familiáris adenomatózus polipózisban (FAP) szenvedő betegeknél végzik.
Kinél végzik el a J-pouch műtétet?
A fekélyes vastagbélgyulladásban szenvedő gyermekek többségének kiváló az életminősége és jól reagálnak a modern gyógyszeres kezelésre. Egyeseknek azonban továbbra is tüneteiket vannak vagy súlyos szövődményeik a gyógyszeres kezelés és az étrend megváltoztatása ellenére. Ezeknél a betegeknél a műtét kezelési lehetőségnek tekinthető. A nagy műtét, például a J-pouch műtét elvégzése előtt alaposan meg kell fontolni a lehetséges előnyöket és a lehetséges kockázatokat is. A döntés a beteg és családja, a gyermek-gasztroenterológus és gyomor-bélrendszeri műtétekben jártas sebész együttműködésével születik meg.
A familiáris adenomatous polipózisban szenvedő betegeknél a betegség örökletes, emiatt a vastagbélben polipok képződnek. Ha viszonylag kevés polipja van a betegnek, elegendő a beteget rutinvizsgálatokkal követni, például rendszeresen elvégzett vastagbéltükrözéssel és biopsziával (szövettani mintavétel), hogy kizárjuk a vastagbélrák esetleges jeleit. Néhány FAP-ban szenvedő betegnek azonban nagyszámú polipja van, melyeket nem lehet biztonságosan ellenőrizni – még gyakori képalkotó vizsgálatokkal sem. Ezeknél a betegeknél műtéti kezelés ajánlható. A klinikusok megbeszélik a műtéti kezelés kockázatait és előnyeit a pácienssel és családjával.
Összefoglalva, a J-pouch műtét kezelési lehetőségnek tekinthető:
- Fekélyes vastagbélgyulladásban szenvedő betegeknél, akiknél a gyógyszeres kezelés már nem hatékony a tünetek, szövődmények kezelésében vagy a növekedés és a súlygyarapodás elősegítésében.
- FAP-ban szenvedő betegeknél, akiknél túl sok polip fejlődött ki, amiket nem biztonságos a megszokott vizsgálatokkal ellenőrizni és fennáll a veszélye a vastagbélrák kialakulásának.
Bár időnként szükség van a vastagbél egy részének vagy nagy részének eltávolítására irányuló műtétre, a J-pouch műtét általában nem ajánlott Crohn-betegségben, perianalis betegségben, vékonybél betegségben vagy a vastagbélen vagy a végbélen kívüli betegségekben.
J-pouch műtét előkészítése
A J-pouch műtét előtt gyermekének orvosa tájékoztatást ad a következőkről:
- Mire számíthat a műtét során
- Milyen speciális előkészületekre van szükség a műtét előtt
- Mely vizsgálatok elvégzésére van szükség a műtét napján
- Mi történik a műtét során, mik a lehetséges következmények és mellékhatások
- A műtét várhatóan meddig tart
- Mi várható közvetlenül a műtét után és hosszú távon
A legtöbb esetben gyermeke a műtét előtti napon kerül felvételre a kórházba.
Mi történik a műtét során
A műtét előtt gyermeke nyugtató és fájdalomcsillapító hatású gyógyszereket kap.
A fekélyes vastagbélgyulladás J-pouch műtétjét általában két szakaszban hajtják végre, amely két különböző műveletet foglal magában néhány hónapos különbséggel. Az első művelet a vastagbél eltávolítása (szubtotális kolektómia) és egy ideiglenes ileosztomia létrehozása (vékonybél sztóma/vendégszáj a hason). A legtöbb esetben az első műtét laparoszkóposan történik, és a következőket foglalja magába: néhány apró metszést ejtenek a gyermek hasán, a laparoszkópot a hasűrbe vezetik, ennek segítségével „lát” a sebész a hasüregben, majd hosszú, vékony műtéti eszközökkel eltávolítja a vastagbelet.
A vastagbél eltávolítása után (a végbél a helyén marad) ileoszomia történik, a has jobb alsó részére helyezik fel a sztómát. Néhány hónap elteltével – ezalatt a legtöbb beteg jobban érzi magát, elhagyhatóak a gyógyszerek és hízik – a beteg visszatér egy második műtétre, mely során létrehozzák a J-tasakot, és a legtöbb esetben lezárják az ileosztómát.
Az FAP-ban szenvedő betegeknél általában egy műtét alatt biztonságosan elvégezhető a J-tasak kialakítása és a vastagbél eltávolítása, mert általában egészségesek, jól tápláltak, és nem szednek erős gyulladáscsökkentő gyógyszereket. Csak ritkán van szükség átmeneti ileosztómára és második műtétre.
Műtét után és útókezelés
A J-pouch műtét első szakasza után gyermeke testének időre van szüksége, hogy felépüljön és alkalmazkodjon a sztómazsák viseléséhez. Az ileosztóma nem fájdalmas, és a legtöbb gyermek folytathatja a normális életmódot, beleértve az iskolát, játékokat és néhány sportot. Gyermekét és Önt megtanítják az ideiglenes sztóma kezelésére és tisztán tartására. A legtöbb esetben a sztóma két-három hónapig a helyén marad, amíg gyermeke belső szervei meggyógyulnak.
Ritka esetekben a J-pouch kialakítása és a bélszakaszok összevarrása előtt kontrasztos röntgenvizsgálatot végeznek, hogy ellenőrizzék, hogy biztonságos a bél újbóli csatlakoztatása.
A második műtét során megszüntetik az ideiglenes sztómát, összevarrják a gyermek végbelét a J-tasakkal. A J-tasak úgy működik, mint a végbél, tárolja a székletet, a széklet a végbélnyíláson keresztül ürülhet. Minden betegnél megnő a székletürítések száma, ez idővel fokozatosan csökken, általában naponta 3-4 alkalomra, alkalmanként éjszaka is lehet, hogy WC-re kell mennie a gyermeknek. A betegek túlnyomó többsége képes jól és hosszan tartani a székletét. A műtét után arra biztatjuk a betegeket, hogy bátran és magabiztosan vegyenek részt iskolai és normál tevékenységekben.
Gyógyulás J-pouch műtét után
A J-pouch műtét után a legtöbb gyermeket körülbelül 5-7 napig kórházban kezelik. Gyógyszert kapnak a fájdalom enyhítésére, megtanítják a szülőt és a gyermeket a sebek és a sztóma ellátására, gondozására. Gyermeke nem sokkal a műtét után folyadékot fogyaszthat és ehet.
A gyermek akkor mehet haza, ha:
- Képes enni és inni megfelelő mennyiségben
- Segítség nélkül sétál
- Szájon keresztüli fájdalomcsillapítók elegendőnek bizonyulnak
- Nem lázas
- Megfelelő a székletek száma (van széklete, illetve nincs túl sokszor széklete)
Hazabocsátás után a gyermekeknek pihenniük kell otthon, és 2-3 hét alatt fokozatosan kell visszatérniük a szokásos napi ritmusokhoz. A normál tevékenység folytatása mellett sem engedheti meg, hogy gyermeke sportoljon vagy 5 kg-nál többet emeljen, amíg az orvos erre engedélyt nem ad. A legtöbb esetben a gyermekek a műtét után 3-4 héten belül folytathatják szokásos tevékenységeket.
Műtétet követően a gyermeknek vérhígítót kell alkalmaznia (bőr alá adott injekció formájában) az orvos utasítása szerint. Erre az ért van szükség, mert fokozott a vérrög képződés kockázata a hosszabb mozgásszegény időszak miatt, illetve a fekélyes vastagbélgyulladás hajlamosíthat vérrög képződésre.
A műtét lehetséges szövődményei
Bár a J-pouch műtét nagyon sikeres a fekélyes vastagbélgyulladás és az FAP kezelésében, komplikációk léphetnek fel, amelyek utókezelést igényelnek. A leggyakoribb szövődmények a következők:
- Végbél szűkület, általában a szűkület enyhe, ott, ahol a tasak a végbélnyíláshoz van rögzítve. A végbél szűkülete könnyen kezelhető tágítással, általános érzéstelenítésben a műtőben.
- Pouchitis, a J-tasak gyulladása, amely általában az elhelyezés első két évében jelentkezik, de bármikor előfordulhat. A pouchitis tünetei lehetnek: hasmenés, vérzés, hasi fájdalom, fokozott bélmozgás, kiszáradás vagy láz. A legtöbb esetben a pouchitis sikeresen kezelhető antibiotikumokkal vagy egy kisebb műtéti eljárással. Nagyon ritka esetekben Ileosztómiára lehet szükség.
- Vékonybélelzáródás, amely a hegszövetek (adhéziók) következtében alakulhat ki, melyek bármilyen műtét miatt kialakulhatnak a hasi szövetek és szervek között. A tünetek közé tartozik az émelygés, hányás (általában élénkzöld hányadék), hasi fájdalom vagy a gázok, széklet kiürítésének képtelensége. A legtöbb esetben ezeket az akadályokat a bél pihentetésével és intravénás folyadékkal lehet kezelni rövid kórházi tartózkodás alatt, de egyes esetekben műtétre van szükség az összenövések eltávolításához és az elzáródás enyhítéséhez.
- A gyermekkel haladéktalanul orvoshoz kell fordulni, ha gyanítják, hogy gyermeküknél valamilyen komplikáció lépett fel.
Hosszú távú eredmények J-pouch műtét után
A legtöbb J-pouch műtéten átesett gyermeknek jó a funkcionális eredménye, azaz napi 3-4 alkalommal ürít székletet, tudja tartani a székletét, kevés panasza van. Többségük életminősége jó és örülnek, hogy átestek a műtéten. Iskolába járhatnak, élvezik az életet.
Fogy a gyermek, pedig jó az étvágya. Mi lehet a baj?
Látványos gyarapodási elégtelenséggel leggyakrabban csecsemő és kisded korban találkozunk. Későbbi életkorban a testtömeg gyarapodás elmaradása kevésbé szembetűnő. Ritkábban áll egy nagyobb gyermek a mérlegre, kevesebb időt tölt ruha nélkül a szülei előtt, jól eszik, ezért nem merül fel senkiben, hogy esetleg beteg lenne. A fogyás pedig a gyarapodás elmaradásánál is ritkábban figyelhető meg gyermekkorban, hátterében mindig komoly okot kell keresni. Ennek ellenére a legtöbb gyermeknél, akivel praxisomban találkoztam egyéb panaszok miatt, a testtömeg gyarapodásának elmaradása vagy a fogyás sosem volt a szülő által említett fő panasz, sokszor csak akkor szembesült vele a gyermek és szülője is, amikor mérlegre állítottam.
Gyermekkorban a gyarapodás elmaradása megengedhetetlen. Egy gyermek addig nő, amíg el nem éri végleges testmagasságát, lányoknál 16, fiúknál akár 18 éves életkorig is eltarthat. A testtömegnek is hasonlóan emelkednie kell a végleges, optimális testtömegig. Fiúknál ez nem 18 éves életkorra történik meg, fiatal felnőttként érik el a végleges testalkatukat, testtömegüket. Figyeljenek csak meg egy fiatal 17-18 éves sportolót, pl. futbalistát, akár külföldi sztárjátékost, aki berobban az élvonalba 17 évesen. Mire 24 éves lesz, akár 10 kg izmot is felépíthet magára, ami teljesen normális és élettani.
A gyermekgyógyászati vizsgálatok során a gyermek testtömegének és testmagasságának mérése, annak értékelése mindig nagy hangsúlyt kap, hiszen az elmaradás vagy a fogyás hátterében valamilyen betegség állhat. Különösen igaz ez akkor, ha emellett a gyermek az elvárható mennyiségű ételt megeszi.
Milyen betegség állhat a fogyás hátterében normál étkezés mellett?
A gyarapodási elégtelenség vagy fogyás panaszával legtöbbször a gasztroenterológust keresik fel a szülők. Pedig nem minden fogyás hátterében áll emésztőszervi panasz. A gasztroenterológiai, fogyással, gyarapodás elmaradásával járó betegségekre egyéb tünetek is jellemzőek, mint a hasmenés, hasi fájdalom, puffadás, tejcukor intolerancia.
Mire gondoljon elsőként?
Hiába gondolja azt a szülő, hogy gyermeke jól eszik, érdemes alaposan utánajárni ennek.
Megváltoztak-e az étkezési szokásai? (serülőkorban kevesebb figyelmet kap a gyermek napközbeni táplálkozása, a zsebpénzből bármit megvehetnek és lehet, hogy a zsebpénzt nem ételre költik)
- Volt-e a közelmúltban beteg?
- Többet mozog-e, mint eddig? (intenzív fizikai munka, edzés mellett a szervezetnek sokkal több energiára van szüksége)
- Stresszes időszakot él át? (sajnos nagyon gyakori probléma serdülőkorban, tapasztalataim alapján azt mondhatom, sose gondolják azt, hogy gyermekük lelki egészsége jó. Bármi nyomaszthatja a lelküket, amit nem mindig mondanak el szüleiknek.)
Ha nem történt semmilyen változás, akkor keressen tovább:
Aluszékonyabb?
- Vagy épp ingerültebb, izgatott?
- Széklete rendben van? (hasmenése van-e, hányszor megy WC-be naponta)
- Izzadékony?
Amennyiben az utóbbi kérdésekre adott válaszok kóros tünetekre utalnak, akkor pajzsmirigy túlműködésre kell gondolni.
Mielőtt fogyás panaszával gasztroenterológushoz fordul, érdemes a pajzsmirigy funkciót ellenőrizni. Nem ritka betegségről van szó. Ilyenkor felgyorsul a szervezet anyagcseréje, nehezebben tud a beteg izomtömeget építeni, akarat ellenére vagy veszít testtömegéből.
Kisdedek hasmenése
A kisdedek hasmenését gyermekkori krónikus nem specifikus hasmenésnek is nevezik. 6 hónapos és 5 éves kor közötti gyermekeket érint. A kisdedek hasmenésben szenvedő gyermekeknél naponta 3-10 laza széklet lehet.
Ezek a székletek általában napközben fordulnak elő, amikor a gyermek ébren van, és néha közvetlenül étkezés után. A széklet gyakran vizes vagy laza. Tartalmazhat élelmiszerrészecskéket is, de nem tartalmazhat vért. A gyermeknek lehetnek olyan napjai, amikor a széklet formáltabb, összeállóbb.
A hasmenés ellenére a gyermek tovább növekszik és hízik, amíg az étrend elegendő kalóriát tartalmaz. A gyermek aktív és normál étvágyú. A hasi fájdalom nem tipikus, és más okokra, például fertőzésre utalna a fájdalom társulása. A kisdedek hasmenése gyakori, és az ilyen állapotú gyermekek iskolás korukra önmaguktól kinőhetik.
Mi okozza a kisdedek hasmenését?
A kisdedek hasmenésének oka pontosan nem ismert. A béltartalom valószínűleg gyorsabban jut át a gyermek vastagbélén keresztül. Emiatt csökken a vastagbél által felszívódó folyadék mennyisége, a széklet vizesebb marad.
Ezenkívül túlzott mennyiségű édesített italok (például gyümölcslé vagy sportitalok), gyümölcsök, édesített cukorkák vagy cukros ételek fogyasztása valószínűleg laza székletet okoz. Az édesítőszerek, például a szorbit vagy a magas fruktóztartalmú kukoricaszirup hashajtóként működhetnek.
Mi okozhat még hasmenést?
A tünetek megbeszélése és a fizikális vizsgálat után vizsgálatok elvégzésével mérlegelhetőek az egyéb lehetséges okok. Néhány kórkép, állapot, amit érdemes fontolóra venni ebben az életkorban jelentkező hasmenés esetén:
- Giardia, Cryptosporidium, Clostridioides difficile, más néven Clostridium difficile (C. diff), más baktériumokkal és parazitákkal együtt. Ezek a fertőzések krónikus hasmenést okozhatnak, és szükség lehet antibiotikumokkal vagy parazitaellenes gyógyszerekkel történő kezelésre.
- Cöliakia – gluténérzékenység, a búzában, a rozsban és az árpában található egyik fehérje iránti túlérzékenységi reakció, amit szűrő jellegű vérvizsgálattal lehet tesztelni.
- Bélgyulladás – krónikus gyulladás a vastag- és / vagy a vékonybélben.
- Malabszorpció – olyan betegségek csoportja, melyekben a bél nem képes felszívni bizonyos vagy elegendő kalóriát tartalmazó tápanyagokat, ami a normális kalóriafogyasztás ellenére gyenge súlygyarapodást eredményez.
- Laktóz-intolerancia – a laktóz emésztésének képtelensége a vékonybélben található csökkent laktáz enzim szint miatt. A tejtermék bevitel minimálisra csökkentése javítja a tüneteket. Ez ritkábban fordul elő kisgyermekeknél, idősebb gyermekekre jellemző inkább.
Hogyan kezelje a kisdedek hasmenését
- Kerülje a szorbitot vagy fruktózt tartalmazó édes italokat. Gyermeke nem kaphat napi 1-2 dl-nél többet.
- Kerülje az egyéb édesített tiszta folyadékokat, például a gyümölcslevet. Adjon gyermekének életkorának megfelelő mennyiségű tejet és igény szerint vizet.
- A rostkiegészítők néha tömegesebbé, nagyobb mennyiségűvé teszik a székletet.
- A megnövekedett étkezési zsír bevitel csökkentheti a hasmenést.
- Az étrend egyéb változtatásai általában feleslegesek, és akadályozhatják a növekedést.
- A gyógyszeres kezelés ritkán ajánlott, és csak orvos irányítása mellett alkalmazható.
Kizárólagos enterális táplálás Crohn betegségben
A kizárólagos enterális táplálási terápia (EEN) a gyulladásos bélbetegség (IBD) diétás kezelése. Ezzel a kezeléssel az ételt táplálkozási szempontból teljes mértékben tápszer váltja fel. Ezek a tápszerek tartalmazzák az összes energiát, fehérjét, vitamint és ásványi anyagot, amire a betegnek szüksége van a jó tápláltsági állapot és növekedés biztosításához. A kezelés előnye, hogy nem nyomja el az immunrendszert; javítja a növekedést, a tápláltsági állapotot és a csontok egészségét; és a gyulladás csökkentése mellett a bél nyálkahártyáját is gyógyítja. Az EEN a leginkább tanulmányozott étrendi kezelés Crohn betegek körében. Kutatások bebizonyították, hogy a remisszió kiváltásában ugyanolyan hatékony, mint a szteroidok.
Hogyan működik az EEN az IBD gyulladásának kezelésében?
Számos feltételezés van arról, hogyan működik az EEN a gyulladás kezelésében és a bél gyógyításában, de a pontos működési mód nem ismert. Az egyik elmélet szerint a tápszer eddig azonosítatlan jellemzője közvetlen gyulladáscsökkentő hatással bír a bélre. Egy másik elmélet az, hogy amikor az ételt tápszerrel helyettesítjük, az étrendünkből valami káros anyagot eltávolítunk, és ez az IBD javulásához vezet. Függetlenül attól, hogy az EEN hogyan működik, tudjuk, hogy megváltoztatja a bélben a bélflórát vagy a baktériumok egyensúlyát. Lehetséges, hogy ez a bélflórában bekövetkező változás csökkenti a gyulladást és gyógyítja meg a beleket.
Hogyan néz ki az EEN?
Az EEN-remisszió sikerének fontos tényezője a felvázolt terápia betartása. A szükséges tápszer mennyiségét a gyermek tápláltsági állapota, aktuális testtömege és az elérni kívánt testtömege határozza meg, a kezelés ideje alatt a súlygyarapodást ellenőrizni. Az alkalmazott tápszerek táplálási szempontból teljes értékűek (képesek önmagukban biztosítani a szükséges tápanyagok mennyiségét) és steril körülmények között készülnek. Úgy tűnik, hogy a tápszer és az összetevők, például fehérje vagy zsír típusa és mennyisége közötti különbségek nem változtatják meg a remissziós arányt, azaz hány gyermek vált tünetmentessé. Tulajdonképpen az ízpreferencia dönti csak el, hogy a gyermek melyik tápszert használja. A tápszer fogyasztható szájon át, vagy ha a beteg nem képes erre, akkor, ha beleegyezik, kaphatja az orrán levezett gyomorszondán keresztül is. A gyomorszonda egy vékony, puha cső, amit az orrba, a torkon keresztül pedig a gyomorba helyeznek a tápszer beadása érdekében. A tápszondák nagyon biztonságosak, a szülők és az idősebb gyermekek megtanulhatják, hogyan helyezzék azokat vissza maguknak, ha esetleg kicsúszna. Gyakran csak éjszaka használják a szondát, hogy biztosítsák a tápszer bejutását és sok gyerek napközben eltávolítja a szokásos tevékenységéhez és az iskolához. A táplálás ütemezése attól függően változhat, hogy mi a legmegfelelőbb a gyermek és a család számára. Az EEN-re 8-12 hétig van szükség, amíg el nem éri a beteg a remissziót.
Kihívások az EEN-nel
Az egyértelmű kihívása az ételfogyasztás 8-12 hétig tápszerrel történő helyettesítése. Azonban egy beteg gyermek számára, aki egyébként sem érzi jól magát étkezés után, a lehetséges előnyök meghaladhatják ezt a kihívást. Azoknak a gyerekeknek, akik úgy döntenek, hogy szájon át fogyasztják a tápszert, unalmassá válhat egy íz állandó fogyasztása. A tápszerek különböző íze közötti választási lehetőség segíthet a változatosságban. A szomjúságot vízzel lehet oltani. Mint minden betegség diétás kezelése, az EEN is kihívást jelent az iskolában és a társasági eseményeken. Időben beszélje meg ezt gyermekével, és készítsen tervet. Hogyan tudja biztosítani gyermeke számára a táplálást, a tápszer kellő hőmérsékleten történő elfogyasztását az iskolában. Egyeztessen erről gyermeke tanáraival.
Megfelel-e az EEN a gyermekemnek?
Az EEN az IBD hatékony kezelési formája, amely csökkenti a gyógyszerek szedésének szükségességét (a kortikoszteroidot tudja kiváltani). Tanulmányok azt mutatják, hogy általában a gyermekek életminősége javuk, ha tüneteik mérséklődnek vagy megoldódnak.
Ha további információra van szüksége erről a kezelésről és arról, hogyan segíthet gyermekének, kérjük, beszéljen gyermeke gasztroenterológussal.
Krónikus hasmenés
Krónikus hasmenésről akkor beszélünk, ha a gyakori, híg székürítés több mint 2 hétig tart. Míg akut betegségnél a fertőzéses eredet a leggyakoribb, a tartós hasmenésnek számos oka lehet és részletes kivizsgálásra lehet szükség.
A széklet típusa alapján a hasmenés lehet vékony- vagy vastagbél eredetű. Míg a vékonybél betegsége esetén a széklet vizes, nagy mennyiségű, esetleg emésztetlen ételmaradékot tartalmaz, vastagbél eredet estén kis mennyiségű, véres vagy nyákos székürítés a jellemző.
Mi okozhat krónikus hasmenést?
- Lisztérzékenység (coeliakia): a gabonafehérjék közé tartozó gliadinra adott túlérzékenységi reakció, melynek következtében bélboholysorvadás, felszívódási zavar alakul ki. Igazolására vérvétel, szükség esetén gyomortükrözés során nyert vékonybél szövettani vizsgálat alkalmas. Gluténmentes diéta mellett a betegek teljesen panaszmentesek. A vizsgálatok elvégzéséig gluténmentes diéta elkezdése tilos!
- Ételallergia: leggyakrabban a tehéntejfehérje allergia okoz súlyos, a gyermek gyarapodási elégtelenségét okozó hasmenést csecsemőkorban. Későbbi életkorban is jelentkezhet hasmenés azonnali típusú allergiás reakcióként (30-120 percen belül), de ez nem okoz elhúzódó hasmenést.
- Fertőzés: az elhúzódó hasmenés hátterében elsőként mindig fertőzést kell keresni, ezért a kivizsgálás során a széklettenyésztés elengedhetetlen. Ritkábban előforduló kórokozók (baktériumok, paraziták, gombák, vírusok) is okozhatnak elhúzódó hasmenést.
- Gyulladásos bélbetegségek: ebbe a csoportba a Crohn-betegség és a colitis ulcerosa Míg a Crohn-betegség főként hasi fájdalommal, hasmenéssel, esetleg végbél körüli sipolyokkal, fogyással járhat, a colitis ulcerosa elsősorban véres hasmenés jellemző.
Mindkét betegség gyermekkorban leginkább a serdülőkorúakra jellemző (egyébként a húszas-harmincas életévekben jelentkezik leggyakrabban), aktív szakok és nyugalmi periódusok váltakozásával jár.
- Emésztési zavar okozta hasmenés: a vékonybélbe jutott étel lebontása nem teljes, a vastagbélbe jutott emésztetlen tápanyagok ozmotikusan aktívak, vízmegtartó hatásuk van, emellett a bélflórát alkotó baktériumok bontják gázképződés és haspuffadás mellett. Ez a mechanizmus okoz hasmenést laktóz vagy fruktóz intolerancia esetén. Hasmenést okozhat, ha a hasnyálmirigy nem termel elég emésztőenzimet és az emésztetlen zsírok okoznak hasmenést vagy, ha vékonybél rezekció (egy hosszabb szakaszt távolítanak el műtéti úton) miatt az epesavak felszívódása elégtelen. A vastagbélbe jutva hasmenést okoznak.
- Hormonális okok: gyermekkorban elsősorban a pajzsmirigy-túlműködést kell kizárni. A hasmenésen kívül jellemzi a fogyás, fokozott izzadékonyság, izgatottság, ingerlékenység.
- Irritábilis bél szindróma: egy funkcionális emésztőszervi betegség, ami már gyermekkorban is kialakulhat. A diagnózist csak abban az esetben állíthatjuk fel, ha minden egyéb szervi okot kizártunk a panaszok hátterében. Ez a leggyakoribb oka a hosszan fennálló hasi panaszoknak, melyeket a bél beidegzésének zavara, illetve a megváltozott bélmotilitás lehet. A tüneteket a stressz fokozza. Jellemző, hogy a hasmenést általában nem kíséri egyéb, krónikus betegségre utaló egyéb tünet: vérzés, hányás, testsúlyvesztés, láz, éjszakai nyugalmat megzavaró tünetek.
Mikor szükséges gyermekével orvoshoz fordulnia?
- Ha fennáll a kiszáradás veszélye, annak tünetei mutatkoznak, azonnal vigye a gyermeket orvoshoz.
- Ha a hasmenés mellett láz és hasi fájdalom jelentkezik.
- Ha a hasmenést hányás kíséri.
- Amennyiben a hasmenés külföldi utazás után jelentkezik, ki kell zárni a szövődménnyel is járóható, súlyos fertőzéseket.
- Ha szokatlan viselkedés, aluszékonyság, és folyamatos álmosság jelentkezik.
- A gyermek veszít a testtömegéből vagy nem gyarapszik, nem nő.
- Ha a székletürítés éjszaka is ébreszti álmából.
- Ha a székletben vér van.
A krónikus hasmenés kivizsgálása
A kivizsgálás során a következő vizsgálatok elvégzésére van/lehet szükség:
- széklettenyésztés (baktérium, gomba, parazita)
- széklet vér vizsgálat
- hasi ultrahang
- laborvizsgálatok
- felszívódási elégtelenség gyanúja esetén H2-kilégzési teszt
- gyomor- és vastagbéltükrözés (szövettani vizsgálat is).
Laktóz (tejcukor) intolerancia
A laktóz az egyszerű cukrok egyik képviselője, megtalálható a tejben és a tejtermékekben. Laktóz intolerancia akkor alakul ki, ha az egyén több laktózt fogyaszt, mint amennyit meg tud emészteni. Nem tejallergia okozza. Leggyakrabban a tünetei hasi fájdalom és hasmenés.
Három formája ismert:
- átmeneti/másodlagos laktóz intolerancia betegség következtében
- felnőtt típusú laktóz intolerancia
- veleszületett laktóz malabszorpció
Laktóz intolerancia azért alakul ki, mert normális esetben a vékonybél nyálkahártyájában, a bolyhok felszínén elhelyezkedő tejcukorbontó enzim, a laktáz mennyisége csökken vagy teljesen hiányzik. Átmeneti laktázhiány is kialakulhat néhány betegség után, mint a fertőzéses eredetű gastroenteritis, mivel sérül a bélhám, regenerációra van szüksége a fertőzés lezajlását követően. A vékonybél gyulladásos betegsége, egyéb fertőzés is átmeneti laktóz intoleranciát eredményez. A vékonybél jelentős hosszának eltávolítása is panaszok megjelenéséhez vezethet, ez az állapot azonban általában nem javul. (A vékonybél hámja képes megvastagodni, miután a vékonybél jelentős részét eltávolították sebészi úton bármely okból kifolyólag. Akár a laktóz felszívódás is képes teljes mértékben megvalósulni, különösen, ha a műtét fiatal korban történt. Ezt úgy hívjuk orvosi kifejezéssel, hogy a bélhám adaptálódik, alkalmazkodik.) Átmeneti laktáz hiány jellemzi a koraszülötteket, a fiatal újszülöttek egy részét. Ez az állapot általában 3 hónapos korra rendeződik.
A felnőtt típusú laktóz intolerancia 3-5 éves korban alakulhat ki leghamarabb, de akár felnőttkorban is jelentkezhetnek a tünetek. Ennek hátterében genetikai ok áll. Az idő haladtával a bélhámban egyre kevesebb laktáz enzim van jelen, ezért a tejcukor megemésztődés, felszívódás nélkül jut a vastagbélbe.
Létezik veleszületett laktóz malabszorpció is. Nagyon ritka betegség, Magyarországon évente egy élveszületésre jut egy beteg (1:93.000). Ennek az újszülöttnek a bélhámjában nincs jelen a laktáz, emiatt nem képes az anyatejben nagy mennyiségben jelenlévő laktózt emészteni. Súlyos, életet veszélyeztető hasmenése, anyagcsere kisiklása alakul ki. Az anyatej megvonása nélkül a gyermek akár meg is halhat.
A laktóz intolerancia jelei és tünetei
Ha gyermekének laktóz intoleranciája van, akkor tej vagy tejtermék fogyasztása után nagy valószínűséggel a következő tünetei jelentkeznek:
- hasi fájdalom vagy haspuffadás
- hasmenés
- bélgázosság
A laktóz intolerancia ritka csecsemőkorban. Amennyiben gyermeke nyugtalan, nem gyarapszik megfelelően, laza székletei vannak jelentős pelenka kiütéssel, felmerül laktóz intolerancia lehetősége. Ez azonban nem a veleszületett forma és nem is a felnőtt típusú laktóz intolerancia, csak egy átmeneti állapotról van szó.
Mikor van szükség orvosi vizsgálatra
Amennyiben a fenti tüneteket észleli, érdemes orvoshoz fordulni. Pontos kórtörténet felvétellel eldönthető, valóban felmerül a laktóz intolerancia lehetősége, illetve egyéb betegségek, tényezők is kizárhatók (hiszen a fenti tüneteket egyéb okok is magyarázhatják). Szükség lehet vizsgálatok elvégzésére is. Nagyon fontos, hogy ne Ön állítsa fel a diagnózist és változtassa meg gyermeke étrendjét anélkül, hogy erről orvossal vagy dietetikussal ne beszélt volna.
Alacsony laktóz tartalmú étrend
Ha gyermekének laktóz intoleranciája van, számára alacsony laktóz tartalmú étrendet javaslunk. Ez azt jelenti, hogy csökkenteni szükséges a tej, tejtermék, tejet tartalmazó ételek fogyasztását. Ide tartoznak a következők:
- tej
- sovány tejpor
- joghurt
- tejfehérje koncentrátum
- tejdesszertek
- tejtermékek
Olvassa el figyelmesen az ételek csomagolását. Gyógyszerek is tartalmazhatnak tejcukrot, bár nem nagy koncentrációban, valakinél ez is panaszt okozhat.
Ha a gyermek véletlenül laktózt fogyaszt, nem kell aggódnia, kis mennyiség nem okoz panaszt és a szervezete nem károsodik.
Alacsony laktóz tartalmú étrend gyermekeknek
A következő csoportból válasszon gyermeke számára ételt, hogy tápláló, alacsony laktóz tartalmú étrendet tudjon neki biztosítani:
Tej és tejtermékek
- Ne kínáljon laktóz tartalmú tejet, joghurtot, tejszínt, tejfölt, jégkrémet vagy tejdesszertet. Ne kínáljon krémsajtot, sajtkrémet, cottage cheese-t és ricottát.
- Minden sajt, beleértve a kemény sajtokat is tartalmaz kevés laktózt és általában jól tolerálják a gyermekek.
- A tej nagyon fontos kálcium, fehérje és vitaminforrás a gyermek számára. Nagyon sokféle alacsony laktóztartalmú/laktózmentes tej kapható főként a szupermarketekben. Ne mellőzze ezeket a gyermek étrendjéből.
- Használjon laktózmentes tejet szószók, öntetek, levesek készítéséhez vagy a reggeli gabonapehelyhez.
- Alacsony laktóz tartalmú joghurt, tejföl, tejszín is kapható.
Minden nap 2-3 alkalommal kínáljon fiatal gyermekének alacsony laktóz tartalmú tejterméket vagy laktózmentes tejet. Idősebb gyermekeknek 3 alkalommal kínálja ezt. Tinédzsereknek naponta 4 alkalommal javasolt tejterméket fogyasztania.
Kenyér, gabonapelyhek, rizs és tészták
- Ezek az energiát, B-vitamint és rostbevitelt biztosítják a szervezet számára. Ellenőrizze ezek csomagolását, tartalmaznak-e tejet vagy tejcukrot.
Gyümölcsök és zöldségek (friss, fagyasztott, konzerv, szárított)
- Ezek energiát, vitamint, ásványi anyagokat és rostot biztosítanak a szervezet számára. Kerülje az instant krumplipürét és egyéb zöldségeket, amik tejet vagy sajtszószt tartalmaznak.
Hús és egyéb fehérje források (hal, csirke, hüvelyes zöldségek)
- Ezek fehérjét és ásványi anyagokat biztosítanak a szervezet számára és biztonsággal fogyaszthatóak laktóz-szegény diéta mellett.
Zsírok és olajok
- Vaj, margarin és az olaj energiát és néhány vitamint biztosít a szervezet száméra. Alacsony laktóz tartalmúak és kis mennyiségben tolerálhatóak.
Egyéb ételek
- Egyéb ételek, melyek tartalmazhatnak tejet: csokoládé, csokoládé bevonatú kekszek, krémlevesek és sütemények.
Laktóz cseppek és tabletták laktáz enzimet tartalmaznak, ami lebontja a laktózt. A cseppek a laktóz tartalmú ételbe keverhető, így azt laktózmentessé teszi. A tablettát étkezés előtt kell bevenni, ha laktóztartalmú ételt eszik az illető. Ezek a készítmények a patikában megvásárolhatóak.
Alacsony laktóz tartalmú étrend csecsemőknek
Laktóz intoleranciának megfelelő klinikai kép esetén laktózmentes tápszer fogyasztását javasoljuk. Szójaalapú tápszer fogyasztását nem javasoljuk 6 hónapos életkor alatt a fokozott allergia kockázat miatt.
Anyatejes táplálás esetén az anyai csökkentett laktózfogyasztás nincs hatással az anyatej laktóztartalmára. Ilyenkor laktáz csepp használata javasolt a baba száméra a szoptatás ideje alatt.
Gyermek követése, gondozása
Sok esetben átmeneti laktóz szegény diéta után a laktóz fokozatosan visszavezethető az étrendbe. Ennek idejét és mikéntjét érdemes orvossal vagy dietetikussal megbeszélni. Ezt lassan, felügyelet mellett javasolt végezni bő egy hét alatt és nem hirtelen megterhelve a bélrendszert nagyobb mennyiségű laktózzal.
Érdemes megjegyezni
- Csak akkor vezessen be tartósan laktózmentes étrendet gyermekének, ha ezt orvossal egyeztette.
- Olvassa el az ételek csomagolását és keresse azon a laktóz tartalmat.
- Tájékozódjon a patikában is, hogy a gyermeke számára előírt gyógyszer tartalmaz-e laktózt.
- Kis mennyiségű laktózt a gyermekek többsége általában jól tolerálja. Nagy mennyiségű laktóz tüneteket okozhat.
- A laktóz ismételt étrendbe történő visszavezetéséről egyeztessen gyermeke orvosával vagy dietetikussal.
Gyakran feltett kérdések
Mi a különbség a laktóz intolerancia és a tejfehérje allergia között?
A laktóz intolerancia és a tejallergia különböző kórképek, betegségek, bár lehetnek hasonló tüneteik, miután a gyermek tejet/tejterméket fogyasztott. A laktóz intolerancia a bélrendszer problémája, míg a tejfehérje allergia az immunrendszeré. A laktóz intolerancia hasi fájdalmat, kellemetlenséget okoz és nem veszélyes, a tejallergia ritka esetekben életveszélyes reakciót (anafilaxia) is eredményezhet.
Ha a babán tejcukor érzékeny és én szoptatok, ki kell-e hagynom a saját étrendemből a tejet/tejtermékeket?
Az anya által fogyasztott tej/tejtermék mennyiségének mérséklése csökkenti az anya beléből felszívódó, a vérkeringésébe, majd az anyatejbe jut tejfehérje mennyiségét. Így hatással van a tejallergiára. A tejfogyasztás akár teljes mértékű felfüggesztése sem vezet az anyatej laktóztartalmának csökkentéséhez. Az anyatej az emlőben képződik, minden a vérárammal kerül az emlőmirigybe. Így a laktóz is. A laktóz azonban a bélhámban található laktáz enzim hatására bomlik, a véráramba a bélből nem is kerül be. Az anyatejben található laktóz az anya szervezetében képződik.
Ne felejtse, hogy a valódi laktóz emésztési zavar (laktóz malabszorpció) nagyon ritka betegség csecsemőknél.
Hogyan diagnosztizálják a laktóz intoleranciát?
Hidrogén kilégzési teszttel, melynek során a gyermeknek 15 percenként egy maszkkal felszerelt műszerbe kell szuszognia. A műszer méri a kilélegzett levegő hidrogén tartalmát. A hidrogén tartalom megemelkedik, ha a laktóz nem emésztődik meg a vékonybélben.
A vizsgálathoz a gyermeknek együtt kell működni, 15 percenként az utasításoknak megfelelően belefújni a maszkba. Ö évnél fiatalabb gyermekek általában nem képesek ezt a feladatot pontosan végrehajtani.
Jogosult-e a gondviselő emelt összegű családi pótlékra, ha gyermeke laktóz intoleráns?
Mivel a laktóz intolerancia nem betegség, hanem egy állapot, aminek a tünetei az étrend módosításával elkerülhetőek, a laktóz véletlenszerű fogyasztása pedig nem jár egészségkárosodással, ezért állami támogatásra nem jogosult a gondviselő.
Lépések az egész életen át tartó egészséges táplálkozáshoz
Bevezetés
Egy gyermek etetése nagy kihívást jelenthet. Az egészséges táplálkozásra való nevelés, ennek fejlesztése és fenntartása egész életen át tartó erőfeszítést igényel. A gyermekek és a felnőttek egészséges táplálkozásának biztosításához érdemes az ún. táplálkozási piramis javaslatait követni. A jó és a rossz táplálkozási szokások is otthon kezdődnek el, a gyermek azt tanulja meg, amit otthon lát. Az egyéni ízlések (melyik ételt hajlandó megenni a gyermek) és ennek hektikus, követhetetlen változásai minden etetés alkalmával elgondolkodtatják a szülőt, mit csináljon étkezés idején, mi a helyes lépés. A magas kalória tartalmú, előre elkészített ételek mindig gyors, könnyű opciót jelentenek. Bár számos tényező hatással van arra, hogy egy gyermek mit eszik meg, a legfontosabb, legjelentősebb példát a szülő jelenti számára abban, hogy egészséges étkezési és életmódbeli szokásai alakuljanak ki. Ennek az írásnak a célja az, hogy támogassa a gyermekeket, serdülőket és felnőtteket az egészséges étkezési szokások gyakorlásában és abban, hogy minél több ismerettel, tudással rendelkezhessenek az optimális táplálás tekintetében. A megfelelő, jó tápláltság szükséges az első életévben bekövetkező gyors növekedéshez és fejlődéshez. A Magyar Gyermekorvos Társaság a gyermek 1 éves koráig javasolja az anyatejes táplálás folytatását. Újszülöttek számára az anyatejes táplálás javasolt a tápszeres táplálással szemben, hacsak ennek ellenjavallata nincsen, mivel erősíti az immunrendszert és könnyebb megemészteni. Persze, ha az anyatejes táplálás nem megoldható, nincs elég anyateje az édesanyának, a tápszerek ugyanúgy táplálják és biztosítják a csecsemő növekedését és fejlődését, mint az anyatej.
Születéstől 4 hónapos korig
- Kínáljon anyatejet vagy vassal dúsított tápszert (1 éves korig).
- Táplálja gyermekét igény szerint.
- Figyeljen azokra a jelekre, melyek a gyermek éhségét jelzik, mint a kereső reflex, kezek, ujjak nyalogatása, szájba helyezése vagy a sírás.
- Hagyja, hogy a gyermek döntse el, mennyi tápszert eszik meg. Ne várja el tőle, hogy feltétlenül megegye az összeset minden alkalommal, amit elkészített neki.
- Az anyatejes és tápszeres babák sem pontosan időre esznek, a nap egyik részében gyakrabban, a másikban ritkábban. Emiatt ne aggódjon, de legyen különös figyelemmel az éhség jeleire.
- A gyermek étvágya napról napra változik. Ne várja el tőle azt, hogy minden nap, minden időben megegye ugyanazt a mennyiséget!
- A baba kezdetben éhes lehet 8-12 alkalommal is és minden nap 360-720 ml-t is megehet.
Kizárólagos anyatejes táplálás esetén D-vitamin pótlásról gondoskodni szükséges 2 hetes kortól! Erről egyeztessen a gyermek háziorvosával.
Figyelje a gyermek új készségeit:
- Segítséggel ül
- Kisebb tárgyakat megtart a kezével
- Stabilan tartja a fejét
- Hátáról oldalára fordul
4-6 hónapos kor között
Folytassa az anyatejes/tápszeres táplálást. Ebben az időszakban a gyermek 4-6 alkalommal igényelheti az etetést (vagy többször is akár) és megihat 720-900 ml anyatejet vagy tápszert minden nap. Kínálhat vassal dúsított, anyatejjel vagy tápszerrel elkevert gabonapépet 4-6 hónapos kor között, de, ha teheti, akkor csak 6 hónapos kortól.
Elsőként rizspépet kínáljon, majd zabbal, később árpával egészítse ki. A pépet ne cumisüvegből kínálja, hacsak ezt nem az orvos javasolta. Ha nem kezdi el a vassal dúsított gabonapép kínálását 6 hónapos korban, akkor beszéljen a gyermek háziorvosával vaspótlásról vagy kezdjen el a gyermeknek húspépet adni.
Figyelje a gyermek új készségeit:
- Segítséggel feláll.
- 90 fokban felemeli a fejét.
- Tárgyakért nyúl.
- Hasról hátra, hátról hasra fordul.
6-8 hónapos kor között
- Folytassa az anyatejes vagy tápszeres táplálást.
- A gyermek éhes lehet 4-6 alkalommal naponta és 720-900 ml-t ehet naponta.
- Kínáljon pürésített gyümölcsöt, zöldséget, joghurtot és pürésített húst.
- Egyszerre csak egy új ételt kínáljon és várjon 3-4 napot a következő bevezetése előtt. Így észlelheti, hogy kialakul-e allergiás reakció, mint kiütés, csalánkiütés, hányás, hasmenés. Mindig csak egyféle ételt kínáljon, kerülje a kevert gyümölcs-, zöldségpüréket, desszerteket, amíg azok alkotóelemeit önállóan nem próbálta ki a baba. Ha a családban súlyos allergiás reakciója volt valakinek (anya, apa, testvér, nagyszülők), beszéljen a hozzátáplálásról a gyermek háziorvosával, aki javaslatot tesz arra, mit, mikor vezessen be a gyermek étrendjébe.
- Gyakorolja a pohárból vagy csészéből történő itatást vízzel (gyümölcsleveket lehetőleg kerülje, narancslevet ne adjon)
Beszéljen a gyermek háziorvosával, szüksége van-a babájának vas vagy fluor pótlásra.
Figyelje a gyermek új készségeit:
- Segítség nélkül megül.
- Kis tárgyakat kézbe vesz, megtartja.
- Egyik kezéből a másikba kis tárgyakat tesz.
- Nyammogva, csámcsogva eszik.
8-10 hónapos kor között
- Folytassa az anyatejes vagy tápszeres táplálást.
- A gyermek naponta 4-6 alkalommal lehet éhes és 720-900 ml-t ehet vagy ihat naponta.
- Folytassa a rizs gabona, pürésített gyümölcs és zöldség kínálását.
- Folytassa a pépesített hús kínálását és kiegészítheti főtt, tört babbal.
- Adjon ujjakkal könnyen megfogható ételt, mint a:
- kétszersült
- főtt tészta
- keksz
- főtt rizs
- puha gyümölcs, mint a banán, őszibarack, körte
- főtt zöldségek
Figyelje a gyermek új készségeit:
- Beleharap ételbe.
- Ujjat és hüvelykujját is használja már a markoláshoz (csipeszfogás).
- Segítséggel pohárból iszik.
10-12 hónap között
- Folytassa az anyatejes vagy tápszeres táplálást.
- A gyermek éhes lehet 6 alkalommal és megihat vagy megehet 720-900 ml ételt vagy italt naponta.
- Folytassa azoknak az ételeknek a kínálását, amiket már 8-10 hónapos kor között is kínált.
- Kínálja azokat az ételeket összetörve, amit a család eszik.
- Csökkentse a tört vagy pépesített ételek mennyiségét azzal párhuzamosan, hogy egyre több ujjal megfogható ételt kínál a kicsinek.
- Javasolt ¼ csésze vassal dúsított gabonát megennie a gyermeknek minden nap.
- Javasolt ¼-1/2 csésze puha, főtt zöldséget megennie minden nap. Legalább háromszor kínáljon hetente sötétzöld zöldséget vagy vérnarancsot.
- Adjon minden nap ½-3/4 csésze gyümölcsöt minden nap.
- Vizet pohárból kínálja.
- Minden nap kapjon a gyermek 2-4 evőkanálnyi fehérjét tartalmazó ételt (hús, hüvelyesek, tofu).
- Néhány édesanya a gyermek 1 éves kora körül elkezdi az elválasztást mellről vagy a cumisüvegről és pohárból kínálja gyermekét.
- Elválasztás ideje alatt fokozatosan csökkentse a cumisüvegből történő táplálás vagy szoptatás számát. Ne hirtelen térjen át a poharas táplálásra. Hagyjon 4-5 napot a babának alkalmazkodni az új helyzethez.
- Korlátozza a gyümölcslé fogyasztást napi kevesebb mint 115 ml-re. A gyümölcslé nem esszenciális folyadék a gyermek számára, enélkül is egészségesen nőhet fel. Dönthet úgy is, hogy egyáltalán nem ad gyümölcslevet a gyermeknek.
Figyelje az új készségeket:
- Pohárból iszik.
- A kéz-szem mozgásait koordinálja.
- Megtartja és használja a kanalat.
Kerülendő ételek
Kerülje a gyermek 1 éves születésnapjáig a következő ételeket, mert allergiás reakciót okozhatnak, mivel a gyermek emésztőrendszere még nem eléggé érett vagy azért, mert nem biztosítják a megfelelő táplálást:
- csokoládé
- tojásfehérje
- tehéntej.
Ha a családi kórtörténetben szerepel étel allergia (anya, apa, testvér, nagyszülők), akkor beszéljen a gyermek háziorvosával, mikor vezessen be bizonyos ételeket a gyermek étrendjébe.
Kerülje a mézet a gyermek 1 éves életkoráig, mert botulizmust okozhat.
Kerülje a földimogyoró vajat a gyermek 2 éve s életkoráig?????????????
Ne adjon a gyermeknek egész szem földimogyorót, diót és más csonthéjast 3 éves koráig a fulladásveszély miatt.
Általános tanácsok 1-12 évesek egészséges étkezési szokásainak kialakításához
A táplálkozási piramis javaslatait érdemes az ételek elkészítésekor, a menü összeállításakor követni 1 éves életkor felett. Ebben megtalálható, mit javasolt fogyasztani, milyen ételcsoportban tartozó ételből naponta mennyit. Zsírokat, olajokat és édességet alkalomszerűen javasolt fogyasztani.
A gyermekeknek speciális tápanyag igénye van. A gyermekévek alatt a gyermek elsajátítja azokat az étkezési szokásokat, melyeket egész élete alatt követni fog. Nekünk szülőknek az a feladatunk, hogy lehetőséget teremtsünk számukra, hogy az egészséges étkezési szokásokat sajátítsák el és tegyék azt magukévá.
Néhány tanács, ami vezérelheti az Ön családjának étkezési szokásait:
- A szülőknek kellene modellként szolgálni a jó étkezési szokások elsajátításában.
- Próbáljanak, ahányszor csak sikerül együtt étkezni.
- Javasolt, hogy az étkezések nagyjából minden nap ugyanabban az időben legyenek.
- Minden étkezés többféle ételcsoportot tartalmazzon (tejtermék, zöldségek, gyümölcsök, hús és gabonafélék).
- Biztosítson napi három főétkezést 2 vagy 3 kisétkezéssel. Ne hagyjon ki egy étkezést sem.
- Egészséges nassolni való ételeket válasszon, ami legalább 2 ételcsoportot tartalmaz.
- Ne egyen a TV előtt, a számítógép előtt, videójáték közben, telefonálás közben, telefonhasználat közben.
Segítse gyermekét a jó ételválasztásban
- Gyümölcs és zöldség csoport:
- Egész gyümölcsöt egyen, ne gyümölcslevet.
- Változatos színű gyümölcsöt, zöldséget kínáljon, melyek különböző vitaminokat tartalmaznak.
- Friss, fagyasztott, szárított vagy saját levében vagy vízben eltett konzerv gyümölcsöt válasszon.
- Gabona csoport:
- Teljes gabonát válasszon, mint teljes kiőrlésű gabonából készült kenyér, barna rizs, teljes kiőrlésű tészta, teljes kiőrlésű gabonapehely, teljes kiőrlésű keksz vagy tortilla.
- Legalább a gabona fele legyen teljes kiőrlésű.
- Hús és hüvelyesek csoportja:
- Válasszon sovány vagy alacsony zsírtartalmú húst.
- Távolítsa el a bőrt a baromfihúsról, hogy csökkentse a zsírtartalmát
- Tartózkodjon az olajban sütéstől. Helyette süsse, párolja, főzze, pirítsa, grillezze.
- Tejtermékek csoportja:
1-2 éves gyermekek számára a teljes tej extra zsírtartalommal a legjobb a növekedés és az agy fejlődésének biztosításához. A tejzsír tartalmának csökkentése 2% alá a gyermek 2 éves életkora után ajánlott. Alacsony zsírtartalmú tejet, más sovány tejterméket 2 éves kor felett adjon a gyermeknek.
- Olajok, zsírok:
- Válasszon növényi olajjal készült margarint vaj helyett.
- Egészséges zsírokat tartalmaz: olíva olaj, repce olaj és egyéb növényi olajok.
- Korlátozza a magas zsírtartalmú ételek adagját: margarin, saláta dresszing, majonéz.
Magas kalóriatartalmú, de alacsony tápanyagértékű ételek, melyek kerülése ajánlott: sütemények, burgonya, kukorica chips, keksz, méz, dzsem, zselék, főtt tészták, piték, édes öntetek, szirupok, gyümölcs ízesítésű italok és üdítők.
Egészséges étrendi ajánlás életkor szerint
1-3 év | 4-8 év | 9-13 év | |
Tejtermék | 2 csésze | 2-3 csésze | 3-4 csésze |
Gyümölcs | 1 csésze | 1-1.5 csésze | 1.5 csésze |
Zöldség | 1 csésze | 1-1.5 csésze | 2-2.5 csésze |
Hús | 60gr | 90-120gr | 150 gr |
Gabona | 90gr | 120-150gr | 150-180gr |
- Az 1-2 év közötti gyermekeknél a mennyiséget és az étel állagát fokozatosan javasolt emelni, változtatni, ahogy a gyermek azt elfogadja.
- Egyéb tejtermékek, melyek mennyisége megegyezik 1 csésze tej tápértékével: 1 csésze joghurt, 45 gr kemény sajt, 60 gr lágy sajt.
- 30 gr hús megegyezik: 1 darab tojással, 2 evőkanál földimogyoró vajjal, 1/8 csésze dióval/olajos maggal, ¼ csésze főtt szárazbabbal.
- 30 gr gabona megegyezik: 1 szelet kenyérrel, 1 csésze gabonapehellyel, ½ csésze rizzsel/tésztával/főtt gabonával.
Általános táplálási ajánlások
- Korlátozza a gyümölcslé fogyasztást nem több mint 120 ml-re naponta.
- Korlátozza a tej fogyasztását 2-3 csészényire naponta.
- Ösztönözze gyermekét arra, ha szomjas, akkor vizet igyon!
- Folyadékot a szilárd ételek elfogyasztása után kínálja a gyermeknek, így a gyermekét nem fogja a folyadék eltelíteni tej vagy gyümölcslé.
- Kínáljon vizet étkezések között.
- Ne engedje gyermekének, hogy két étkezés között iszogasson, rágicsáljon. Így megtanulja a gyermeke, hogy mikor éhes és mikor van tele.
- Soha ne harcoljon a gyerekkel azért, hogy egyen. Ha az etetések, étkezések ideje harccá fajul, beszéljen a gyermek háziorvosával.
- Tervezze a fő és kisétkezések idejét minden nap ugyanarra az időre. A gyermekeknek szüksége van a rendszerességre, így teljesítenek a legjobban. Étkezés terén is.
- Mutasson jó példát. Az Ön étkezési szokásai és hozzáállása nagyban befolyásolja gyermeke viselkedését. Azok a családok, akik rendszeresen étkeznek és az étkezések változatosan tartalmaznak minden típusú ételt jó étkezési szokásokat adnak át gyermekeiknek.
- Segítse gyermekét abban, hogy függetlenné váljon az étkezésében. Az újjal megfogható ételek nagyszerűek egy kisded számára. Vágja az ételt fala méretűekre és ösztönözze gyermekét, hogy önállóan egyen. Elsőre ez elég rendetlen és piszkos lesz, de sok gyakorlással ez mindenképpen javulni fog.
- Segítsen gyermekének, hogy csakis az étkezésre kelljen koncentrálnia. Ültesse etetőszékbe.
- Legyen óvatos, ne halmozza el gyermekét túl sok étellel.
- Üljenek le együtt egy családként étkezni, ahányszor csak lehet.
- Soha ne engedje gyermekének, hogy mászkáljon az étellel.
- Kisdedeknek javasolt teljes tejet fogyasztani, mert szükségük van extra energiára a növekedéshez és az agy fejlődéséhez. Két éves életkortól válthat alacsonyabb zsírtartalmú tejre.
- Gondoskodjon arról, hogy eltávolít minden magot, héjat és minden más veszélyes gyümölcs vagy zöldség darabot, ami fulladást okozhat.
- A válogatósság, a rossz evés (csak néhány féle ételt hajlandó a gyermek megenni) gyakori probléma kisdedkorban. Bár nagyon nyomasztó tud lenni, de a fejlődésnek ez a normális része is lehet és általában nem tart sokáig.
- Ne készítse el azonnal azt az ételt, amit a gyerek megkíván, mert csak folytatni fogják a válogatást és tovább korlátozhatják, hogy mit hajlandóak megenni. Ehelyett rendszeresen kínáljon többféle ételt.
- Ön a felelős azért, mit és mikor eszik a gyermek, a gyermek pedig azért felelős, hogy eszik-e vagy sem és mennyit eszik. Ragaszkodjon nagyon határozottan ehhez a szabályhoz és az étkezések egyre kellemesebbek lesznek mindenki számára.
- Kövesse gyermeke étkezését 5-7 napon keresztül, ne csak egy étkezés tekintetében, mert a gyermekek étkezése napról napra változik. Egyik nap többet esznek, mint a másikon. Amíg a gyermek növekedési üteme megfelelő, addig annyi energiához jut hozzá, amennyire szüksége van. Ha aggódik gyermeke súlygyarapodása miatt, beszéljen a gyermek háziorvosával.
Irodalom:
Kleinman, R.E. (Ed.). (2004). Pediatric Nutrition Handbook. (5th ed.). USA: American Academy of Pediatrics.
Satter, E. (1987). How to get your kid to eat … but not too much. Palo Alto, CA:Bull Publishing Co.
Story, M., Holt, K., & Sofka, D. (2002). Bright Futures in Practice (2nd ed.).
Arlington, VA: National Center for Education in Maternal and Child Health.
Milyen betegségekre utalhat a széklet megváltozása?
A széklet nem más, mint a test salakanyagainak egyik formája. A fel nem szívódott, nem hasznosult táplálékból és az elhalt bélhámsejtekből áll. Ha ismerjük az emésztés folyamatait, megérthetjük, megállapíthatjuk, mi lehet a probléma, amikor a széklet nem normális.
Milyen a normális széklet?
A széklet színe és állaga az életkorral változik. Az első székletet magzatszuroknak (mekónium) nevezzük, mely a születés után legkésőbb 24 órával távozik az újszülöttből. Ezt követően a széklet anyatejessé, mézsárgává, krémessé válik. Tápszeres babáknál színe lehet zöld. Egy újszülött akár minden étkezés után üríthet székletet, majd ezek gyakorisága csökken, és az sem kóros, ha egy anyatejes csecsemő hetente csak 1 alkalommal ürít székletet (de emellett panasza nincs).
A túlzottan gyakori vagy ritka székletürítés nem normális jelenség. A napi 1-3 székletszám átlagos, de, ha ennél többször van széklet, még az sem egyenlő a hasmenés fogalmával. A hasmenéses széklet híg, vizes, vagy széteső. Az sem kóros, ha nincs széklete minden nap az egyénnek, azonban jó, ha nem ritkább, mint 5 nap. Aggodalomra akkor van ok, ha a széklet állagának megváltozása újkeletű dolog vagy egyéb panasz, tünet is kíséri.
A széklet színének változása
A széklet barna színű a vissza nem szívódó és átalakult epesavak miatt. Az epesavak a májban termelődnek, a vékonybélbe ürülnek epe formájában, normális esetben jelentős részül a vékonybélben visszaszívódik. Az epe zöld színű. Amikor a gyermek székletét zöldnek látjuk, annak gyakran az az oka, hogy a béltartalom áthaladása a bélrendszeresen felgyorsul és az epesavaknak nincs idejük felszívódni. Nem kóros jelenség. Zöld lehet a széklet bizonyos fertőzések esetén, ezt azonban a székletben megjelenő genny okozza. A gyermek ilyenkor általában lázas, nyűgös, hasa fáj, hasmenése van, beteg. Zölddé válhat a széklet zöld színű ételektől is.
Kóros székletszín a fekete, a vörös és a fehér. Fekete a széklet, ha a bél vérzik (a felső szakaszon), a vér megemésztődik és szurokszínűvé festi a székletet. Sokszor a sötétzöld feketének néz ki. Úgy lehet megkülönböztetni a 2 színt, hogy a székletet fehér papíron szétkenjük és megvilágítjuk.
Vörös a széklet, ha véres. A vér lehet a széklet felszínén, a székletbe keveredve vagy ürülhet önmagában vér. Minden esetben javasolt orvosi vizsgálat, amennyiben ehhez a gyermek jó általános állapota társul, akkor a háziorvosnál, területileg illetékes ügyeleten. A végbélnyílás vizsgálata ilyenkor kötelező!
A széklet fehér, világos színe szintén emésztőrendszeri problémára utalhat. Azért lesz világos, mert az epesavak nem jutottak be a bélrendszerbe és a székletet nem tudják megfesteni. Ez epeút elzáródáskor fordulhat elő. Újszülöttek esetében mindenképpen kórjelző, mihamarabb orvosi vizsgálatra van szükség, mert súlyos, műtétet igénylő epeút fejlődési zavar állhat a hátterében.
A széklet mérete és alakja
A széklet méret és az alak nem jelentős tulajdonságok, ha az teljesen megszokott az illetőnél. Ijesztően vastag székletet általában azok a gyermekek produkálnak, akiknek nincs minden nap széklete, székrekedésre hajlamosak.
A széklet szaga
A székletnek van szaga és ez a kellemetlen szag még akkor is normális, ha mások számára elviselhetetlen. A széklet szagáért a bélben élő baktériumok felelősek, de függ attól is, hogy mit ettünk, ittunk az előző napokban. A széklet szagáért a bélben végbemenő lebontási és erjedési folyamatok a felelősek. Meghatározó tényező az is, milyen arányban fogyasztunk zsírt, szénhidrátot, rostokat (húst, zöldséget, cukror).
Mi okozhat a megszokottól eltérő székletszagokat?
Bélfertőzés esetén amikor a bél gyulladt, a nyákos, hasmenéses, akár véres széklet mellett a szag is kellemetlenné válik. Vírusfertőzésekre a savanyú szag jellemző.
Emésztőrendszeri vérzés esetén akkor válik igen kellemetlen szagúvá a széklet, ha a vér megemésztődve, szurokszékletként távozik. Ez gyermekkorban extrém ritka jelenség, tk. ismeretlen a kisgyermekes szülők számára.
Szerzett vagy felnőtt típusú laktózintolerancia esetén, a tej fogyasztását követően a széklet hasmenésessé, gázokban bővelkedővő és savanyú szagúvá válik
Fruktózintoleranciában a gyümölcscukor nem képes kellő mértékben felszívódni a vékonybélből és jut tovább nagy mennyiségben a vastagbélbe. A széklet itt is csípős szagú. Előfordulhat ilyen jelenség azoknál is, akik nem szenvednek fruktóz intoleranciába, pl. miután hatalmas mennyiségű sárgabarackot fogyasztottunk el.
Gluténérzékenység esetén szintén a fel nem szívódott cukrok, zsír miatt válhat kellemetlen szagúvá a széklet. A zsír elégtelen felszívódása előfordulhat hasnyálmirigy elégtelenségben is. Ilyenkor a széklet csillog, akár zsírcseppek is távozhatnak önmagában.
Leggyakrabban azért változik meg a széklet szaga, mert magas kéntartalmú ételek lebontása fokozott gázképződéshez vezet. Ilyenek lehetnek húsok, karfiol,
Amennyiben tartósan megváltozik gyermeke székletének szaga vagy azt vörösnek, fehérnek vagy feketének látja, forduljon orvoshoz. Különösen akkor, ha a fentieken
Székrekedés
Székrekedésről akkor beszélünk, amikor akár három vagy több napig nincs székelés, ha a széklet kiürítése fájdalommal jár, ha a széklet szokatlanul kemény. Egy-egy nap kimaradása még normálisnak tekinthető. Csecsemőknél normális jelenség, ha 5-7 napig nem ürítenek székletet. Ez azt jelenti, hogy minden tápanyagot, amit megettek, felszívódik, hasznosul. A korai intenzív növekedés időszakában ez elfogadható jelenség. Idősebb gyermekeknél a székrekedést általában megelőzi egy fájdalmas székürítés, ami után visszatartják székletüket, hiszen a fájdalmat nem akarják újra átélni. Ilyen lehet egy lázas betegség, amikor az elégtelen folyadékfogyasztás miatt a széklet keményebb lesz, vagy egy hosszú utazás, amikor nincs lehetőség egy komfortos mosdót felkeresni és sajnos nálunk igaz ez az iskolai közösségi WC-k többségére is. Fájdalmas székletürítést okozhat egy hasmenéses betegség is, ezután jelentkezik a székletvisszatartás. Jobb a székrekedést minél hamarabb megszüntetni, nem várni orvosi segítségre hónapokat. Minél régebbóta áll fenn a székrekedés, annál hosszabb ideig fog tartani a korábbi nomális székürítési szokás visszaállítása. Keménnyé válhat a széklet az elégtelen élelmi rostfogyasztástól is. Épp ezért javasoljuk elsőként a zöldségek, gyümölcsök fokozott fogyasztását székrekedés esetén.
Véres széklet
A véres széklet sosem normális. Az esetek többségében a friss, piros vér a széklet felszínén látható és a végbél berepedése, gyermekkorban ritkábban aranyeresség okozza. Fizikális vizsgálat, a végbél megtekintése és tapintása nélkül nem diagnosztizálható.
Friss vér jelenhet meg a székletben fertőzés esetén, ilyenkor a gyermek általában lázas, kifejezett hasi fájdalmai vannak, beteg (shigellózis, salmonellózis).
Csecsemőkorban gyakori jelenség a belek összecsúszása. Többnyire hasmenéshez társul. Típusos tünet a visszatérő (periódikus) sírás, ilyenkor fáj a hasa a babának, majd csendben van. A vér málnazselé jellegű. Ha véres székletet észlel periódikus sírással társulva, azonnal vigye gyermekét a legközelebbi rendelőbe.
Idősebb gyermekeknél, serdülőkorúaknál kialakulhat fekélyes vastagbélgyulladás. Sajnos sok olyan fiatallal találkoztam, akik hetekig elnézték, hogy székletük véres, szüleiknek nem szóltak, majd legyengült állapotban „kivérezve”, vérszegényen kerültek kórházba. A véres széklet mellett erre a betegségre jellemző a hasmenés és a hasi fájdalom is, a gyenge általános állapot, az ebből fakadó „lustaság” és romló iskolai teljesítmény.
Visszatérően friss vér ürülhet vastagből polip esetén. Többnyire kisdedeknél, kisiskolásoknál találkozunk a vastagbél soliter, jóindulatú polipjával, a polipózis szindróma (számtalan polip a vastag- vagy vékonybélben) nagyon ritka betegség. Vastagbéltükrözés, a polip eltávolítása, szövettani feldolgozása jelenti a megoldást.
Véres székletürítés esetén javasolt gyermek-gasztroenterológussal konzultálni. Várom rendelésemen!
Az egészséges belekért
Beleink egészségét, a normális, kellemetlenséggel nem járó bélmozgásokat egészséges táplálkozással biztosíthatjuk. Ehhez rostban gazdag ételek (zöldség, gyümölcs, gabona), sok folyadék (víz) fogyasztása és a rendszeres testmozgás segíthet.
Gyermekek ajánlott napi élelmi rost bevitele az életkorral változik: 5 évesen napi 10-15 gramm, 10 évesen 15-20 gramm, 15 évesen 20-25 gramm fogyasztása ajánlott. Ha nem eszik a gyermek elegendő zöldséget, gyümölcsöt, a rostok patikában kapható rostkeverékkel is pótolhatóak.
A vízfogyasztás szintén jelentős tényező. A megfelelő emésztéshez folyadék szükséges. Emellett vízre van szükség a vérnyomás fenntartásához, a keringés biztosításához. Ha nem iszunk eleget, a víz a vastagbélből az „utolsó cseppig” visszaszívódik, a széklat emiatt azonban rettentő keménnyé válhat. A széklet állagának, színének megváltozása mögött az esetek nagy részében az elégtelen folyadékfogyasztás áll.
A rendszeres testmozgás elengedhetetlen a jó bélműködéshez, hiszen fokozza a bélmozgást, enyhítheti a székrekedést.
Nehezített nyelés - Dysphagia
Mi az a dysphagia?
A dysphagia „nyelési nehézséget” jelent. Az étel vagy folyadék lenyelésének képtelensége a szájból a garatba, majd a garatból a nyelőcsövön keresztül a gyomorba.
A dysphagia aspirációt (félrenyelés, étel/folyadék légutakba kerülése) eredményezhet. Az étel és folyadékok aspirációja tüdőgyulladást és / vagy más súlyos tüdőbetegségeket okozhat.
A dysphagia-ban szenvedő gyermeknek általában problémát jelent az elegendő táplálék elfogyasztása, ami nem megfelelő tápláltsághoz vezet, emiatt nem tud hízni vagy megfelelően növekedni.
A dysphagia okai
A dysphagia megértésében segít, ha először megérti, hogyan történik a nyelés.
A nyelés négy fázisból áll.
- Az előkészítés szakasza. A szájba került ételt megrágjuk, nyállal összekeverjük, megnedvesítjük.
- A nyelv a falatot a száj hátsó részébe tolja a torok felé. (Ez a szakasz tudatos: az ember kontrollálja a rágást és a nyelés kezdetét.)
- Az étel bejut a garatba (torok). Az epiglottis (gégefedő) lezárja a légcsövet, így az étel nem juthat a tüdőbe. Ezután a garat izmai ellazulnak, és az étel és a folyadék gyorsan átjut a garaton a nyelőcsőbe. Az epiglottis ismét kinyílik, hogy lehetővé tegye a légzést. (Ez a szakasz tudatosan indul, de aztán nem tudatossá, nem kontrollálttá válik)
- A folyadék/megrágott étel a nyelőcsövön keresztül részben a gravitáció hatására gyomorba jut. A nyelőcsőben lévő izmok az ételt és a folyadékot a gyomor felé tolják hullámszerű mozdulatokkal, amit perisztaltikának neveznek. A nyelőcső vége és a gyomor felső része közötti izomgyűrű (alsó nyelőcső záróizom) ellazul a lenyelés hatására, lehetővé téve az étel és folyadékok bejutását a gyomorba. (Ebben a szakaszban az események akaratlanok.)
Nyelési rendellenesség akkor fordul elő, ha e szakaszok közül egy vagy több nem megfelelően működik.
Kórképek, kórállapotok, melyek befolyásolhatják a nyelést
- Ajak- vagy szájpadhasadék
- Fogászati problémák (nem megfelelő fogazat, például túlharapás esetén)
- Nagy nyelv
- Idegeket és izmokat érintő betegségek, például agyvérzés, daganat, idegsérülés, agysérülés vagy izomdisztrófia, melyek a nyelv vagy a torok és a nyelőcső izmainak elégtelen működését okozhatják.
- Nagy mandulák
- Daganatok vagy nem rosszindulatú térfoglaló elváltozások a garatban
- A koponyacsontok, valamint a száj és a garat magzati fejlődésével kapcsolatos problémák (kraniofacialis anomáliák)
- Az emésztőrendszer magzati rendellenességei, például nyelőcső atresia (nyelőcső elzáródás) vagy tracheoesophagealis fistula
- A száj túlérzékenysége, ami nagyon beteg gyermekeknél jelentkezhet, akiket hosszabb ideig lélegeztettek
- A hangszálak irritációja hosszú ideig tartó lélegeztetés után (például koraszülötteknél vagy nagyon beteg gyermekeknél)
- Hangszalag bénulás
- Tracheostomia (mesterséges nyílás a légcsövön a légzés fenntartásához)
- A nyelőcső vagy a hangszalagok savas irritációja vagy hegesedése gyomor-nyelőcső reflux betegségben (GERD)
- A nyelőcső más testrészek általi összenyomódása (például a szív, a pajzsmirigy, az erek vagy a nyirokcsomók megnagyobbodása)
- Idegentest a nyelőcsőben, például lenyelt érme
- Elmaradás a motoros fejlődésben
- Koraszülöttség
Tünetek
A dysphagiában szenvedő gyermekek tünetei lehetnek nyilvánvalóak vagy ellenkezőleg, nehezen társíthatók nyelési problémákkal. A tünetek a következők lehetnek:
- Lassan eszik
- Egy falat étel több részletben történő lenyelése
- A szopás és nyelés koordinálásának (összehangolás) nehézségei
- Öklendezés etetés közben
- Nyáladzás
- Olyan érzés, hogy étel vagy folyadék akadt meg a torokban vagy a nyelőcsőben, vagy olyan érzés, mintha egy csomó lenne ezeken a helyeken
- A test ívben történő meghajlása (hátrafeszíti magát) vagy merevsége etetés közben
- Falat elakadás érzése a mellkasban étkezés vagy ivás után
- Köhögés vagy fuldoklás evés vagy ivás közben (vagy nagyon hamar utána)
- Nedves vagy reszelős hang étkezés közben vagy után
- Gyakori légúti fertőzések
- Gyakori bukás vagy hányás
- Étel vagy folyadék visszacsorgása az orrból az etetés alatt vagy után
- Nyugtalanság vagy az éberség hiánya etetés közben
- Fogyás
A diszfágia tünetei más kórállapotokban is előfordulhatnak!
Diagnózis
Kiemelkedő jelentősége van a gondos és alapos kórelőzmény felvételnek, a tünetek tisztázásának. Kérdéseket teszek fel Önnek arról, hogyan táplálkozik gyermeke, illetve milyen problémákat észlel az etetés során. Érdemes ezeket a megfigyeléseket előre feljegyezni, sőt, akár videóra rögzíteni.
Képalkotó vizsgálatok elvégzésére van leggyakrabban szükség dysphagia esetén:
- Kontraszatnyagos nyeletéses fluoroscopia (video a nyelésről, amit sugárfogó kontraszatnyaggal tesznek láthatóvá): gyermekének kis mennyiségű báriumot tartalmazó folyadékot kell meginnia, ritkán szilárd, báriumot tartalmazó ételt megennie (hazánkban ez a vizsgálat nem elterjedt, nem elérhető, pedig nagyon hasznos lenne). A bárium sugárfogó anyag, így röntgenen jól látható. Röntgenfelvételek sorozatát készítik el, így látható mi történik, amikor gyermeke lenyeli a folyadékot.
- Kontrasztanyagos nyeletéses röntgen vizsgálat: gyermekének báriumot tartalmazó folyadékot kell meginnia. Ez egy fémes, vegyszer ízű, mész-szerű folyadék, amit az üreges szervek belsejének bevonására használnak, hogy röntgenen ábrázolhatóak legyenek. Ezután egy sor röntgenfelvételt készítenek. Láthatóvá válik így szűkület, tágulat, lassult nyelőcső motilitás, visszaáramlás., a nyelőcsőben vagy a gyomorban felmerülő problémákat.
- Gyomortükrözés: egy vékony, videokamerával ellátott csövet vezetünk a szájon keresztül a gyomorba. Láthatóvá válik a nyelőcső és a gyomor belseje. Az endoszkópiát altatásban végzik. Lehetőség van szövettani mintavételre is.
A dysphagia értékelésére elvégezhető egyéb vizsgálatok a következők:
- Nyelőcső manometria. Bódításban egy vékony, nyomásmérővel ellátott szondát vezetnek a gyermek orrán keresztül a nyelőcsőbe. Ezután 24 órán keresztül mérik a nyelőcső belsejében lévő nyomást, majd értékelik, mennyire mozog jól az étel a nyelőcsőben.
- Érzéstelenítés mellett egy csövet helyeznek a gyermek torkába, és végignézik a beszűkült területeket és egyéb lehetséges problémákat.
Kezelés
A diszfágia kezelése a következő tényezőktől függ:
- A gyermek életkora, általános egészségi állapota és kórtörténete
- A betegség súlyossága
- A betegség típusa
- Gyermek toleranciája bizonyos gyógyszerekkel, eljárásokkal vagy terápiákkal szemben
- A betegség lehetséges lefolyásától, kimenetélétől
Beszédfejlesztő, mozgásfejlesztő terápia, etetés terápia hasznos lehet néhány gyermek számára. Ezek a terapeuták olyan gyakorlatokat alkalmaznak gyermekénél, melyek hatékonyabbá teszik a nyelést, vagy olyan technikákat javasolhatnak az etetéshez, melyek segíthetnek a nyelési problémák javításában.
A dysphagiában szenvedő csecsemők és gyermekek gyakran képesek lenyelni a sűrű folyadékokat és a lágy, pépes ételeket, például a bébiételeket vagy a pürésített ételeket, míg a híg folyadékot nem. Néhány csecsemő, akinek nehézséget jelentett a tápszer lenyelése, könnyebben boldogulhat pépes étellel.
A dysphagiás gyermek gondozásakor a következő javaslatokat is figyelembe kell venni:
- Kis mennyiségű rizsgabona hozzáadása az anyatej-helyettesítő tápszerhez vagy a lefejt anyatejhez javíthat a nehezített nyelésen, nyelészavaron Ügyeljen arra, hogy a rizspépet teljesen simára keverje el, ne kerüljenek csomók a cumisüvegbe, mert könnyebb lehet kiszívni a cumisüvegből a sűrűbb tápszert és könnyebb lenyelni is.
- Ne vágjon nagyobb/több lyukakat a cumira, mert ez növelheti a fulladás és a félrenyelés (aspiráció) kockázatát, valamint megzavarhatja a csecsemő oro-motoros fejlődését (tk. a szilárd ételek elfogyasztásának képessége, az ehhez szükséges készségek kialakulása). Ez a jövőbéli táplálkozás- és beszédkészséget befolyásolhatja.
- Bébiételt nem szabad 4 hónapnál fiatalabb csecsemőnek kínálni, mivel ebben a korban nem áll rendelkezésre a megfelelő koordináció az étel lenyeléséhez (az a tudatos mozdulat, amivel a falatot a szájból a garat felé irányítjuk – lásd a nyelés szakaszai).
- A gyermek beszéd- vagy fejlesztő terapeutája ajánlhat olyan termékeket, amelyek elősegítik a folyadékok sűrítését, így könnyebben le lehet nyelni azokat.
Azoknak a csecsemőknek, akiknek „orális averziójuk” van egy szájsebészeti beavatkozás után vagy hosszabb ideig lélegeztetőgépen voltak, tartósan nem ettek, orrszondán táplálták őket, olyan gyakorlatok és tevékenységek elvégzésére van szükségük, melyek érzéketlenné teszik őket azzal az érzéssel szemben, amit a szájba kerülő étel okoz náluk. Ezek a gyakorlatok vagy tevékenységek a következőket tartalmazhatják:
- Biztonságos játékokat (nincs lenyelhető, apró darab rajtuk, nem törékenyek) és egyéb tárgyakat a csecsemő számára, amit a szájába tehet, rágicsálhat, nyalogathat. Próbáljon ki a különböző textúrájú és hőmérsékletű dolgokat.
- Változtassa az ételek textúráját, állagát, ízét, hőmérsékletét hozzátáplálás ideje alatt, 4 hónapnál idősebb csecsemőnél.
- Engedje meg gyermekének, hogy játsszon az étellel és hagyja, hogy étkezésekor rendetlenkedjen az étellel. Legyen lehetősége azt megfogni, szájához emelni, ízlelgetni.
Ha a GERD (gastrooesophagealis reflux) tünetei is jelen vannak dysphagia esetén, akkor ezt a betegséget is kezelni kell és javulhat a nehezített nyelés panasza. Ugyanis a nyelőcsövet és a garatot kevésbé irritálja így a savas reflux, a nyelőcső motilitása (mozgékonysága) javulhat. A GERD kezelése a következőket foglalhatja magába:
- Étkezés után legalább egy órán át függőleges helyzetben maradjon a gyermek, és lefekvés és a vacsora között legalább három óra teljen el.
- Gyógyszeres kezelés a gyomorsav termelésének csökkentése érdekében, illetve a gyomor ürülését serkentő gyógyszer alkalmazása.
- Szükség esetén műtéti beavatkozás (fundoplikáció).
A nyelőcső hegesedése vagy szűkülete esetén szükséges lehet a szűk szakasz tágítására, mely egy altatásban végzett endoszkópos beavatkozás közben történik (nyelőcső tükrözés). Lehet, hogy ezt a beavatkozást rendszeres időnként meg kell ismételni.
Hosszú távú kilátások
Néhány dysphagia-ban szenvedő gyermeknek hosszú távú problémái lesznek. Azoknál a gyermekeknél, akiknek egyéb egészségügyi problémái vannak, különösen azok, melyek befolyásolják az idegek és az izmok működését, (például izomdisztrófia, agykárosodás), nem feltétlenül érhető el javulás a nyelés terén. Más gyerekek megtanulhatnak sikeresen enni és inni. Számos gyermekorvosi központban speciális etetés terápiás csoportok működnek.
Nyelőcső elzáródás (nyelőcső atrézia) és légcső-nyelőcső sipoly (tracheoesophagealis fistula -TEF)
A nyelőcső elzáródása és a nyelőcső és a légcső között kialakuló sipolyjárat veleszületett fejlődési rendellenesség. 3000 újszülöttből 1 gyermek ezzel a betegséggel jön a világra. Nyelőcső atrézia esetében a fejlődés során a 2 nyelőcsőcsonk (felső és alsó) nem ér össze, nem alakul ki a nyelőcső lumene, nincs összeköttetés a két rész között. Magzati korban ez túlzott mennyiségű magzatvízhez, ez pedig koraszüléshez vezethet. Születés után az újszülött nem tudja a nyálát nyelni, ha megetetik, nem tudja az anyatejet lenyelni. Az atrézia időben felismerhető úgy is, hogy az orron keresztül nem sikerül a gyomorba szondát levezetni. A nyelőcső atréziával született újszülött nem táplálható, ezért mihamarabb műtétre, a két csonk egyesítésére van szükség. A műtétet gyermeksebészeti centrumban végzik.
A légcső-nyelőcső sipoly egy olyan járat, mely során a nyelőcső és a légcső között kapcsolat van. Nem minden atréziával született babában van jelen, de legtöbbször igen, ebben az esetben is az alsó nyelőcső csonk és a légcső között van kapcsolat. Felső csonkból eredő sipoly veszélye, hogy a baba által lenyelt anyatej/tápszer a tüdőbe juthat, légzészavart, tüdőgyulladást okozva. Kezelése műtéttel történik, a sipolyt le kell kötni.
A nyelőcső atrézia/TEF tünetei:
- etetési képtelenség
- habos nyál a szájban
- nyáladzás
- köhögés, öklendezés etetés alatt
- a bőr lila elszíneződése etetés alatt
- nehézlégzés
Mi okozza a nyelőcső atréziát/TEF-et?
Erre a pontos választ egyelőre nem tudjuk. Társulhat egyéb fejlődési rendellenesség hozzá: szív, végbélnyílás, gerinc, vesefejlődési rendellenesség.
Hogyan történik a diagnózis felállítása?
Terhesség ideje alatt az ultrahang felvetheti polyhydramnion (túl sok magzatvíz) lehetőségét. Ebben az esetben születés után megpróbálnak egy orrszondát az újszülött gyomrába vezetni, ami nem sikerül. Röntgen vizsgálattal látható lehet a gyomorban és a belekben levegő, ami csak az alsó csonk és légcső közötti sipolyon juthatott oda, hiszen a baba levegőt sem tud ilyenkor nyelni. A sugárfogóval jelölt orrszonda elakadása is láthatóvá tehető.
Megelőzhető a nyelőcső atrézia/TEF kialakulása?
Sajnos nem. Egyet tehet a kismama, terhesgondozáson rendszeresen megjelenik, így, abban az esetben, fa felmerül nyelőcső elzáródás lehetősége, a születés után kifejezett figyelmet fordítanak az újszülöttre.
Kezelés
A nyelőcső atrézia sürgős sebészi szituáció. Születés után röviddel megtörténik a két csonk egyesítése, ha van sipoly, annak lekötése. Emiatt a kisbabát gyermeksebészeti centrumba szállítják. Egészséges, érett újszülötteknél a műtétet néhány napon belül elvégzik. Ha a baba általános állapota rossz, tüdőgyulladása alakult ki, a műtétet halasztják.
A műtétet követően, nem komplikált esetben, a baba néhány napon belül elkezdhet enni. Ennek időpontját a sebész határozza meg. Ha a baba nem képes enni vagy nem ehet, akkor orrszondán keresztül vagy vénán keresztül táplálják. Előfordulhat, hogy az alsó és felső csonk olyan távol van egymástól, hogy az egyesítése nem lehetséges, ebben az esetben az újszülött gyomrába egy tartós tápszondát helyeznek be. A hazabocsátás időpontja attól függ, milyen gyorsan épül fel a gyermek, ha koraszülött volt vagy komplikációk léptek fel, akkor ez elhúzódhat.
A nyelőcső atréziával született gyermekeknek tracheomaláciája is lehet (légcsőporc elégtelenség). A légcső fala gyenge, puha, könnyen behorpad és a légút elzáródását, nehezített légzést vagy csak hangos légzést okozhat.
Élet műtét után
A nyelőcső elzáródás műtétje után késői szövődmények léphetnek fel:
- Gastrooesophagealis reflux betegség (GERD: ennek magyarázata, hoyg a műtét során a sebész, a két csonk egyesítése érdekében az alsó csonkot felfelé húzza, így húzva magával a gyomrot is. Ez azonban azt eredményezi, hogy a gyomorszáj magasabbra kerül, emiatt már nem zár megfelelően és a savas gyomortartalom a nyelőcsőbe juthat. A nyelőcső károsodásának megakadályozása miatt a gyermeknek akár éveken keresztül is savcsökkentőt kell szednie. A nyelőcső károsodásáról, a reflux súlyosságáról rendszeresen végzett gyomortükrözéssel és pH méréssel győződik meg a gyermek-gasztroenterológus.
- Hegesedés, nyelőcső szűkület: a csonkokat összekötő varrat magasságában kialakulhat az esetek akár 40%-ban is heges szűkület. Emiatt a gyermek nem tud nyelni, nem fejlődik megfelelően, a visszabukott, visszaöklendezett táplálék a tüdőbe juthat. A szűkületet, amennyiben nyelési akadályt képez tágítani szükséges. Elsőként nyelőcsőtükrözés során végzett ballonos tágítás történik, azonban, ha a szűkület ellenáll a tágításnak, ismételt műtétre lehet szükség.
Lehetséges egyéb komplikációk
Az újszülött félrenyelheti nyálát vagy, ha megetették, az anyatejet/tápszert, ez pedig tüdőgyulladást okozhat.
- Etetési nehézség, falatelakadás: az a nyelőcső, ami nem fejlődött ki megfelelően, amit sebészileg alakítottak ki, korrigáltak, soha nem lesz képes úgy működni, úgy mozogni, mint az egészséges. A varrat magasságában a falat továbbhaladását a nyelőcső izomzata soha nem fogja segíteni, a falat a gravitáció révén jut tovább a gyomorba (ez egyébként is igaz, de ebben az esetben ezen a szakaszon csak ez játszik szerepet). A nyelőcső atréziával született gyermekeknek emiatt mindig mindent alaposan meg kell rágniuk, nem ehetnek mohón. Így a falatelakadás megelőzhető.
- A nyelőcső varrat felett kiöblösödés, tasak jöhet létre, amiben a megrekedt táplálék miatt kellemetlen szájszag alakulhat ki.
Orális Allergia Szindróma (Étel-pollen keresztallergia)
Mi az orális allergia szindróma (OAS)?
Az orális allergia szindróma általában friss gyümölcsökre, zöldségekre adott allergiás reakció, melynek tünetei a szájra korlátozódnak. Gyakori allergia típus felnőttekben és gyakrabban diagnosztizáljuk idősebb gyermekekben. A tünetek néhány percen belül alakulna ki, az étel elfogyasztását követően. Az allergiás reakciót kiváltó, nővényekben megtalálható fehérjék azonosak a fák (főleg nyírfa), füvek és gyomok pollenjével, melyek szénanáthát okoznak.
Mik a tünetek?
A száj és az ajkak viszketése, bizsergése. Néha lokális duzzanat is megjelenhet az ajkakon, nyelven. Kevésbé gyakori a csalánkiütés, zihálás, hasi fájdalom.
Miért korlátozódnak a tünetek a szájra?
Más allergiákkal szemben OAS-ban a tünetek a szájra, ajkakra, nyelvre, torokra korlátozódnak, mert azok a fehérjék, melyek tüneteket okoznak, a nyálban és a gyomorban lebomlanak, nem szívódnak fel a vékonybélből. Ha megfőzik a zöldséget, gyümölcsöt, hő hatására a fehérjék tönkremennek, nem váltanak ki allergiás reakciót. Ezért az OAS-os emberek képesek a nyersen panaszt okozó ételt főve, sütve elfogyasztani. A lekvárokat, konzerveket általában szintén tolerálják.
Mely ételek okoznak panaszt?
Általában 1-2 étel okoz panaszt az emberek többségében, ritka, hogy ennél több okozna allergiás reakciót. Jelenleg nem lehet előre megítélni, kinél fog ez a kórkép megjelenni később.
Pollen indukálta szénanátha és ehhez társuló étel allergiák (ha a gyermeknek nincs tünete az ételtől, nyugodtan eheti!!) |
|||
Pollen | Gyümölcs, zöldség | Diófélék | Egyéb ételek |
Fák (éger, nyír) |
Alma Cseresznye Répa Őszibarack Borsó, bab Körte Szilva Burgonya Eper Paradicsom |
Mandula Törökmogyoró Dió
|
Koriander Édeskömény Petrezselyem Földimogyoró Szójabab Napraforgómag |
Fű pollen |
Kiwi Dinnye Borsó Burgonya Paradicsom |
Földimogyoró | |
Parlagfű |
Alma Répa Zeller Dinnyék Fokhagyma Őszibarack Bors Paradicsom |
Bazsalikom Kapor Édeskömény Mustár Oregánó Petrezselyem Bors Kakukkfű |
Az allergiavizsgálatok hasznosak?
Szénanátha (tüsszögés, viszkető orr, orrfolyás) esetén a bőrteszt (Prick teszt) elvégezhető. Sokszor a standard tesztelésnek sincs pozitív eredménye, mert az oldat készítése során a fehérjék lebomlanak, úgy, mint főzés közben (ld. fentebb). A friss gyümölcs használata bőrteszt végzése során sokkal valósabb eredményt adhat.
Az ételek biztonsággal tesztelhetőek otthon, kevés ételt az ajakhoz érintve. Ha nincs bizsergés, viszketés, duzzanat, kicsit lehet harapni belőle, megrágni, majd kiköpni. Ha a beteg allergiás, tünetei jelentkeznek 15 percen belül. Ha duzzanat, zihálás, hasi fájdalom jelentkezett korábban, akkor elsőként egyeztessen szakemberrel.
Gyakori hiba!
Sokszor találkozom olyan esettel, amikor az elvégzett IgE alapú ételallergia vizsgálat során banán, dinnye, kiwi, stb allergiára derül fény. Többnyire igen alacsony a specifikus IgE szintje, sőt, a gyermeknek korábban semmilyen allergiás tünete nem volt ezekre az ételekre, mégis szigorú diétába kezdenek.
Szinte sosincs valódi allergia ennek a hátterében, leginkább pollen allergénekkel szemben fennálló keresztallergia okozza az eltérést. Mindenképp érdemes szakorvos tanácsát kikérni egy szigorú megvonásos diéta bevezetése előtt.
Mit lehet tenni?
A tünetet okozó nyers ételeket kerülni kell. A csak enyhén megfőzött gyümölcsöket, zöldségeket általában tolerálják a betegek. Persze, ha panaszt okoznak, kerülni kell azokat. Ha a tünetek kifejezettebbek, nemcsak a szájra korlátozódnak, szakemberhez kell fordulni. A tünetek általában reagálnak a száj kiöblítésére, antihisztamin bevételére. Mivel az anafilaxiás reakció nagyon ritka, adrenalin tartalmú „tollat” nem szükséges tartani.
Ha a szénanátha súlyosabb tünetekkel jár, nem kontrollált, érdemes további tanácsért, kezelésért szakemberhez fordulni.
Periorális /száj körüli kiütés ételtől
Bizonyos ételek elfogyasztását követően kiütések jelenhetnek meg a száj körül. Ez leginkább csecsemő- és kisdedkorban észlelhető. Orvosi nyelven ezt perioralis kontakt dermatitisnek nevezzük, azaz bőrgyulladás alakul ki irritáció miatt, azért, mert az étel hozzáért a bőrhöz.
A kiütések leggyakrabban a száj és az áll között jelennek meg, ritkán az arcon. Gyakran ezek csak vörös foltok, de lehetnek akár csalánkiütések is. A kiütés kizárólag ott jelenik meg, ahol az étel érintkezett a bőrrel, ahová az lecsorgott vagy a gyermek szétkente. Legtöbbször csak a vörös folt látható, ami nem viszket.
Sokszor nem sikerül azonosítani az ételt, ami a vörösséget okozza. Gyakran olyan ételek okozzák, amik tk nem kisgyermeknek valók, pl. a ketchup. Citrusfélék, paradicsom, bogyós gyümölcsök fogyasztása után is jellemző. Ezek mindegyike savas étel. Általában bőr élelmiszerrel való érintkezését követi. Leggyakrabban 6 hónapos és 3 éves életkor között tapasztalható ez a bőrjelenség, amikor kis mennyiségű étel rajta maradhat a bőrön, illetve a gyermek sokat nyáladzik és a nyálban lévő anyagok kenődnek a bőrre.
Azoknál a kicsiknél, akik cumiznak, a kiütés tovább is megmaradhat, mert a cumi irritálja a száj körüli érzékenyebb bőrt és az ételek könnyebben fejthetik ki kellemetlen hatásukat.
Ezek a kiütések ártalmatlanok. A gyermek nem allergiás!
Hasonló kiütés látható a végbélnyílás körül is, amikor a gyermek a fent említett élelmiszereket eszi.
Teendője az, hogy a bőrt alaposan mossa meg szappannal és bő vízzel. A szappant túl sokszor ne használja, mert szárítja a bőrt és kiütést okozhat.
Szteroid tartalmú krémre általában nincs szükség, csak akkor, ha a bőr több mint 6 órája viszket. A krémet használja naponta 3x, de 2 napnál nem tovább.
Azt az ételt, aminél a kiütések megjelentek, 1-2 hónapig kerülje, majd ismét kínálja a gyermeknek.
Úgy tudja megelőzni a kiütések megjelenését, hogy étkezést követően bő vízzel megmossa a gyermek arcát, nem használ rendszeresen szappant az arcon. Csökkenti a cumizás idejét, ha a cumin ennivaló maradt, azt leöblíti.
Orvosi vizsgálatra akkor van szükség, ha valós allergiás tüneteket is észlelt a kiütések mellett:
- Légzési nehezítettség
- Nyelési nehezítettség, nyálcsorgás
- Kiterjedt (a test más részén is) csalánkiütés
- Vagy, ha a kiütések 24 óra elteltével is jelen vannak
Mielőtt diétát vezet be gyermeke étrendjébe, mindenképpen érdemes gyermek-gasztroenterológus tanácsát kérni.
Peutz-Jeghers szindróma (PJS)
A Peutz-Jeghers-szindróma (PJS) egy öröklődő, rákos elfajulással fenyegető szindróma, melyet gyomor-bélrendszeri polipok és bizonyos bőr- és nyálkahártya-területek megváltozott pigmentációja jellemez. A PJS-ben szenvedő betegek polipjai leggyakrabban a vékonybélben találhatók, de a gyomor-bél rendszer más részein is előfordulnak.
A polipok mellett a Peutz-Jeghers-szindrómában szenvedők fokozott kockázatnak vannak kitéve bizonyos típusú rákos megbetegedések kialakulása tekintetében:
- Vastagbél rák
- Gyomorrák
- Hasnyálmirigyrák
- Emlőrák
- Méh – és méhnyakrák
- Tüdőrák
- Petefészek és a herék jóindulatú és rosszindulatú daganatai
Mivel a Peutz-Jeghers-szindróma örökletes, a PJS-hez kapcsolódó betegségek kialakulásának kockázata generációról generációra öröklődhet egy családban.
A Peutz-Jeghers szindróma okai
A Peutz-Jeghers-szindrómát a génállományban bekövetkező változások (mutációk) okozzák. A 19. kromoszómán elhelyezkedő speciális STK11 (más néven LKB1) gén meghibásodása felelős a Peutz-Jeghers-szindróma kialakulásáért. Az STK11 gén felelős a „szerin / treonin kináz 11” nevű enzim kódolásáért, amelynek számos fontos funkciója van:
- Daganat szupresszorként működik, azaz az enzim megakadályozza a sejtek túl gyors növekedését és osztódását, és elősegíti a sejthalált.
- Segít bizonyos típusú sejteknek a szövetekben való helyes elhelyezkedésben.
- Segít meghatározni a sejt által felhasznált energia mennyiségét.
Úgy gondolják, hogy ezen mechanizmusok kombinációja elősegíti a daganatok megelőzését.
A Peutz-Jeghers szindróma öröklődése
A petesejt és a sperma sejtek kivételével a test minden sejtje normál esetben az STK11 gén két működő másolatával rendelkezik. Peutz-Jeghers-szindrómában szenvedő betegeknél azonban minden sejt csak egy hibátlanul működő STK11-kópiát tartalmaz. A második példány hibás, így nem működik megfelelően.
A PJS-ben szenvedő betegek egészségesen születnek és fejlődnek, de a jó-és rosszindulatú daganatok kialakulásának kockázata náluk fokozottabb. Úgy gondolják, hogy a daganatok azért fejlődnek ki, mert az idő múlásával az STK11 gén nem hibás példánya károsodhat egy vagy több sejten belül is. Ez az érintett sejtek rendellenes túlszaporodásához vezethet, növelve azok rákos elfajulását.
Azok a személyek, akik mutáció-hordozók, a hibás gént 50% eséllyel adhatják tovább utódjaiknak (vagy átadják vagy nem). Azoknak a gyermekeknek, akik öröklik a hibás gént, Peutz-Jeghers szindrómájuk fog kialakulni, így fokozott lesz a rák és a betegséghez kapcsolódó egyéb jellemzők kialakulásának kockázata.
A Peutz-Jeghers szindrómában szenvedő betegek körülbelül 50 százaléka örökli a hibás gént. A másik 50%-nak azonban a családjában nincs beteg, náluk új mutáció alakul ki, azaz ők lesznek az elsők, akik örökíthetik a betegséget.
Diagnózis
A Peutz-Jeghers szindróma diagnózisa a következőkön alapul: hamartomatosus (jóindulatú, nem rákos) bélpolipok, a bőr és a nyálkahártyák megváltozott pigmentációja és / vagy PJS a családi kórtörténetben.
A Peutz-Jeghers szindróma tünetei családon belül változhatnak. Néhány érintett egyénnél csak polipok vagy megváltozott pigmentáció lehet, míg másoknál szélesebb körű tünetek jelentkezhetnek. Mivel a PJS-ben szenvedő emberek gyakran enyhe tüneteket mutatnak, lehetséges, hogy ezt a betegséget alul diagnosztizálják a családokban, és lehet, hogy több Peutz-Jeghers szindrómában szenvedő személy örökölte az állapotot szüleitől, mint azt jelenleg gondolják.
Bélpolipok
A Peutz-Jeghers szindrómában szenvedő egyéneknél tapasztalt polipok leggyakrabban a vékonybélben találhatók meg, de előfordulhatnak a gyomorban és a vastagbélben is. Gyermekkorban a polipok általában nem rákosak, de vérezhetnek és vérszegénységet okozhatnak, és elzárhatják a beleket. A PJS-ben szenvedő egyéneknél a polipok első megfigyelési kora családonként eltérő lehet. Egy tanulmány kimutatta, hogy a gyermekek első gyomor-bélrendszeri tünetei leggyakrabban 10 éves korban jelentkeznek, gyermekeknél a polipok első eltávolítását (polipektómia) leggyakrabban 13 éves korban végzik el.
Nyálkahártya pigmentáció
A mukokután pigmentáció (a bőr, az íny és az egyéb nyálkahártyák megváltozott színe) születéskor ritkán fordul elő, de kora gyermekkorban (általában 5 éves kor előtt) sötétkék, sötétbarna lapos folt jelenik meg a száj, a szem és az orrnyílás körül; a végbélnyílás körül, az ínyen, és az ujjakon. A foltok serdülő- és felnőttkorban elhalványulhatnak.
Családi kórtörténet
A Peutz-Jeghers szindróma diagnosztizálásában fontos a személy kórtörténetének alapos és részletes áttekintése. Az orvos vagy genetikus elkészítheti a több generációs családfát, amely megmutatja, hogy a család mely tagjainál alakult ki rák, milyen típusú daganat és milyen idős korban, valamint a tünetek megvannak-e. Ha a tünetek és / vagy a daganatok mintája Peutz-Jeghers szindrómára utal, az orvos javasolhatja a genetikai teszt elvégzését.
Peutz-Jeghers szindróma (PJS) vizsgálata
A genetikai tesztek molekuláris szinten megerősíthetik, hogy az egyén Peutz-Jeghers szindrómában szenved-e:
- Először vér- vagy nyálmintát nyernek.
- DNS-t izolálnak a mintából, és az STK11 gén két kópiáját különféle módszerekkel értékelik.
- Ha az egyik STK11 génpéldányban változás észlelhető, a genetikus ezután megvizsgálhatja, hogy a jelenleg észlelt mutációról korábban beszámoltak-e más Peutz-Jeghers-szindrómában szenvedő egyéneknél.
Ez az információ tovább erősítheti azt a következtetést, hogy az STK11 változás okozta a tüneteket az egyénben.
A PJS klinikai diagnózisával rendelkező egyéneknél az STK11 gén molekuláris genetikai vizsgálata betegségeket okozó változásokat tár fel azoknál a személyeknél, akiknek a családi kórtörténete pozitív. A klinikai diagnózissal rendelkező, de Peutz-Jeghers szindrómában nem szenvedő betegek kb. 90% -ánál tapasztalható változás az STK11-ben. Azonban nem minden Peutz-Jeghers szindrómás betegnél észlelhető változás fordult elő korábban az STK11 génben (új, eddig nem azonosított mutációról van szó). Ezért az STK11 génmutáció azonosításának hiánya nem zárja ki a PJS diagnózisát.
Az STK11 genetikai teszt eredményei más családtagok számára is fontos információkkal szolgálhatnak. A Peutz-Jeghers szindrómában szenvedő személynél tapasztalható specifikus változás ismerete lehetővé teszi a többi családtag számára, hogy teszteljék őket, hogy megállapítsák, vajon ők is magukban hordozzák-e a mutációt, és ezért kialakulhatnak náluk a PJS jellemző eltérései.
Reprodukciós lehetőségek
Reprodukciós lehetőségek léteznek az STK11 gén megváltozásával rendelkező egyén számára, aki nem akarja ezt a mutációt átadni leendő gyermekeinek:
- Prenatális diagnózis – A DNS-t a méhben fejlődő magzat sejtjeiből izolálják a két eljárás egyikével (amniocentesis), és elemzik az STK11 gén változásainak szempontjából. Megfelelő tanácsadás után ezután a szülő eldöntheti, hogy a terhességet megszakítja vagy befejezi-e a terhességet, megszüli a gyermeket.
- Preimplantációs genetikai diagnózis (PGD) – Az in vitro megtermékenyítést alkalmazó pároknál az embriókat genetikai rendellenességek szempontjából tesztelik, mielőtt azokat a méhbe ültetnék. Csak egészséges embriókat ültethetnének be, ahol nincs jelen az STK11 gén mutációja.
A rák kockázata
Azok a személyek, akiknél az STK11 gén mutációja jelen van, egészségesen születnek és fejlődnek, de különböző rákos megbetegedések kialakulása nagyobb kockázatot jelent számukra:
- Vastagbél rák
- Gyomorrák
- Hasnyálmirigyrák
- Emlőrák
- Petefészekrák
- Méh- és méhnyakrák
- Tüdőrák
- Bizonyos jóindulatú és rosszindulatú nőgyógyászati és ivarmirigy daganatok.
A különféle ráktípusok közül messze a bélrendszeri és az emlőrák a leggyakoribb. A gyomor-bélrendszeri rák kockázata 50 éves kor felett 15 százalék, 70 éves kor felett 57 százalék. A Peutz-Jegher-szindrómában szenvedő nőknél az emlőrák kockázata 40 évesen 8, 60 évesen 31 százalék.
Gondozás
Rákszűrés.
Gyomor-, vékonybél- és vastagbélrák szűrés
- Felső endoszkópia (gyomortükrözés) a késői tinédzser években kezdődik, és 2-3 évenként smétlődik felnőttkorban.
- A vékonybél áttekintése 8-10 éves korban kezdődik, 18 éves kor után 2-3 évente, vagy a leletek vagy tünetek alapján egyénileg ajánlott módon.
- A vastagbélkükrözés a késői tinédzser években kezdődik, és 2-3 évente megismétlődik (vagy korábban, ha tünetek jelentkeznek).
Hasnyálmirigyrák szűrés
- Mágneses rezonancia-kolangiopancreatográfia (MRCP) (a hasnyálmirigy- és epevezeték MRI-je) és / vagy endoszkópos ultrahang (az endoszkópiát és az ultrahangot ötvöző eljárás, amely képeket és információt ad az emésztőrendszerről, valamint a környező szövetekről és szervekről) 25-30 éves kor között, 1-2 évente ismételve.
- Hasonló időközönként elvégzett tumormarker vizsgálat vérből (CA 19-9 szint).
Fontos megjegyezni, hogy a hasnyálmirigyrák-szűrést csak a hasnyálmirigy-betegség kezelésében tapasztalattal rendelkező központban szabad elvégezni, és a hasnyálmirigyrák-szűrés előnyeinek, kockázatainak és korlátainak alapos megvitatását kell magába foglalnia.
Emlőrák szűrés
- Havonta emlő-önvizsgálat és 6 havonta orvosi mellvizsgálat 25 éves kortól kezdődően.
- Évente mammográfia és emlő-MRI 25 éves kortól kezdődően
Nőgyógyászati rákszúrés (petefészek és méh)
- Évente nőgyógyászati vizsgálat.
- Évente elvégzendő hüvelyi ultrahang vizsgálatot 18-20 éves kortól kezdve.
Férfiak rákszűrése
Hererák szűrés
- Éves herevizsgálat, nőies külső jegyek észlelése és ultrahang 10 éves kortól kezdve.
Tüdőrák szűrés
- Jelenleg nincsenek irányelvek a tüdőrák kialakulásának megfigyelésére a Peutz-Jeghers szindrómában szenvedőknél.
Egészséges életmód
Az ajánlott rákszűrések betartása mellett a Peutz-Jeghers szindrómában szenvedő gyermekeket és felnőtteket a lehető legegészségesebb életmódra kell ösztönözni, az alábbi javaslatok alkalmazásával:
- Kerülje a túlzott napsugárzást.
- Használjon naptejet és kalapot, ha napfényen tartózkodik.
- Kerülje a dohányzást.
- Korlátozza a dohányfüstnek való kitettséget.
Irodalom
Amos CI, Keitheri-Cheteri MB, Sabripour M, Wei C, McGarrity TJ, Seldin MF, et al. Genotype-phenotype correlations in Peutz-Jeghers syndrome. J Med Genet. 2004 May;41(5):327-33. Cited in PubMed; PMID 15121768.
Hearle N, Schumacher V, Menko FH, Olschwang S, Boardman LA, Gille JJ, et al. Frequency and spectrum of cancers in Peutz-Jeghers syndrome. Clin Cancer Res. 2006 May 15;12(10):3209-15. Cited in PubMed; PMID 16707622.
Puffadás: betegség vagy kellemetlenség?
A haspuffadást legtöbbször teljesen ártalmatlan tényezők okozzák. A has telítettsége, teltségérzés, puffadás természetes állapot egy tartalmas étkezés után. Amikor a puffadás hosszan tart, akár étkezéstől függetlenül is jelentkezik, felmerülhet a kérdés, vajon okozhatja-e ezt az állapotot valamilyen betegség?
Igen, okozhatja. Például glutén (liszt)érzékenység, ételallergia, étel intolerancia. Ezek a szervezet egészét érintő kórképek, kezelésük szigorú diéta tartásából áll.
Ezeket a betegségeket részletes kórtörténet felvétellel, laborvizsgálatokkal, terheléses vizsgálatokkal ki lehet zárni gasztroenterológiai rendelésen. Ezt követően beszélhetünk puffadásos tünetcsoportról. Igaz, hogy ártalmatlan panaszról van szó, de a betegek életét megkeserítheti, előfordul, igaz gyermekkorban ritkán, hogy a mindennapi életvitelt is befolyásolja. A puffadás becslések szerint minden ötödik embert érint.
A puffadásos panaszokat alapvetően a belek fokozott gázosodása és beidegzési (motilitási) zavar okozza.
Fokozott gázosodás a puffadás hátterében
A gázképződés okairól részletesen olvashat a „Bélgázok? Miért? Hogyan? Mit tehetünk ellenük” című írásban. A teljesen nem megemésztett és felszívódott tápanyagok a vastagbélbe jutnak, ahol a bélbaktériumok tovább bontják, eközben gázt termelnek. Ezt okozhatja étel intolerancia, de valódi felszívódási betegség is (gluténszenzitív enteropátia, azaz cöliákia).
Normális esetben a vékonybélben nincsenek vagy igen kis számban találhatók baktériumok. Ha ezek túlszaporodnak, vékonybél-diszbakteriózisról vagy más néven kontaminált vékonybél-szindrómáról beszélünk, Ilyenkor a baktériumok korábban, pontosabban a bél magasabb szakaszában hozzáférnek a tápanyaghoz és már a vékonybélben elkezdődik a fermentáció és gázképződés.
Ételintoleranciák
Az ételintolerancia kifejezés egy tág fogalom, különböző biokémiai folyamatok állnak a hátterében. Ez jelenthet enzim hiányt (pl. laktóz), farmakológiai okot (gyógyszerek kedvezőtlen hatása vagy a koffein bélrendszerre kifejtett hatása), mérgezést és egyelőre ismeretlen mechanizmussal működő adverz reakciót (szulfitok). Az enzimhiány miatt a vastagbélbe jutó, nem lebontott tápanyagokat a bélbaktériumok dolgozzák fel, főként hidrogén és metángázt termelnek, emiatt puffadás, bizonytalan hasi fájdalom, esetleg hasmenés jelentkezhet.
Az ételintolerancia nem tévesztendő össze az ételallergiával. Míg az intolerancia „csak” kellemetlenséget okoz, addig az allergia súlyos, az egész szervezetet érintő gyulladásos reakció!
A gluténérzékenység, gluténintolerancia kifejezések sajnos nagyon megtévesztőek. Itt sem mindegy, hogy valaki autoimmun cöliákiában szenved és egész életen át tartó szigorú gluténmentes étrend tartása szükséges a beteg számára vagy „csak” kellemetlen tünetei lépnek fel glutén fogyasztása kapcsán, de a szervezetet nem károsítja a glutén.
Étkezések során számtalan különböző anyag jut a szervezetünkbe, akár egyetlen étkezés során, így szinte lehetetlen minden lehetséges okot kiszűrni. Ez nem is baj, hiszen, ahogy írtam, az ételintolerancia kellemetlen tüneteket okozhat, de soha nem jár a szervezet egészét veszélyeztető következményekkel.
Ezért javaslom ilyen esetekben a táplálkozási és tüneti napló vezetését. Ebben érdemes minden ételt lejegyezni, amit elfogyasztottunk, hiszen csak így tudunk következtetéseket levonni, kapcsolatot találni visszamenőleg is az elfogyasztott ételek és a panaszok között. Elegendő feljegyezni az étel típusát, márkáját, ami alapján később is visszakereshető a termék csomagolása. Azaz annyi nem elegendő, hogy epres joghurt. Gyakran sikerül így nyomára akadni a panaszok kiváltójának orvosi vizsgálat nélkül is. Észszerűbb már felkészülten, a tapasztalatokkal időpontot egyeztetni rendelésre. Érdemes a gyanúsított ételt kihagyni az étrendből, majd később újra fogyasztani. Így kiderülhet, hogy valóban az adott étel a „bűnös”, de akár az is, hogy esetleg csak átmeneti problémáról volt szó.
Mit kell tenni, ha ez nem elegendő?
A leggyakoribb és könnyen vizsgálható ok a laktózintolerancia. A tejben lévő tejcukor bontásáért felelős laktáz nevű emésztőenzim részleges vagy teljes hiánya okozza. A laktáz enzim a vékonybél bolyhainak tetején foglal helyet. Bizonyos egyénekben az idő múlásával mennyisége csökkenhet, de a bélbolyhok károsodásával járó betegségekben el is tűnhet. Diagnosztikájának alapját speciális terheléses vizsgálat (laktózterheléses teszt) képezi, de úgynevezett eliminációs, megvonásos diétával (az étrendből teljesen kiiktatjuk a laktóztartalmú tejet és tejtermékeket) is könnyen kideríthető. Ha a panaszok elmúlnak, akkor laktózintolerancia áll fenn. A laktóz intoleranciáról egy másik írásomban olvashat részletesen.
Hasonló panaszokat okozhat a fruktóz intolerancia, mely kivizsgálása hasonlóan történik, fruktóz terheléssel. Mindkét vizsgálatnak az alapját az képzi, hogy a beteg életkorának, testtömegének megfelelő laktózt/fruktózt fogyaszt el, majd egy műszerbe fújja a levegőt 15 percenként. Intolerancia esetén a kilélegzett levegőben megnő a hidrogén gáz szintje, amit a bélbaktériumok termeltek, majd az bejutott a véráramba, onnan pedig a tüdőbe.
Nagy népszerűségnek örvendenek a vérből történő intolerancia vizsgálatok, mely IgG típusú ellenanyagok kimutatásán alapszik. Ezek a tesztek félrevezetőek lehetnek, mert csak azt mutatják, hogy az egyén találkozott már azzal a bizonyos anyaggal, azaz az immunrendszer „felismeri” azt. Orvosi konzultáció nélkül ennek a vizsgálatnak az eredményére diétát alapozni nem javasolt, különösen nem gyermekkorban, mert tápanyaghiányhoz, gyarapodási elégtelenséghez vezethet. Sőt, orvosi konzultáció nélkül nem javasolt a vérvételt sem elvégeztetni.
Amikor nem hoz eredményt a tüneti és étrendi napló bevezetése, és kizártunk minden egyéb lehetséges okot a panaszok hátterében, érdemes belevágni a FODMAP diétába. Ez a mozaikszó a következőkből tevődik össze: Fermentálható Oligo-, Di-, Monoszacahridok és Polyolok. Ezek mind különböző szénhidrát (cukor) molekulák.
A diéta során azokat az anyagokat mellőzzük az étrendből, melyek a baktériumok táplálékaiként funkcionálhatnak, azaz a cukrokat. Hat hétnél tovább nem érdemes az alacsony FODMAP tartalmú étrendet tartani. A szigorú diéta végén következik a visszaterhelés egy-egy magas FODMAP élelmiszerrel, így igazolható lesz a panaszt okozó élelmiszer.
Ételek listája FODMAP tartalmuk szerint:
Magas FODMAP tartalmú ételek:
- Zöldségek: spárga, articsóka, cékla, káposzta, karfiol, fokhagyma, póréhagyma, gomba, okra, hagyma, kukorica.
- Gyümölcsök: alma, sárgabarack, avokádó, feketeszeder, cseresznye, szilva, nektarin, őszibarack, körte, datolyaszilva, mangó, görögdinnye, aszalt gyümölcsök és gyümölcslevek.
- Tejtermékek: tej (tehén, kecske, juh), tejföl, kemény sajt, krémsajtok, joghurt, főzőtejszín, tejpor.
- Gabonák: búza (beleértve a búzalisztet is), rozs, árpa.
- Hüvelyesek: bab, lencse, csicseriborsó, sárgaborsó, szójabab.
- Magvak: mandula, kesudió, pisztácia, törökmogyoró.
- Édesítőszerek: méz, xylit, agave, szorbitol, kukoricaszirup.
Alacsony FODMAP tartalmú ételek:
- Zöldségek: padlizsán, babcsíra, zöldbab, kínai kel, brokkoli, kelbimbó, zellergyökér, cukkini, uborka, endívia levél, édeskömény, gyömbér, póréhagyma levél, salátalevelek, sárgarépa, fehérrépa, burgonya, retek, sütőtök, spenót, paradicsom, karalábé, vízigesztenye, avokádó.
- Gyümölcsök: banán, kékáfonya, sárgadinnye, mandarin, szőlő, kivi, citromlé, narancs, grapefruit, passiógyümölcs, ananász, málna, rebarbara, eper, szárított banán, kókusztej, kókuszreszelék.
- Tejtermékek: laktózmentes tejtermékek, érett sajtok (feta, ementáli stb.).
- Gabona: köles, quinoa, amaránt, gluténmentes kenyerek és reggeliző pelyhek, kukoricapehely, quinoapehely, zabpehely, puffasztott rizs, gluténmentes tészta, kukoricadara, rizs.
- Magvak: makadámia, amerikai mogyoró, mogyoróvaj, dió, fenyőmag, chiamag, tökmag, szezámmag, napraforgómag
- Édesítőszerek: rizsszirup, stevia, eritrit
A FODMAP étrenddel azonosíthatóvá válnak azok a gabonafélék is, emlyek magas fruktán vagy oligoszacharid tartalmuk miatt a glutén intoleranciáért lehetnek felelősek. Ugyanis vizsgálatokkal igazolták, hogy a nem cöliákiás, de gluténérzékeny egyéneknél nem a glutén, ahnem ezek a cukormolekulák okozzák a panaszokat. Fruktánintolerancia esetében a szigorú gluténmentes étrend tartása felesleges, elegendő a kenyér- és tésztafélék (és a többi fruktánban gazdag élelmiszer) fogyasztásának csökkentése.
Kontaminált vékonybél-szindróma
A vékonybélben normális esetben nem vagy alig élnek baktériumok. Amikor oda mégis „felkúsznak” és túlszaporodnak, akkor hozzáférve a rengeteg tápanyaghoz, azt megemésztik és gázt termelnek, így puffadást okoznak. A diszbakteriózisért felelős lehet a gyomorsav-hiánya (hosszan tartó gyomorsavgátló kezelés, a lenyelt bektériumok nem pusztulnak el a gyomorsav hatására a gyomorban)), a bél motilitási zavarai (irritábilis bél szindróma), antibiotikum kezelés (különösen az amoxicillin) vagy olyan bélrezekciós műtétek, mely során a vékonybél és vastagbél közötti szájadékot távolítják el, mely egyébként természetes billentyűként működik.
Kimutatására a laktózterheléshez hasonló vizsgálatot, a laktulózterhelést alkalmazzuk. A laktulóz is cukormolekula. Annyiban különbözik a két vizsgálat (laktóz és laktulóz), hogy kontaminált vékonybél szindróma esetén hamarabb nő meg a kilélegzett levegőben a hidrogén szintje (emiatt is történik kifúvás 15 percenként, hogy meghatározhassuk a szintemelkedésből a probléma elhelyezkedését). Ha 120 percnél hamarabb következik ez be, annak a jele, hogy már a vékonybélben megkezdődött a laktulóz bontása, tehát a vékonybélben elszaporodtak a baktériumok.
Kezelésének alapját probiotikumok pótlása jelenti, a kezelés több hétig, akár hónapokig is tarthat. A baktériumokat nem kell etetni, ezért a cukorbevitelt csökkenteni szükséges. Ritkán szükség van antibiotikum bevetésére is. Olyan gyógyszert választunk ilyenkor, mely csak a bélben fejti ki hatását, a véráramba nem kerül be és nem károsítják a vastagbél normál flóráját.
Motilitási zavarok
A bélrendszerünket, a belek falát idegrostok hálózzák be. A bélrendszer saját idegrendszerrel rendelkezik (zsigeri idegrendszer), ami azonban szoros kapcsolatban áll az aggyal, a tudatos beidegződésért felelős központtal. A bélmozgások a központ idegrendszer és a belek közti együttműködés eredménye. A motilitási zavarok hátterében számtalan ok állhat:
- Az irritábilis bél szindróma (IBS) a leggyakoribb, melynek tünetei már kisdedkorban megjelenhetnek, sőt, a csecsemőkori kólikát az IBS előszelének tartják. A betegek haspuffadásról panaszkodnak, de valójában nem termelődik több gáz a belükben. Azonban a normál mennyiségű gáz is feszíti a bélfalat, amit fájdalomként élhetnek meg (zsigeri beidegzés). Megváltozhat a bélmozgások gyorsasága, gyakorisága (hasmenés vagy székrekedés vagy ezek váltakozása).
- A mozgásszegény, ülő életmód is hozzájárulhat a puffadásos panaszok kialakulásához. (Gondoljunk csak arra, hogy vannak olyan emberek, akiknek pl. futást követően székelési ingere, hasmenése vagy épp hányása jelentkezik. A bélmozgások fokozódnak.)
- Bizonyos betegségek (cukorbetegség idősebb korban, pajzsmirigy alulműködés), gyógyszerek mellékhatása (antidepresszánsok, antiepileptikumok) is okozhat motilitási zavart.
A motilitási zavarok kivizsgálása nem könnyű, alapos kórtörténet felvétel, egészségügyi dokumentáció áttekintése elengedhetetlen. Kevés vizsgálómódszer áll rendelkezésünkre a motilitási zavarok igazolására. Kezelése minden esetben személyre szabott, melynek része az életmódváltás, diétás kezelés, gyógyszerek alkalmazása, de szükség lehet akár pszichoterápiára is súlyosabb esetekben.
Rövidbél szidróma/ Vékonybél elégtelenség
Rövid bél szindróma vagy bélelégtelenség akkor fordul elő, amikor a vékonybél jelentős részét eltávolítják vagy nem működik megfelelően. Ez azért történhet meg, mert a vékonybelet műtéti úton eltávolították vagy a csecsemő rendellenes belekkel született.
A vastagbél jelenléte vagy működése is fontos szerepet játszhat abban, hogy a rövidbéllel élő gyermek hogy van.
Kit fenyeget a bélelégtelenség?
- Csecsemők (általában koraszülöttek), akiket NEC-vel műtöttek (nekrotizáló enterokolitisz)
- Csecsemők, akik úgy születtek, hogy a belük egy része a testükön kívül fejlődött és emiatt károsodott (gastroschisis)
- Szűk vagy elzáródott belekkel született csecsemők
- Azok a betegek, akiknek a vékonybelét Crohn betegség miatt műtéti úton eltávolították
- Nem valódi bél obstrukció vagy rendellenes bélmozgásban szenvedő betegek (CIPO)
- Volvulus (bélcsavarodás) miatt műtött betegek
- Azok a betegek, akiknek a bél egy részét egyéb okokból eltávolították (pl. daganatok, rendellenes vérellátás, szűkület stb.)
- A belek tápanyag felszívódásáért felelős sejtek rendellenességével született babák
A bélelégtelenség tünetei
- Hasmenés
- Gyenge súlygyarapodás vagy fogyás
- Puffadás
- Rossz étvágy
- Fokozott gázképződés, bűzös széklet
- Fáradtság, sápadtság
- Hányás
A bélelégtelenség szövődményei
Probléma lehet a későbbiekben, hogy a gyermek rossz evővé válik. Ha a gyermek csak korlátozott számú ételt fogyaszt, próbálja ki az alábbi alapvető lépéseket:
- Kínáljon olyan ételeket, amelyek íze vagy állaga hasonló a kedvenc ételéhez
- Kínáljon epret, ha a gyermek szereti az epres fagylaltot
- Próbálja ki az alacsony zsírtartalmú fagyasztott joghurtot, ha a gyermek szereti a fagylaltot
- Kínáljon zöldség fasírtokat vagy sült zöldségeket, ha a gyermek szereti a csirkefalatkákat
- Fokozatosan tegyen ki új ételeket a gyermek elé
- Az újonnan bemutatott ételt az első néhány alkalommal csak tegye az asztalra, esetleg a tányérjára, anélkül, hogy elvárná, hogy kipróbálja az ételt
- Ne kényszerítse gyermekét egy új étel elfogyasztására, engedje meg a kísérletezést
- Szükség esetén csak az ízlelést, tapintást vagy megszagolást engedje meg a bevezetési időszakban
- Mutasson példát úgy, hogy új ételeket fogyaszt a család, pozitívan beszéljenek egy új ételről
- Ne feledje, hogy a viselkedés megváltoztatása és / vagy új dolgok elfogadása időt, erőfeszítést és türelmet igényelhet
Hogyan kezelik a bélelégtelenséget?
Az étkezést a belek tápanyagfelvevő képességének megfelelően kell beállítani. Teljes parenteralis táplálásra (TPN, a beteg a tápanyagokat infúzió formájában kapja) általában az elején van szükség, azért, hogy a tápláltsági állapotot, a jó hidrálást fenntartsák, és reméljük, hogy a vékonybél idővel alkalmazkodni fog a bélen keresztüli (enterális) tápláláshoz. Mivel a legnagyobb problémákat a TPN és az intravénás (IV) táplálás okozza, az első cél a TPN fokozatos csökkentése, az enterális táplálás növelése mellett.
Az előre megemésztett és hipoallergén tápszerek javítják a bél felszívódását, gyakran extra vitaminokat és ásványi anyagokat is tartalmaznak. Ezeket a tápszereket általában lassan adagolják egy tápláló szondán keresztük, tápláló pumpával, néha csak éjszaka. A tápszer lassan történő csepegtetése több időt ad a beleknek a tápanyagok felszívására. Hordozható pumpák állnak a betegek rendelkezésére, akiknek napközben is szükségük van folyamatos táplálásra. Ha a gyermek ehet kis mennyiségű ételt szájon keresztül ezalatt az idő alatt, akkor minimálisra csökken a szájon keresztüli táplálkozási képességek elvesztésének esélye.
Ha a TPN csökkentése terén nem történik folyamatos fejlődés, néha további műtétet hajtanak végre. A teljes vékonybél- és / vagy a májtranszplantáció fontolóra vehető a bélelégtelenség súlyos formái esetén, vagy ha a hosszú távú TPN súlyos májbetegséget eredményezett.
Mire számíthat?
A bélelégtelenség prognózisa számos tényezőtől függ, beleértve az elveszített bél hosszát és specifikus szakaszát, a gyermek által tapasztalt szövődményeket (különösen fertőzéseket és májműködési zavarokat), valamint, hogy a test más részei (pl. szív, tüdő vagy vese) működnek-e megfelelően. A gyermekek jó részénél megszüntethető a TPN és az enterális tápszerekkel történő táplálás normális életminőséget biztosíthat.
Rumináció
A rumináció magyarul kérődzést jelent.
Mi a ruminációs szindróma?
Rumináció akkor fordul elő, amikor a lenyelt, de a még nem megemésztett ételt a beteg visszabüfögi (regurgitálja) a szájába. Az étel a gyomorból a nyelőcsövön keresztül jut vissza a szájba. Előfordulhat, hogy gyermeke nem tudja elmondani, hogy hamarosan az étel visszaáramlik a szájába. Ön sem látja vagy hallja a regurgitációt – gyakran nem is úgy néz ki és nem is hallatszódik hányásnak. Gyermeke vagy megrághatja és újra lenyelheti az emésztetlen ételeket, vagy kiköpheti.
A rumináló gyermekek általában regurgitációt tapasztalnak minden étkezéskor, minden nap. Egyes betegek egy falat elfogyasztása után azonnal regurgitálnak, míg mások ennél nagyobb mennyiséget esznek a regurgitáció megkezdése előtt. A kérődzést reflexnek tartjuk, nem akaratlagos magatartásnak, és hatással lehet hosszú távon a gyermekre, valamint a felnőttekre is.
Korábban a ruminációs szindrómát ritka rendellenességnek tekintették. Ma már sokkal jobban felismerjük, diagnosztizáljuk ezt a rendellenességet, és valójában gyakoribb, mint gondoltuk.
A ruminációs szindróma okai
A ruminációs szindróma funkcionális emésztőrendszeri rendellenesség. A funkcionális betegség azt jelenti, hogy hátterében sem szervi, sem anatómiai, sem anyagcsere betegség nem igazolható. A beteg tünetei azonban nagyon is valóságosak, és az agy és az emésztőrendszer kölcsönhatásából erednek.
Sok esetben a rumináció tünetei olyan „kiváltó” eseményekkel kezdődnek, mint például vírusos betegség, emésztőrendszeri betegségek vagy a beteg életében stresszt okozó változások. Az egyénnél fokozott érzékenység alakulhat ki az emésztőrendszerben. Emiatt kellemetlennek érezheti az ételt vagy a folyadékot a gyomorban. Ennek eredményeként a test megtanulja összehúzni a hasi izmokat, ami fokozott hasűri nyomást eredményez, amelynek következtében az étel és / vagy folyadék távozik a gyomorból (a nyelőcsövön keresztül jön vissza). A „kiváltó” esemény megoldása után is a regurgitációs „reflex” megmarad, mint egy megtanult (rossz) szokás.
A ruminációs szindróma tünetei
A rumináció (kérődzés) különbözik a hányástól. A kérődzésnél az étel ismételten visszaáramlik a szájba, majd a gyomorba. Az étel emésztetlen és gyakran még mindig ugyanaz az íze, mint amikor először elfogyasztották. A tüneteket a tipikus böfögési reflex változása okozhatja, ahol a gáz felbüfögése helyett a reflex a tényleges étel visszajutását okozza. Néhány betegnél fájdalmat okozhat az evés, míg másoknak nincsenek fájdalmaik. Néhány betegnek hányingere lehet. Egyes betegek elkezdhetik megváltoztatni, hogy mennyit esznek, vagy milyen ételeket fogyasztanak, hogy elkerüljék a regurgitációt.
Társuló tünetek/komplikációk
- Hasi fájdalom
- Emésztési panasz
- Hányinger
- Fogyás/gyarapodási elégtelenség
- Kellemetlen lehelet
A ruminációs szindróma diagnózisa
A hányással való hasonlóság miatt a ruminációs szindrómát gyakran tévesen diagnosztizálják: hányási rendellenesség, késleltetett/lassult gyomorürülés vagy gyomor-nyelőcső reflux betegség.
A tünetek betegenként változnak, és a pontos diagnózist a részletes tünetelőzmények alapján állapítjuk meg.
Milyen kérdéseket tehet fel a gyermek-gasztroenterológus
- Milyen a regurgitált étel kinézete és íze? Az emésztetlen ételek még mindig úgy nézhetnek ki és olyan lehet az ízük, mint lenyeléskor.
- Mennyi idő után következik be a regurgitáció?
- A regurgitáció felébreszti-e gyermekét az alvásból?
- Hall-e öklendezést, vagy látja-e, hogy gyermeke hamarosan regurgitálni vagy hányni kezd?
- Gyermeke szedett gyógyszereket a reflux kezelésére? Segítenek a reflux gyógyszerek?
A rumináció diagnózisát a tünetek klinikai leírása alapján állapítjuk meg. A rumináció diagnosztizálásához általában nincs szükség vizsgálatokra. Néhány esetben azonban szükség lehet vérvizsgálatra és képalkotó vizsgálatra a tünetek egyéb okainak kizárásához, valamint a kiszáradás és az alultápláltság mértékének értékeléséhez.
A ruminációs szindróma kezelése
A ruminációs szindróma kezelésére nincsenek gyógyszerek. A legújabb kutatások azt sugallják, hogy a rumináció megállításának legjobb módja az, ha a gyermek újból megtanulja, hogyan kell megfelelően enni és megemészteni az ételt. Azokban az esetekben, amikor a súlygyarapodást és a növekedést a gyermek tünetei kedvezőtlenül befolyásolták, a kezelés a táplálási rehabilitációra összpontosít. Ez magában foglalja az étrend módosítását, mellyel kalóriadúsabbá tesszük vagy egyes esetekben a kiegészítő enterális táplálást. A kezelés elsődleges fókusza a viselkedésterápia.
A rumináció viselkedési terápiája magába foglalja a rekeszizom-légzés oktatását (hasizmok tevékenységének tudatosítása, mert egyébként a be- és kilégzés során normál esetben nem figyelünk a légzőizmaink működésére), a viselkedési stratégiák alkalmazását a regurgitáció előtti érzések „észlelésére” és azokra való reagálásra (relaxáció, ellazulás étkezés közben), valamint az expozíciós terápiás technikákat. A kezelés alatt a pszichológus megfigyelheti, ahogy gyermeke az ételt eszi, segíthet gyermekének gyakorolni azokat a technikákat, melyekkel az étel lent marad a gyomorban (a gyomornak újra meg kell tanulnia, hogy elviselje az étkezést) és megkérheti gyermekét, hogy rendszeresen gyakorolja ezeket a technikákat otthon, az Ön felügyelete és támogatása mellett.
A kezelés során szerepet kap a kiváltó tünetek, például hányinger vagy puffadás kezelése, melyek hozzájárulhatnak a kérődzés megnövekedett gyakoriságához. Azonosítani és kezelni szükséges az olyan másodlagos problémákat, melyek hozzájárulhatnak a kérődzéshez, például szorongás, stressz és aggodalom.
A ruminációs szindróma hosszú távú kilátásai
A betegség specialistái sem tudják, miért kezdődik el egyáltalán a rumináció, ezért nem világos, mit lehet tenni ennek megakadályozására. A rekeszizom-edzés és a viselkedésterápia egyéb komponensei hatékonyak lehetnek a kérődzés megállításában. A cél az, hogy a gasztroenterológussal és a viselkedéspszichológussal együttműködve véget vessünk a kérődzés mintázatának.
Úgy tűnik, hogy a ruminációs szindróma nem okoz sok kárt a testben. Ritka esetekben problémákat okozhat a nyelőcsőben, és néha fogyást is okozhat. A gondozás szükséges a kérődzés hosszú távú szövődményeinek elkerülése érdekében.
Néhány hosszú távú szövődmény:
- Kiszáradás, alultápláltság és a fogyás fokozott kockázata
- Kimaradás az iskolából, gyenge részvétel a szociális tevékenységekben
- Érzelmi problémák, mint szorongás, stressz és depresszió
A ruminációs szindróma utókezelése
A rekeszizom-légzés folyamatos alkalmazása, amikor tünetek jelentkeznek, és szükség esetén ismételt vizsgálat.
Szezámmag allergia
Mi az a szezámmag allergia?
Ez egy allergiás reakció a szezámmagban találgató fehérje, Az elmúlt 10 évben vált gyakoribbá és becslések szerint 100 emberből 1-et érint. 3-ból 1 gyermek, aki multiplex ételallergiában szenved, allergiás szezámmagra is.
Mik a szezámmag allergia tünetei?
A tünetek általában az elfogyasztás után azonnal jelentkeznek vagy egy órával később. A tünetek lehetnek enyhék: kiütések (csalánkiütés), arcduzzanat. Néhány gyermeknek viszkethet a torka, néhánynál hányás, hasmenés jelentkezik. Súlyos allergiás reakciók (anafilaxia) kevésbé gyakoriak: nehézlégzés (zihálás, torok duzzanat), gyengeség, szédülés, ájulás. Kialakulhatnak késői típusú bőrtünetek szezám olajat tartalmazó kozmetikai krémek használatát követően.
Milyen súlyos a szezámmag allergia?
A legtöbb embernek csak enyhe tünetei vannak. Súlyos tünetek többnyire azoknál a gyermekeknél jelentkeznek, akik asztmásak is és az asztmájuk nem jól kontrollált. Súlyosabb reakció alakulhat ki, ha a gyermek meg van fázva, fizikaiaktivitást végzett (ugrált, futkározott), stresszes állapotban vagy tinédzsereknél alkoholfogyasztás után. Súlyos reakciók esetén azonnali orvosi segítségre van szükség.
Fennáll a valószínűsége annak, hogy a gyermek más ételre is allergiás lehet?
Igen, a gyermek más magokra is allergiás lehet: földimogyoróra és törökmogyoróra/dióra. Szakorvosi tanácsadás szükséges, mielőtt bármilyen más ételt kihagy a gyermek étrendjéből, mert nem biztos, hogy erre szükség van.
Hogyan diagnosztizálják a szezámmag allergiát?
A diagnózis a kórtörténeten és a típusos tüneteken alapszik. Pozitív bőr teszt (Prick-teszt) vagy IgE alapú vérvizsgálat segítheti a diagnózis felállítását, de önmagában egyik sem használható, mert a teszt eredménye lehet pozitív úgy, hogy közben a gyermek panasz nélkül fogyaszt szezámmagot.
A bőrteszt (Prick teszt) biztonságos vizsgálat módszer, előtte néhány napig antihisztamin szedését mellőzni kell. A vérvizsgálatot nem befolyásolják az antihisztaminok, de az eredmény csak hetekkel később készül el.
Ha a diagnózis bizonytalan, terheléses vizsgálat elvégzése ajánlott kórházi körülmények között
Hogyan kerülhető el a szezámmag fogyasztás?
Szezámmagot tartalmaz: tahini, hummusz, kekszek, kenyerek, ropi, hamburger zsemle, saláták, müzli szeletek, halvah, falafel.
Pékségekben, ahol ömlesztve vagy egymástól nem szigorúan elkülönítve kínálják az ételeket, szennyeződés megtörténhet, ezeket kerülni érdemes.
A csomagolást mindig el kell olvasni! Az étteremben a séfet meg kell kérdezni! Étel házhozszállításnál előre kérdezzen rá az allergén tartalomra!
Közel-Keleti, kínai, thai, japán ételek tartalmazhatnak szezámmagot. A szezámmag más megnevezései: Juljulan, Zelzlane, Sumsum, Simsim arabul, Zhī Má, Hú Má kínaiul, Goma, Shima japánul és Til hindiül.
Mit tegyen, ha gyermekének allergiás reakciója lépett fel?
Azonnali típusú reakció esetén (csalánkiütés, ajakduzzanat), mondja meg a gyermeknek, hogy köpje ki az ételt a szájából, majd adjon neki antihisztamin tartalmú tablettát.
Súlyos tünetek esetén:
- légzési nehezítettség, zihálás, szürkülés
- torok duzzadás, nyelvduzzanat
- szédülés, ájulás, sápadtság (fektesse le gyermeket megemelt lábakkal)
Hívja a 112-t és mondja, hogy gyermekének anafilaxiás reakciója van a tejre!
Kinek kell tudnia az allergiáról?
Tájékoztassa:
- Bölcsödet/óvodát/iskolát – ide igazolást kell vinnie a szezámmag-mentes diéta igényéről. Ezt gasztroenterológus szakorvos, pontosabban a diagnózist felállító szakorvos (gasztroenterológus, allergológus) állíthatja ki.
- Nagyszülőket, rokonokat.
- Iskolatársakat/ovis társakat és szüleiket.
Közösségi étkezés:
- A 37/2014-es közétkeztetésre vonatkozó EMMI rendelet magába foglalja, hogy a bölcsödének/óvodának/iskolának biztosítania kell a gyermek számára a diétás étkezést. Amennyiben erre nem képes, engedélyezheti a szülő számára, hogy az ételt gyermeke számára bevigye.
- A rendelet nem tartalmazza, hogy amennyiben a diétás étkezést nem tudják biztosítani, a gyermeket még ebéd előtt el kell vinnie a szülőnek otthonába.
Igazolás közösségbe, emelt családi pótlék:
- Kizárólag terheléssel igazolt tej/tojásfehérje allergia jogosít emelt családi pótlékra 2 éves életkor felett. Önmagában szezámmag allergiára nem állítható ki igazolás.
- 2 éves életkor alatti gyermek, amennyiben közösségbe jár és ott étkezik, szigorú szezámmag mentes diéta tartását igénylő igazolást kaphat. Hiába kérik a bölcsödében a családi pótlékos igazolást, arra a gyermek életkora miatt nem jogosult.
- Sokszor említik a szülők, hogy a bölcsödében/óvodában kérik az ambuláns lap bemutatását, melyen szerepel a tejmentes diéta elrendelése. A gyermek ambuláns lapján személyes adatai szerepelnek, melyek megtekintésére kizárólag egészségügyi személyzetnek van joga, azaz a bölcsőde/óvoda/iskola orvosának, védőnőjének, gyermek-háziorvosának. A gyermek személyiségi jogait sérti, ha abban a felsoroltakon kívül más betekint.
Kinőhető a szezámmag allergia?
A gyermekek 80%-a nem növi ki a szezámmag allergiát. Ha tartósan nincs reakció, akkor terheléses vizsgálat végezhető.
Gyógyítható a szezámmag allergia?
Jelenleg nem, de kutatások folyamatban vannak.
Szója allergia
Milyen gyakori a szója allergia?
A szója allergia a szójababban található fehérjére adott allergiás reakció. A szójabab a hüvelyesek családjába tartozó növény, Kelet-Ázsiából származik. Leggyakrabban csecsemő és kisiskolás korban okoz panaszt, kb. 1000 gyermekből 4-et érint a probléma.
Mik a szójafehérje allergia tünetei?
A szója allergiás gyermekek felének azonnali típusú reakciója van, azaz a szója elfogyasztása után azonnal jelentkezik a tünet. A legtöbb tünet enyhe, lehet kiütés (csalánkiütés), ajakduzzanat, szemhéj duzzanat, viszketés. Néhány gyermeknek viszket a torka, vagy gyengének érzik magukat, hánynak vagy hasmenésük van.
A súlyos reakciók nem gyakoriak, ide tartozik a nehezített légzés (zihálás vagy olyan súlyos ajak- vagy torokduzzanat, ami akadályozza a légvételt), gyengeség érzés, szédülés, ájulás, anafilaxiás roham.
Néha a tünetek késve jelentkeznek. Gyakori az ekcéma fellángolása, hasi fájdalom.
Milyen súlyos a szója allergia?
A legtöbb szója allergiás gyermeknek enyhe tünetei vannak. Súlyos, nehézlégzéssel járó reakciója leginkább azoknak van, akik asztmásak, nekik azonnali orvosi segítségre lehet szükségük.
Allergiás lehet a gyermek más ételre is?
10-ből 1 tejallergiás gyermek érzékeny lehet szójára is. Ez akkor derül ki általában, amikor tehéntej helyett szójatejet isznak. Más hüvelyeseket, mint a babot, lencsét, csicseriborsót általában tolerálják. Ha bizonytalan ebben, akkor beszéljen gyermeke orvosával.
Hogyan diagnosztizáljuk a szójafehérje allergiát?
A szója allergia diagnózisa a kórtörténeten alapszik, mely szerint szójafogyasztást követően tünetek alakultak ki. Pozitív bőrteszt (Prick-teszt) vagy IgE alapú vérvizsgálat alátámaszthatja a diagnózist, de önmagában nem alkalmazhatóak, mert sok embernek pozitív lehet a teszt eredménye, miközben panasz-és tünet nélkül képesek szóját fogyasztani.
A bőrteszt biztonságos módszer. A vizsgálat előtt a gyermek nem kaphat antihisztamint néhány napig. A vérvétel előtt nem szükséges az antihisztamint elhagyni, de nem ad azonnal eredményt, arra 1-3 hetet is kell akár várni.
Bizonytalanság esetén szójaterhelést kell végezni orvosi iránymutatás mellett.
A tesztek késői típusú allergiás reakciók esetén nem informatívak.
Bármely vizsgálat elvégzése előtt érdemes gyermek-gasztroenterológus szakvéleményét kikérni.
Nem tanácsos elsőként önkéntesen vizsgálatot végeztetni a gyermeknél, majd az eredménnyel orvoshoz fordulni. Sok az álnegatív és sok az álpozitív eredmény, melyek kiértékeléséhez szakember segítségére van szükség.
Biorezonancia vizsgálat, ujjbegyes vérmintából végzett allergia vizsgálat és az allergiát nem igazoló IgG meghatározáson alapuló étel intolerancia vizsgálatok elvégzése nem tanácsos, szakmailag eredményük nem elfogadható.
Rendelésemen lehetőség van a vélt vagy valós tünetek megbeszélésére, szükség esetén vérvételre, a szükséges diéta megbeszélésére, a visszaterhelés megtervezésére.
Milyen termékek megvonására van szükség a gyermek étrendjéből?
A szója népszerű hús-alternatíva a vegetáriánus étrendben. Sok előregyártott étel tartalmaz szóját. Sok tejterméknek, laktózmentes terméknek az összetevője. Mindig olvassa el a megvásárolni kívánt étel csomagolását. Milyen szavakat keressen: szója, miso, tempeh, tofu, bab túró (bean curd) (őszintén bevallom, nem tudom, mi lehet ez magyarul, nem vagyok vegetáriánus), hidrolizált nővényi protein. Néhány kínai recept tartalmaz szójaszószt, szójacsírát, ezeket is kerülni kell. A szója megtalálható nagyon sok félkész termékben, mint a nudli, konzerv spagetti. Benne lehet a szója chipsben és szupermarketekben vásárolt kenyerekben.
Mit tegyen, ha gyermekénél tünetet észlel?
Azonnali típusú reakció esetén (csalánkiütés, ajakduzzanat), mondja meg a gyermeknek, hogy köpje ki az ételt a szájából, majd adjon neki antihisztamin tartalmú tablettát.
Súlyos tünetek esetén:
- légzési nehezítettség, zihálás, szürkülés
- torok duzzadás, nyelvduzzanat
- szédülés, ájulás, sápadtság (fektesse le gyermeket megemelt lábakkal)
Hívja a 112-t és mondja, hogy gyermekének anafilaxiás reakciója van a szójára!
Késői reakciók esetén azonnali teendő nincs, hiszen azok nem életet veszélyeztető tünetek, megoldás a szójafogyasztás megelőzése.
Kinek kell tudnia az allergiáról?
Tájékoztassa:
- Bölcsödét/óvodát/iskolát – ide igazolást kell vinnie a szójamentes diéta igényéről. Ezt gasztroenterológus szakorvos, pontosabban a diagnózist felállító szakorvos (gasztroenterológus, allergológus, bőrgyógyász-allergológus) állíthatja ki.
- Nagyszülőket, rokonokat.
- Iskolatársakat/ovis társakat és szüleiket.
Közösségi étkezés:
- A 37/2014-es közétkeztetésre vonatkozó EMMI rendelet magába foglalja, hogy a bölcsödének/óvodának/iskolának biztosítania kell a gyermek számára a diétás étkezést. Amennyiben erre nem képes, engedélyezheti a szülő számára, hogy az ételt gyermeke számára bevigye.
- A rendelet nem tartalmazza, hogy amennyiben a diétás étkezést nem tudják biztosítani, a gyermeket még ebéd előtt el kell vinnie a szülőnek otthonába.
Igazolás közösségbe, emelt családi pótlék:
- Kizárólag terheléssel igazolt tej-és tojásfehérje allergia jogosít emelt családi pótlékra 2 éves életkor felett. Önmagában szójaallergia esetén ez az igazolás nem állítható ki.
- Csak az jogosult igazolásra, aki a diétát tartja, aki az előírt éves felülvizsgálaton megjelenik.
- Csak az jogosult igazolásra, aki valóban beteg.
- 2 éves életkor alatti gyermek, amennyiben közösségbe jár és ott étkezik, szigorú szójamentes diéta tartását igénylő igazolást kaphat. Hiába kérik a bölcsödében a családi pótlékos igazolást, arra a gyermek nem jogosult.
- Sokszor említik a szülők, hogy a bölcsödében/óvodában kérik az ambuláns lap bemutatását, melyen szerepel a szójamentes diéta elrendelése. A gyermek ambuláns lapján személyes adatai szerepelnek, melyek megtekintésére kizárólag egészségügyi személyzetnek van joga, azaz a bölcsőde/óvoda/iskola orvosának, védőnőjének, gyermek-háziorvosának. A gyermek személyiségi jogait sérti, ha abban a felsoroltakon kívül más betekint.
Honnan tudhatja meg, hogy gyermeke meggyógyult és kinőtte az allergiát?
A szójaallergiás gyermekek fele kinövi az allergiát 7 éves korára. Kb. a gyerekek 70% kinövi 10 éves életkorára. Ha hosszú ideje nem volt már reakció, akkor terhelés elvégzése jön szóba. Azonnali típusú reakció esetén ezt orvosi felügyelet nélkül otthon ne próbálja ki!
Szolidok bevezetése mikor, mit, miért, hogyan - 4-18 hónapos korú babáknál, kisdedeknél
Kulcspontok
Kezdje el a szilárd ételek bevezetését, amikor csecsemője készen áll erre, ennek jeleit mutatja. Ez körülbelül hat hónapos kör körül jellemző, de soha ne kezdje el négy hónapos kor előtt.
- Az első ételek pépesek vagy puha darabokat tartalmazhatnak. A baba később kaphat darált és apróra vágott ételeket.
- Bármilyen sorrendben bevezethet különböző ételeket csecsemőjének, arra ügyeljen, hogy tartalmazzon vasban gazdag ételeket. Van néhány étel, amiket kerülni kell.
- Addig szoptasson vagy használjon tápszert, amíg a baba legalább 12 hónapos nem lesz.
- Körülbelül hat hónaptól kezdve minden csecsemő találkozhat allergiát okozó ételekkel.
A szilárd ételek bevezetése: miért van szükségük a csecsemőknek rá
Ahogy a csecsemők nőnek, szilárd táplálékra van szükségük ahhoz, hogy elegendő vashoz és más nélkülözhetetlen tápanyaghoz jussanak a növekedéshez és fejlődés biztosításához.
Az élet első hat hónapjában a csecsemők azt a vasat hasznosítják, melyhez az anyaméhen keresztül jutottak hozzá és a testükben tároltak. Vashoz hozzájutnak az anyatejből és/vagy az anyatej-helyettesítő tápszerekből is. De a csecsemők vasraktárai növekedés közben kiürülnek. Hat hónap alatt pedig nem tudják megszerezni a szükséges mennyiségű vasat csak az anyatejből vagy az anyatej-helyettesítő tápszerekből.
A szilárd anyagok bevezetése azért is fontos a csecsemőknek, hogy új ízekkel és textúrákkal ismerkedjenek meg. Fejleszti fogaikat és állkapcsukat, és más készségek is fejlődnek, melyekre később szükségük lesz a beszédben.
Jelek, melyek arra utalnak, hogy itt az ideje a szilárd anyagok bevezetésének
A baba egyéni fejlődése és viselkedése határozza meg, amikor megpróbálhatja a hozzátáplálást.
Jelek, melyek arra utalnak, hogy a baba készen áll a szilárd anyag fogyasztására:
- Jól tartja a fejét és a nyakát, tud függőlegesen ülni, ha megtámasztják
- Érdeklődést mutat az étel iránt – például azzal, hogy megnézi, mi van a tányérján
- Az Ön ételéért nyúl
- Kinyitja a száját, ha kanállal kínál ételt neki.
A legtöbb csecsemőnél körülbelül hat hónapos korban észlelhetőek ezek a jelek, de különböző csecsemőknél különböző időpontokban fordulhatnak elő, nem kell mereven ragaszkodni a 6. hónaphoz.
Négy hónapos kor előtt nem ajánlott szilárd anyagokat bevezetni.
Ha a baba a hét hónapos korához közeledik, és még nem kezdték el a hozzátáplálást, érdemes tanácsot kérnie gyermeke háziorvosától.
A megfelelő időzítés szilárd étel bevezetéséhez
Amikor először kínál szilárd ételt, érdemes ezt akkor tenni, amikor Ön és babája egyaránt boldog és nyugodt.
A csecsemő nagyobb valószínűséggel próbál ki szilárd ételt, miután anyatejet vagy tápszert evett. Ennek az az oka, hogy amikor a babák nagyon éhesek, csak az anyatejre vagy tápszerre vágynak, amiről tudják, hogy kielégíti éhségüket. Az anyatejjel vagy tápszerrel való táplálás után még mindig lesz hely az ételeknek a pocakjukban.
Az idő múlásával megtanulja, mikor éhes a baba vagy mikor jóllakott, mikor nem érdekli az evés vagy fáradt.
Az éhség jelei:
- Izgul, amikor látja, hogy Ön készíti az ételét
- Ön felé hajol, míg ő az etetőszékben ül
- Kinyitja a száját, amikor Ön etetni készül.
Jelek, ha a babát már nem érdekli az evés:
- Elfordítja a fejét
- Elveszti érdeklődését vagy másra figyel
- Eltolja a kanalat
- Bezárja a száját.
Mennyi ételt adjon a babának, amikor szilárd ételeket vezet be? Próbáljon ki először 1-2 teáskanálnyi ételt, és növelje a baba étvágyának megfelelően. 12. hónapra a csecsemőnek napi három apró étkezés mellett plusz anyatejet vagy tápszert kell fogyasztania (de ez nem szentírás, ha már nem szopik vagy nem igényli a tápszert, akkor sincs baj).
Az étel textúrája a szilárd anyagok bevezetésekor
Amikor a baba készen áll a szilárd ételek fogyasztására, az első ételek simák, pépesek, tartalmazhatnak puha darabokat, attól függően, hogy mit szeret a baba. A baba gyorsan áttérhet a darált, majd az apróra vágott ételekre.
A babának szüksége van arra, hogy különféle textúrájú ételeket kóstolhasson. Ez segít a babának megtanulni a rágást, a rágás pedig segíti a beszéd fejlődését. Segít az önetetés ösztönzésében és segít abban, hogy megelőzze étkezési zavarok kialakulását.
A baba 12 hónapos korától ugyanazokat az ételeket fogyaszthatja, mint a család többi tagja. De előfordulhat, hogy néhány ételt még kisebb darabokra kell aprítania, és zöldségeket tovább kell főznie, amíg megpuhulnak.
A fulladás megelőzése érdekében mindig felügyelje a csecsemőt és a kisgyermeket, miközben szilárd ételt eszik. Különös óvatossággal kell eljárni a kemény ételek, például a dió és a kis csontú hús esetében, mert ezek fulladásveszélyesek. És ha a baba mozogni tud, győződjön meg arról, hogy a baba leül, miközben eszik. Ha a babájával ül (ölben tartja), miközben eszik, akkor a baba kevésbé valószínű, hogy mozog.
Élelmiszertípusok szilárd anyagok bevezetésekor
Minden új étel izgalmas a baba számára – nincs szükség „különleges” ételek főzésére.
Bármilyen sorrendben bevezetheti a szilárd ételeket is, feltéve, ha tartalmaz vasban gazdag ételeket, és az étel megfelelő textúrájú.
A vasban gazdag ételek a következők:
- vassal dúsított csecsemőknek szánt gabonafélék
- darált hús, baromfi és hal
- főtt tofu és hüvelyesek
- tört, főtt tojás (ne adjon nyers vagy folyós tojást).
Ezekhez a vasban gazdag ételekhez hozzáadhat más egészséges ételeket, például:
- zöldségek – például főtt burgonya, sárgarépa vagy zöldségfélék, például brokkoli
- gyümölcs – például banán, alma, dinnye vagy avokádó
- szemes gabonák – például zab, kenyér, rizs és tészta
- tejtermékek – például joghurt és teljes zsírtartalmú sajt.
Az első ételeket összekeverheti – nincs szükség egyszerre csak egy étel bevezetésére. És ha különféle ételeket kínál a babának, a baba rengeteg új ízt próbálhat ki, és számos tápanyaghoz is hozzájuthat.
A szilárd ételek bevezetésével kapcsolatos tippek megmutatják, hogyan lehet csecsemője érdeklődését felkelteni az új ételek iránt, és hogyan kezelheti az étkezés alatti rendetlenséget és játékot.
Anyatej és anyatej-helyettesítő tászer a szilárd étel bevezetése mellett
Hagyja meg a szoptatást vagy az anyatej-helyettesítő tápszert legalább 12 hónapig, valamint vezesse be a szilárd anyagokat.
Ha nem biztos abban, hogy a babája megfelelő mennyiségű tejet/tápszert kap-e, miután elkezdte a szilárd anyagot bevezetését, akkor a baba viselkedése megmutatja azt.
Például, ha csecsemője rengeteg szilárd ételt evett, és nem eszi meg a teljes anyatej vagy tápszer adagot vagy nem hajlandó egyáltalán elfogyasztani, előfordulhat, hogy készen áll a ritkább, de nagyobb adagú anyatejes/tápszeres táplálásra. Ha babáját nem érdekli a szilárd étel, akkor lehet, hogy túl tele van a tejjel/tápszerrel. Ez azt jelenti, hogy ideje lenne csökkenteni a tej/tápszer mennyiséget.
Körülbelül a kilencedik hónapra a csecsemők rágási és nyelési képessége olyan szintre fejlődik, hogy az anyatejet/tápszert a szilárd étel után szükséges kínálni.
A szilárd ételek nem helyettesítik a szoptatást vagy az anyatej-helyettesítő tápszert. Ha a szilárd táplálék túl gyorsan helyettesíti az anyatejet és/vagy az anyatej-helyettesítő tápszert, a csecsemő lemaradhat fontos táplálkozásról, tápanyagokról.
A víz bevezetése
Miután a baba elérte a hatodik hónapot, étkezéskor vagy a nap bármely más időpontjában elkezdhet csecsemőjének hűtött, forralt vizet kínálni. Ennek az az oka, hogy a csecsemő így gyakorolhatja a csészéből való ivást, de a babának ebben a korban még mindig nincs szüksége más folyadékokra, mint az anyatejre vagy a tápszerekre. Miután a baba elérte a 12. hónapot, friss csapvizet kínálhat forralás nélkül.
Ételek és italok, amelyeket kerülni kell a szilárd anyagok bevezetése közben
Vannak olyan ételek, amelyeket kerülni kell, amíg a baba bizonyos életkorú nem lesz:
- méz 12 hónapig – ezzel elkerülhető a botulizmus kockázata
- nyers vagy folyós tojás és nyers tojást tartalmazó ételek, például házi majonéz 12 hónapig – a nyers tojásban található baktériumok károsak lehetnek a csecsemők számára
- csökkentett zsírtartalmú tejtermék két évig
- teljes diófélék és hasonló kemény ételek három évig – ezek fulladásveszélyt jelentenek.
Van néhány ital, amelyet kerülni kell, amíg a baba bizonyos életkorú nem lesz:
- teljes zsírtartalmú tehéntej fő italként 12 hónapig
- szójatej, kecsketej és juhtej két évig (dúsított szójatermékeket kétéves kor előtt kaphat)
- rizs-, zab-, mandula- vagy kókusztej kétéves koráig, kivéve, ha egyeztetett háziorvosával, védőnővel
- mindenféle tea, kávé vagy cukros, édesített italok minden életkorban
- gyümölcslé – ezt minden életkorban korlátozni kell (a gyümölcs tartalmazza a csecsemő számára szükséges tápanyagokat).
A babának nincs szüksége hozzáadott sóra vagy cukorra. A magas zsír-, cukor- és / vagy sótartalmú feldolgozott vagy csomagolt ételek nem tesznek jót a csecsemőknek és gyermekeknek. Ide tartoznak a sütemények, kekszek, chipsek és sült ételek.
Ételallergia és szilárd anyagok bevezetése
Az allergén ételek korai bevezetése csökkentheti annak kockázatát, hogy gyermeke allergiás legyen.
Minden csecsemőnek, beleértve a magas allergiás kockázatú csecsemőket is, hat hónapos kortól javasolt elkezdeni bevezetni azokat a szilárd ételeket is, melyek allergiát okoznak. Ide tartoznak a jól megfőtt tojást, a mogyoróvajat, a búzát (búza alapú kenyér, gabonafélék és tészták) és a tehéntejet (de nem fő italként, hanem natúr tejtermékként).
Célszerű tanácsot kérni háziorvosától, védőnőjétől, dietetikustól, étel allergia gondozásában jártas gyermek-gasztroenterológustól, allergológustól, ha:
- csecsemője már ételallergiás
- családjában étel allergia előfordul, és aggódik a hozzátáplálásban bevezetendő szilárd ételek miatt
- aggódik az ételekre adott reakciók miatt.
Azoknál a csecsemőknél, akik súlyos ekcémában szenvednek, vagy akiknek ételallergiás szülei vannak, nagyobb valószínűséggel alakul ki ételallergia. De az ételallergiás gyermekek többségének nincsenek ételallergiás szülei!
Táplálék allergia
A táplálék allergia az elmúlt néhány évtized sláger betegségévé vált. A gyermekek 8%, a felnőttek 10%-át érinti, a gyermekek és tinédzserek 40%-ának multiplex ételallergiája van, azaz több ételre allergiásak. A betegek 42%-a súlyos allergiában szenved, az utóbbi 20 évben megháromszorozódott azon fiatalok száma, akiknek anafilaxiás rosszullét miatt sürgős kórházi ellátásra van szükségük, emiatt ők maguknál auto-adranalin tollat (a beteg vagy hozzátartozója által azonnal a comba szúrható mentő gyógyszer) is tartanak.
A fentiekkel ellentétben azonban az is igaz, hogy sokkal több gyermekről gondolják, hogy étel allergiában szenved és nagyon sokan felesleges diétának vannak kitéve, tápanyaghiány és életminőség romlás veszélyével fenyegtve őket.
Az ételekkel szemben ún adverz reakciók léphetnek fel, melyek egyrésze immunrakción alapszik, ide tartoznak az allergiák is. Ezek lehetnek IgE-mediáltak (tünet néhány órán belül jelentkezik), IgE+nem IgE mediáltak, nem IgE mediáltak és késői, sejtes immunválaszon alapuló reakciók (tünetek órákkal, napokkal később jelentkeznek). A másik csoportba a nem immunmediált reakciók tartoznak, ilyen például a laktóz intolerancia.
Miért fontos az étel allergia diagnózisának pontos felállítása?
- Amennyiben szükséges, a megvonásos diétát elrendelhessük a betegnek.
- Amennyiben nem szükséges, mert a beteg nem mutat allergiás reakciót adott étellel szemben, ne tartson miatta diétát, ami tápanyaghiányhoz, életminőségének romlásához vezethet.
- Amennyiben szükséges lenne bizonyos ételektől tartózkodnia, melyek reakciót okozhatnak, tudjon erről a beteg (keresztallergia, allergént tartalmazó ételek ismerete).
Az allergia diagnózisának felállításában kulcsszerepe van a beteg kikérdezésének, az anamnézis felvételnek:
- azonosítható a gyanúba kevert étel a reakció alapján
- megítélhetjük, hogy IgE mediált folyamat szóba jön-e a tünetek hátterében (van-e értelme vérvételnek vagy bőrtesztnek)
- eldönthetjük, milyen vizsgálómódszer elvégzésére van szükség
Fontos megismerni a klinikai adatokat: milyen tünetei vannak/voltak a betegnek, van-e összefüggés a tünet és az elfogyasztott étel között, járulékos tényezők (kofaktor) szerepe, ilyen lehet például a fizikai aktivitás (ugrálás, szaladgálás), hogyan kezelték a tüneteket, milyen gyógyszert alkalmaztak (ha szükség volt rá), az adott ételből mennyit fogyasztott, az hogyan volt elkészítve, tünetek ismétlődése, tünetek akkor jelentkeztek, amikor a bőrrel érintkezett az anyag vagy a beteg belélegezte, van-e más allergiás betegség a gyermeknél/családban.
A legfontosabbak, melyekkel az étel allergia előjelezhető: azonnali típusú reakció tünetei, tünetek ismétlődésének megfigyelése, más allergiás betegségek együttes megléte.
Milyen vizsgálatok elvégzése jön szóba?
- IgE mediált folyamat gyanúja esetén bőrteszt (Prick teszt) és vérvétel történhet. Korlátai: bőrteszt esetén a felhasznált oldatban lévő anyagok idővel lemoblanak, álnegatív eredményt kaphatunk. A véranalízis során keverékeket használnak, és nem minden fehérje allergizál, ami egy kémiai reakciót kivált egy „kémcsőben”. A pozitív eredmény nem jelent mindig allergiás betegséget, csupán szenzitizációt, érzékenyítődést, de pozitív eredmény mellett is a beteg tünet nélkül fogyasztja az adott étel, emiatt diétáznia pedig indokolatlan. Minden bizonytalanság esetén terheléses vizsgálat elvégzése szükséges. A két vizsgálat tk egyenértékű.
- Komponens alapú vizsgálat: hazánkban NEAK finanszírozottan még nem elérhető. Pontosíthatja a diagnózist, pontosan meghatározható vele az az allergizáló fehérje, ami a betegben a panaszt okozza. Keresztallergiákra is fény derülhet vele.
- Terheléses vizsgálat: nyílt vagy vak vizsgálat. Nyílt esetében a beteg/szülő és az orvos is tudja, mit eszik a gyermek. Vak terhelés: a gyermek/szülő és az orvos sem tudja, mit eszik a beteg, allergént vagy allergént nem tartalmazó tesztételt (ez lehet gyümölcspüré, növényi ital, a terhelendő ételtől függően puding, fasírt, stb). Történhet otthon vagy kórházban, de mindkét esetben az orvos iránymutatása szerint.
Rendelésemen jelenleg vérvételre és terheléses vizsgálat elvégzésére van lehetőség.
- Tudományos jelleggel más vizsgálómódszerek is alkalmazhatóak, ezek egyike sem elérhető hazánkban NEAK finanszírozott ellátóhelyen.
Mindenképp azt javaslom Önöknek, mielőtt vérvételt végeztetnek gyermeküknél, konzultáljanak szakorvossal.
Az étel allergia diagnózisának felállításában IgG alapú étel intolerancia vérvizsgálatnak, biorezonancia vizsgálatnak, ujjbegyből vett, egy csepp vérből végzett allergia vizsgálatnak nincs szerepe, szakmailag nem elfogadott módszerek.
Tápszerek ízesítése
Tápszerek ízesítése
Gyakran érdeklődnek a szülők az extenzíven hidrolizált és aminosav-alapú tápszerek ízesítésével kapcsolatban. Mindenképpen tisztázni szükséges, hogy tápszer ízesítése az 1 éves és annál idősebb gyermekek számára készült tápszer esetében jön szóba. Nem javasolt a csecsemőtápszerek ízesítése. Ha mégis fontolóra veszi, hogy ízesíti a csecsemő tápszerét, beszéljen gyermeke orvosával vagy dietetikussal, hogy megbizonyosodjon arról, hogy ez megengedett.
Bizonyára tudja, hallotta, esetleg saját tapasztalata van arról, hogy ezeknek a tápszereknek egyedi íze lehet, ami egyes gyerekeket egyáltalán nem zavar, a tápszert elfogadják. Ellenkező esetben pedig a helyzetet nehezíti, hogy a gyerekek gyakran annyira korlátozottak az étrendjükben, hogy a család nehezen talál valamit, amellyel javíthatja a tápszer ízét.
Amit elsőként érdemes tudni, hogy az 1 évnél idősebb gyermekek számára megvásárolható aminosav bázisú tápszer a már elkészített ételhez is hozzáadható, nemcsak kizárólag tápszerként elkészítve fogyasztható. Külföldön ezek a tápszerek ízesítve is kaphatóak, hazánkban ezek egyelőre nem vásárolhatóak meg. Emiatt nem kell azonban kétségbe esnünk, házilag is ízesíthető a tápszer epersziruppal vagy vaníliakivonattal.
Ízesítő összetevők hozzáadása a termékekhez nem befolyásolja kedvezőtlenül a tápszert. Csak egyetlen teendője van, ellenőrizze azt, amit a tápszerhez hozzáad: ellenőrizze az összetevőket, és beszéljen gyermeke orvosával, dietetikussal, hogy megbizonyosodjon arról, hogy megfelelő lesz gyermeke számára.
Próbálta már a gyermek tápszerét mással ízesíteni? Sikerrel járt? Mit tapasztalt? Írja meg nekem!
Tehéntejes hiedelmek
Tévhitek az anyatejről és a szoptatásról.
- Igaz az, hogy egyéves kortól tehéntejet/tápszert kell adni a babának, mert az anyatej ilyenkor már gyenge?
Nem igaz. Az anyatej minősége nem romlik az idő előrehaladtával. A benne lévő anyagok tökéletesen felszívódnak, a benne lévő ásványi anyagok (vas. kalcium), vitaminok, fehérjék, zsírok aránya még mindig megfelelőek a gyerek számára. Ha a kisded még bőven szopik, semmi szükség tehéntejre vagy tápszerre. Az azonban igaz, hogy az egy éves életkoron túli túlzott anyatejes táplálás nem javasolt, mert csak az anyatej nem tudja biztosítani sem a mikro-, sem a makrotápanyag igényét a gyermeknek. Az anyatejre ebben az időszakban már csak kiegészítő táplálékként gondoljanak.
- Igaz az, hogy az elválasztó tápszer jobb, mint a tehéntej, mert nem allergizál?
Nem igaz. Ezek a tápszerek tehéntej alapúak, ahogy az az anyatejben is megtalálható, ha az anya fogyaszt tejet, tejterméket. Annyiban különbözik az elválasztó tápszer a tehéntejtől, hogy összetevőinek aránya közelít az anyatejéhez, a vas és kálcium felszívódása jobb, mint a tehéntejből, ezentúl általában vassal, kálciummal, D-vitaminnal dúsítottak.
- Igaz az, hogy tejtermékek fogyasztása nélkül a gyermek egészséges fejlődése nem biztosíthat?
Nem igaz. Bizonyíték erre, hogy nagyon sok gyerek nő fel tejtermékek nélkül, mivel diétát folytat allergiás betegség miatt. Tejfehérjementes diéta esetén azonban kálcium és foszfor pótlásról szükséges gondoskodni, mert még a legkörültekintőbb étrend-biztosítás esetén is elképzelhetetlennek tartom, hogy kizárólag növényi forrásból egy növekedésben lévő gyermek számára képes a szülő a kálcium bevitelt az optimális mennyiségben biztosítani. Ugyanez igaz arra az esetre, ha a szülők vegetáriánus életmód mellett döntenek.
- Igaz az, hogy a tehéntej egyéves kor után már nem okozhat problémát?
Nem igaz. Bár az igaz, hogy a tehéntejfehérje allergia inkább a csecsemőkor betegsége, de kialakulhat későbbi életkorban is. Itt azonban már más jellegzetes tünetei lehetnek, mint bőrkiütés, köhögés, ajak- vagy torokduzzanat, légzési nehezítettség. A tej laktóz (tejcukor) része későbbi életkorban okozhat problémát, típusosan felnőtt korban, de a tünetek, a hasmenés, haspuffadás, hasi fájdalom akár 3-5 éves korban is megjelenhet. Átmeneti laktózérzékenység kialakulhat egy masszív bélfertőzés (általában Rota vírus vagy Campylobacter fertőzés) után is.
Tej és tejtermékek fokozatos bevezetése az étrendbe terhelés során
A táplálékallergia diagnózisa a kórtörténeten, megvonásos diétán és a visszaterhelés során tapasztalt tüneteken alapszik. Az étel allergia diagnózisát legtöbbször nem vérből vagy bőrteszttel történő allergia vizsgálat eredménye alapján állítjuk fel.
Akár a diagnózis felállításához, akár annak megállapítása céljából, hogy a gyermek „kinőtte-e” már az allergiát, terhelést végzünk. Ez az esetek nagy részében otthon is megtörténhet.
Tejallergia esetén is végzünk terhelést.
Ötből négy gyermek, aki reagál friss tejre, sajtra vagy joghurtra jól tolerálja a tejet főzve, valamilyen ételbe belekeverve, hőhatásnak kitéve, különösen, ha lisztbe keverik. Ilyenkor főtt és egyéb módon felhasznált formában vezetjük be a gyermek étrendjébe a tejet. Ez aggasztó lehet az Ön számára, hiszen félhet attól, hogy gyermekének allergiás reakciója alakulhat ki. Otthoni terhelést azonban csak azokban az esetekben javaslok, ahol heves allergiás reakció megjelenésétől nem kell tartani.
Tej bevezetéshez az ún. „tejlétrát” alkalmazom.
Mit érdemes észben tartani
- Ne próbálkozzon a tej étrendbe történő visszavezetésével otthon, ha korábban légzési nehezítettsége vagy gyengesége, ájulásérzése jelentkezett tej vagy tejtartalmú étel fogyasztását követően.
- A tejlétrát azoknál a gyermekeknél alkalmazzuk, akiknél korábban csalánkiütés, ajak/arcduzzanat jelentkezett.
- A terhelés ideje alatt a gyermek nem lehet beteg. Amennyiben hurutos volt vagy antihisztamint szedett az elmúlt 5 napban, akkor várjon, amíg jobban nem lesz.
- A terhelés ideje alatt ne emelje az adagot vagy ne vezessen be újfajta ételt, ha a gyermek beteg. Ilyenkor mindig álljon meg azon a lépcsőfokon, ahol tartanak és csak akkor folytassa a terhelést, ha a gyermek jobban van.
Az általam javasolt lépcsőn kezdje el a terhelést. Ha a gyermek nem hajlandó megenni bizonyos ételeket, akkor ezt beszéljük meg a terhelés előtt.
A tüneteket jelölje a kiadott megfigyelési lapon. Állítsa le a terhelést, ha a következőket észleli:
- Vörös, kiemelkedő, viszkető kiütések a test több mint 50%-án (1-2 kiütés miatt ne állítsa le a terhelést)
- Ajak/torokduzzanat az étel elfogyasztása után röviddel
- Hányás/hasi fájdalom/hasmenés
- Nehézlégzés/zihálás
- Perzisztáló köhögés
- Szédülés/ájulásérzés/gyengeség
Ha kiütés vagy ajak/torokduzzanat jelentkezik, adjon a gyermeknek antihisztamint. A tüneteknek 30 percen belül meg kell szünniük.
Nemkívánatos tünetek jelentkezésekor, mint nehézlégzés vagy gyengeség, vigye gyermekét a legközelebbi Sürgősségi Ambulanciára. Ne terhelje ismét otthon a gyermeket!
Mennyi ételt adjon a gyermekének
Lépcső | Mennyiség | A terhelés időtartama |
1. | rizsszem nagyságú | Legalább 3x kínálja az ételt hetente.
A felsorolt ételeket a lépcsőn váltva kínálhatja.
Hetente lépjen feljebb a lépcsőn. |
2. | borsó nagyságú | |
3. | teáskanálnyi | |
4. | evőkanálnyi | |
5. | ¼ adag | |
6. | ½ adag | |
7. | teljes adag |
Ha a gyermekének reakciója lép fel egy bizonyos lépcsőfokon, egy bizonyos mennyiségnél, NE ÁLLÍTSA LE a terhelést, lépjen vissza az előző, még tünetmentesen tolerált lépcsőfokra, majd történjen ismételt konzultáció velem.
Gabona/tojásterhelést (gabona/tojás allergia esetén) egyeztetni szükséges velem, hiszen a felsorolt ételek ezeket az alapanyagokat tartalmazzák.
Lépcső | Lehetőség | |
1 |
|
|
2 | Más boltban vásárolt, tejet tartalmazó termékek
1. piskóta, muffin, teasütemény, kalács, cipó 2. amerikai palacsinta, croissants, briós 3. sajt ízesítéső ételek, mint a chips, cheese powder flavouring e.g. cheese crisps, sajtos tallér, egyéb rágcsák
|
|
3 | Főtt tejet/sajtot tartalmazó ételek
1. pásztor pite, burgonyapüré (vajjal/tejjel (tejet tartalmazó levesek/ételek, sajt/sajtkrém sütve 2. pizza, lasagne, sült tészta 3. rizspuding/sodó 4. csokoládé, csokoládé bevonatú ételek, csoki chips, csokis croissants, csokis péksüti 5. pirítósra sütött sajt, sajtos makaróni 6. kemény sajt nyersen
|
|
4 | Kevésbé főtt tej
1. joghurt, sajtkrém 2. jégkrém, krém, lágy sajt 3. vaj
|
|
5 | Tej (keverhető hozzá ízét megváltoztató anyag)
1. forralt tej pl. kásában/forró csokoládé 2. tejalapú csecsemőtápszer 3. friss tej
|
Tejfehérje allergia
Milyen gyakori a tejfehérje allergia?
A leggyakoribb étel allergia. 50 gyermekből 1-et érint és általában az élet első 3 hónapjában kezdődik.
Azon gyermekek 80%-a, akik nyers tejre reagálnak, tolerálják a tejet sütve kekszben vagy süteményben. Ebben az esetben az Ön gyermeke kaphat tejfehérjét sütött formában tartalmazó ételeket, így kialakítható és fokozható a toleranciája.
Mik a tejfehérje allergia tünetei?
Azonnali reakciók: a csecsemők 50%-ának azonnali típusú reakcióik vannak, azaz a tej elfogyasztását követően rövid időn belül jelentkeznek a tünetek. Ezek a csalánkiütés, ajakduzzanat. Néhány gyermek rosszul érzi magát, hányás vagy hasmenés jelentkezik. A súlyos allergiás reakció, mint az anafilaxia nagyon ritka jelenség, ilyenkor a gyermek légzése nehezített (zihál vagy a torka dagad), szédül, elájul.
Késleltetett reakciók: a tej elfogyasztását követően órákkal, napokkal később jelentkeznek. Ide tartozik az ekcéma fellángolása, hányás, hasi fájdalom, hasmenés (néha véres széklettel).
Mi a laktóz intolerancia?
Ez nem allergia, hanem a tejcukor bélben történő lebontásának képtelensége és az ebből fakadó tünetek jelentkezése, mint a hasi fájdalom, haspuffadás, hasmenés.
Általában hasmenéses betegség után jelentkezik és néhány hét diétát követően a tünetek megszűnnek.
Milyen súlyos a tejallergia?
A legtöbb gyermeknek enyhe reakciói vannak. A súlyos tünetek ritkák, de ilyenkor azonnali orvosi segítségre van szükség.
Allergiás lehet a gyermek más ételre is?
A tejfehérjére allergiás gyermekek allergiásak lehetnek kecske- és juhtejre is. A gyermekek kisebb hányadának szójaallergiája is lehet. Nagyon ritka, hogy a tehéntejre allergiás gyermek az anyatejet se tolerálja. Az édesanyának soha nem szabad orvosi tanács nélkül elhagynia az étrendjéből a tehéntejet vagy tejtermékeket szoptatás mellett!
Abban az esetben, ha a csecsemő nem szopik, speciális tápszerre lehet szüksége. Ezek egy részét a gyermek háziorvosa is fel tudja írni támogatással számára, de van olyan speciális készítmény, mely kizárólag gyermek-gasztroenterológus javaslatával írható, abban az esetben, ha a baba az előbbi tápszert nem tolerálja. Szójaalapú tápszereket 6 hónapos kor alatt nem javaslunk a keresztallergia fokozott kockázata miatt.
Hogyan diagnosztizáljuk a tejfehérje allergiát?
A diagnózis általában a kórtörténeten és a tüneteken alapszik. Ezért fontos, hogy az édesanya, ha teheti a tüneteket jegyezze fel egy étkezési naplóba, bőrtünetek, véres, nem normális állagú széklet esetén fénykép dokumentációt készítsen.
Bizonyos esetekben bőrteszt (Prick-teszt) vagy vérből specifikus IgE ellenanyag kimutatására is szükség lehet. Azonban ezek a tesztek késői típusú allergiás reakciók esetén nem informatívak.
Bármely vizsgálat elvégzése előtt érdemes gyermek-gasztroenterológus szakvéleményét kikérni.
Nem tanácsos elsőként önkéntesen vizsgálatot végeztetni a gyermeknél, majd az eredménnyel orvoshoz fordulni. Sok az álnegatív és sok az álpozitív eredmény, melyek kiértékeléséhez szakember segítségére van szükség.
Biorezonancia vizsgálat, ujjbegyes vérmintából végzett allergia vizsgálat és az allergiát nem igazoló IgG meghatározáson alapuló étel intolerancia vizsgálatok elvégzése nem tanácsos, szakmailag eredményük nem elfogadható.
A tejfehérje allergia klinikai diagnózis, a tünetek észlelésén, megvonásos diétán, majd visszaterhelésen alapszik. A gyermek tünetei, eredményei határozzák meg, hogyan történjen a megvonásos diéta, hogyan történjen a visszaterhelés. Ezt mindig szakember irányításával szükséges végezni.
Rendelésemen lehetőség van a vélt vagy valós tünetek megbeszélésére, szükség esetén vérvételre, a szükséges diéta megbeszélésére, a visszaterhelés megtervezésére.
Milyen tejtermékek megvonására van szükség a gyermek étrendjéből?
A gyermek nem ehet teljes tejet, félzsíros tejet, sűrítményt, konzerv tejet, tk. semmilyen tejet, tejport, tejsavót, tejkazeint tartalmazó ételeket (minden csomagolást el kell olvasni!). Nem ehet tejtermékeket: vaj, margarin, túró, tejföl, joghurt, sajt, kefír, tejdesszertek, pudingok, tejes fagylalt, tejcsoki. Ne felejsték el, hogy a laktózmentes tej és tejtermékek is tejből vannak, tartalmaznak allergizáló tejfehérjét.
A sütött vagy főtt tejfehérje kevésbé allergizál.
Mivel a tejmentes diéta potenciálisan tápanyag hiányhoz vezethet (fontos fehérje, kálcium forrás), a diéta bevezetése előtt érdemes szakember tanácsát kikérni.
Mit tegyen, ha gyermekénél tünetet észlel?
Azonnali típusú reakció esetén (csalánkiütés, ajakduzzanat), mondja meg a gyermeknek, hogy köpje ki az ételt a szájából, majd adjon neki antihisztamin tartalmú tablettát.
Súlyos tünetek esetén:
- légzési nehezítettség, zihálás, szürkülés
- torok duzzadás, nyelvduzzanat
- szédülés, ájulás, sápadtság (fektesse le gyermeket megemelt lábakkal)
Hívja a 112-t és mondja, hogy gyermekének anafilaxiás reakciója van a tejre!
Késői reakciók esetén azonnali teendő nincs, hiszen azok nem életet veszélyeztető tünetek, megoldás a tejfogyasztás megelőzése.
Kinek kell tudnia az allergiáról?
Tájékoztassa:
- Bölcsödet/óvodát/iskolát – ide igazolást kell vinnie a tejmentes diéta igényéről. Ezt gasztroenterológus szakorvos, pontosabban a diagnózist felállító szakorvos (gasztroenterológus, allergológus, bőrgyógyász-allergológus) állíthatja ki.
- Nagyszülőket, rokonokat. Sokszor panaszkodnak a szülők, hogy a nagyszülők nem hisznek az allergiában vagy szeretetből megetetik az unokát tejet tartalmazó étellel.
- Iskolatársakat/ovis társakat és szüleiket.
Közösségi étkezés:
- A 37/2014-es közétkeztetésre vonatkozó EMMI rendelet magába foglalja, hogy a bölcsödének/óvodának/iskolának biztosítania kell a gyermek számára a diétás étkezést. Amennyiben erre nem képes, engedélyezheti a szülő számára, hogy az ételt gyermeke számára bevigye.
- A rendelet nem tartalmazza, hogy amennyiben a diétás étkezést nem tudják biztosítani, a gyermeket még ebéd előtt el kell vinnie a szülőnek otthonába.
Igazolás közösségbe, emelt családi pótlék:
- Kizárólag terheléssel igazolt tejfehérje allergia jogosít emelt családi pótlékra 2 éves életkor felett. Gyermek-gasztroenterológus akkor állíthatja ki ezt az igazolást, ha a tejfehérje emésztőszervi panaszokat okoz.
- Csak az jogosult igazolásra, emelt családi pótlékra, aki a diétát tartja, aki az előírt éves felülvizsgálaton megjelenik.
- Csak az jogosult emelt családi pótlékra, igazolásra, aki valóban beteg.
- 2 éves életkor alatti gyermek, amennyiben közösségbe jár és ott étkezik, szigorú tejmentes diéta tartását igénylő igazolást kaphat. Hiába kérik a bölcsödében a családi pótlékos igazolást, arra a gyermek életkora miatt nem jogosult.
- Sokszor említik a szülők, hogy a bölcsödében/óvodában kérik az ambuláns lap bemutatását, melyen szerepel a tejmentes diéta elrendelése. A gyermek ambuláns lapján személyes adatai szerepelnek, melyek megtekintésére kizárólag egészségügyi személyzetnek van joga, azaz a bölcsőde/óvoda/iskola orvosának, védőnőjének, gyermek-háziorvosának. A gyermek személyiségi jogait sérti, ha abban a felsoroltakon kívül más betekint.
Honnan tudhatja meg, hogy gyermeke meggyógyult és kinőtte az allergiát?
Ötből négy gyermek meggyógyul iskolás korára. A gyermeket 6 havonta látnia kell kezelőorvosának tejmentes diéta esetén. Hat havonta megtörténik a gyermek általános állapotának felmérése, átbeszéljük a terhelés vagy a további diéta szükségességét.
Tojásallergia
Milyen gyakori a tojásfehérje allergia?
A tojásallergia az egyik leggyakoribb étel allergia, 50 gyermekből 1-et érint. A tojásfehérjében és a tojássárgájában megtalálható fehérjék okozzák. A gyermekek 80%-a, akik allergiásak a rántottára vagy a főtt tojásra, tolerálja a kekszben vagy süteményben megtalálható tojást. Ebben az esetben gyermeke továbbra is eheti a tojást sütött (süti, keksz) formában és fokozhatja a tojással szembeni toleranciáját.
Mik a tojásfehérje allergia tünetei?
Azonnali reakciók: A tünetek általában a tojásevést követően azonnal jelentkeznek. Gyakran kiütés, csalánkiütés, ajak- vagy torokduzzanat jelentkezik és viszketés. Néhány gyermeknek viszket a torka, rosszul érzi magát, gyengének érzi magát, hány vagy hasmenése van.
Súlyos reakciók (anafilaxia) kevésbé gyakori, ilyenkor a gyermeknek nehéz légzése van (zihál, ajak vagy torokduzzanat nehezíti a légzését), gyenge, szédül, elájul. Azonnali orvosi segítségre van szükségük ilyenkor.
Késleltetett reakciók: A kései reakciók közé tartozik az ekcéma fellángolása, hasi fájdalom, hányás, hasmenés.
Milyen súlyos a tojás allergia?
A legtöbb gyermeknek enyhe reakciói vannak. A súlyos tünetek ritkák, de ilyenkor azonnali orvosi segítségre van szükség.
Allergiás lehet a gyermek más ételre is?
A tojásfehérjére allergiás gyermekek allergiásak lehetnek más állat tojására is, de ez csak akkor derül ki, ha azt megeszi. Egyébként a magyar konyhára nem jellemző, hogy más állat tojását használnánk fel (fürj, strucc).
Hogyan diagnosztizáljuk a tojásfehérje allergiát?
A diagnózis általában a kórtörténeten és a tüneteken alapszik. Ezért fontos, hogy az édesanya, ha teheti a tüneteket jegyezze fel egy étkezési naplóba, bőrtünetek, nem normális állagú széklet esetén fénykép dokumentációt készítsen.
Bőrteszt (Prick-teszt) vagy vérből specifikus IgE ellenanyag kimutatása alátámasztja a nyers tojással szembeni allergiát. Azonban ezek pozitívak lehetnek akkor is, ha a gyermek főtt, sütött formában panaszmentesen fogyasztja a tojást. Ezek a tesztek késői típusú allergiás reakciók esetén nem informatívak.
Bármely vizsgálat elvégzése előtt érdemes gyermek-gasztroenterológus szakvéleményét kikérni.
Nem tanácsos elsőként önkéntesen vizsgálatot végeztetni a gyermeknél, majd az eredménnyel orvoshoz fordulni. Sok az álnegatív és sok az álpozitív eredmény, melyek kiértékeléséhez szakember segítségére van szükség.
Biorezonancia vizsgálat, ujjbegyes vérmintából végzett allergia vizsgálat és az allergiát nem igazoló IgG meghatározáson alapuló étel intolerancia vizsgálatok elvégzése nem tanácsos, szakmailag eredményük nem elfogadható.
A tojásfehérje allergia klinikai diagnózis, a tünetek észlelésén, megvonásos diétán, majd visszaterhelésen alapszik. A gyermek tünetei, eredményei határozzák meg, hogyan történjen a megvonásos diéta, hogyan történjen a visszaterhelés. Ezt mindig szakember irányításával szükséges végezni.
Rendelésemen lehetőség van a vélt vagy valós tünetek megbeszélésére, szükség esetén vérvételre, a szükséges diéta megbeszélésére, a visszaterhelés megtervezésére.
Hogyan lehet a tojást kiiktatni a gyermek étrendjéből?
Főtt, sütött tojáskisebb valószínűséggel okoz allergiás reakciót. Bár a gyermeknél megjelenhet csalánkiütés, ha a tojás hozzáér a bőréhez, miközben a süteményt készíti édesanyjával. Sütve már általában tolerálják azt. Ha a kekszet, süteményt tolerálja a gyermek, azt nem kell kivenni az étrendjéből, így segítheti gyermekének, hogy minél hamarabb kinője az allergiáját.
Ha a gyermeknek súlyos allergiás reakciója van tojástól, akkor azokat az ételeket, melyek a következőket tartalmazzák, nem ehet:
- tojásfehérje, tojássárgája, ugyanezek por formátumban
- ovalbumin, livetin, ovoglobulin, ovomucin
- ovovitellin, tojás albumin, tojás lecitin (E322)
- lecitint készíthetnek tojásból, szójából, napraforgóból. Ha nincs feltüntetve pontosan a lecitin típusa, akkor kérdezze meg az élelmiszer gyártójától.
Minden csomagolást el kell olvasni vásárláskor!
Mit kell tudnia az MMR és influenza oltásról?
A mumpsz, kanyaró, rózsahimlő (MMR) oltást minden tojásfehérje allergiás gyermek megkaphatja a háziorvosi rendelőben. Semmilyen óvintézkedésre nincs szükség hozzá!
Influenza elleni oltás is megadható a háziorvosi rendelőben bizonyítottan tojásfehérje allergiás gyermeknek.
Kizárólag az a gyermek nem kaphatja meg az oltást a háziorvosi rendelőben, akinek korábban igazoltan anafilaxiás reakciója volt.
Mit tegyen, ha gyermekénél tünetet észlel?
Azonnali típusúnem súlyos reakció esetén (csalánkiütés, ajakduzzanat, hányás), mondja meg a gyermeknek, hogy köpje ki az ételt a szájából, majd adjon neki antihisztamin tartalmú tablettát.
Súlyos tünetek esetén:
- légzési nehezítettség, zihálás, szürkülés
- torok duzzadás, nyelvduzzanat
- szédülés, ájulás, sápadtság (fektesse le gyermeket megemelt lábakkal)
Hívja a 112-t és mondja, hogy gyermekének anafilaxiás reakciója van a tojásra!
Ha gyermekénél tojásfogyasztás kapcsán korábban légzési nehezítettsége volt, a tojást elsőként kórházi körülmények között kell visszaterhelni.
Késői reakciók esetén azonnali teendő nincs, hiszen azok nem életet veszélyeztető tünetek, megoldás a tojásfogyasztás megelőzése.
Kinek kell tudnia az allergiáról?
Tájékoztassa:
- Bölcsödet/óvodát/iskolát – ide igazolást kell vinnie a tojásmentes diéta igényéről. Ezt gasztroenterológus szakorvos, pontosabban a diagnózist felállító szakorvos (gasztroenterológus, allergológus, bőrgyógyász-allergológus) állíthatja ki.
- Nagyszülőket, rokonokat. Sokszor panaszkodnak a szülők, hogy a nagyszülők nem hisznek az allergiában vagy szeretetből megetetik az unokát tojást tartalmazó étellel.
- Iskolatársakat/ovis társakat és szüleiket.
Közösségi étkezés:
- A 37/2014-es közétkeztetésre vonatkozó EMMI rendelet magába foglalja, hogy a bölcsödének/óvodának/iskolának biztosítania kell a gyermek számára a diétás étkezést. Amennyiben erre nem képes, engedélyezheti a szülő számára, hogy az ételt gyermeke számára bevigye.
- A rendelet nem tartalmazza, hogy amennyiben a diétás étkezést nem tudják biztosítani, a gyermeket még ebéd előtt el kell vinnie a szülőnek otthonába.
Igazolás közösségbe, emelt családi pótlék:
- Kizárólag terheléssel igazolt tej- és tojásfehérje allergia jogosít emelt családi pótlékra gyermek-gasztroenterológiai rendelésen 2 éves életkor felett, ha a tojás emésztőszervi tüneteket okoz.
- Csak az jogosult igazolásra, emelt családi pótlékra, aki a diétát tartja, aki az előírt éves felülvizsgálaton megjelenik.
- Csak az jogosult emelt családi pótlékra, igazolásra, aki valóban beteg.
- 2 éves életkor alatti gyermek, amennyiben közösségbe jár és ott étkezik, szigorú tojásmentes diéta tartását igénylő igazolást kaphat. Hiába kérik a bölcsödében a családi pótlékos igazolást, arra a gyermek életkora miatt nem jogosult.
- Sokszor említik a szülők, hogy a bölcsödében/óvodában kérik az ambuláns lap bemutatását, melyen szerepel a tojásmentes diéta elrendelése. A gyermek ambuláns lapján személyes adatai szerepelnek, melyek megtekintésére kizárólag egészségügyi személyzetnek van joga, azaz a bölcsőde/óvoda/iskola orvosának, védőnőjének, gyermek-háziorvosának. A gyermek személyiségi jogait sérti, ha abban a felsoroltakon kívül más betekint.
Honnan tudhatja meg, hogy gyermeke meggyógyult és kinőtte az allergiát?
A gyermekek fele 5 éves korára kinövi a tojásallergiát, főleg akkor, ha képesek a tojást sütött formában fogyasztani.
Tojásallergiás gyermek gondozása
Cimkék olvasása tojásmentes étrend mellett
A tojást az élelmiszer-allergén címkézésről és a fogyasztóvédelemről szóló törvény alapján fő élelmiszer-allergénnek tekintik. Minden olyan élelmiszeripari terméken, mely összetevőként tojást tartalmaz, fel kell tüntetni a „Tojás” szót a termék címkéjén.
Ha bizonytalan valamilyen termékkel kapcsolatban, fogyasztás előtt egyeztesse az összetevőket a gyártóval, vagy beszéljen a gyermek kezelőorvosával.
Kerülje ezeket az ételeket és összetevőket:
- Albumin
- Apovitellin
- Francia pirítós
- Globulin
- Lecitin
- Livetin
- Lizozim (Európában használják)
- Majonéz
- Habcsók
- Omlett
- Ovalbumin
- Ovomucin
- Ovomucoid
- Ovovitellin
- Palacsinta
- Popover (tojás tartalmú angolszász sütemény)
- Mártások – hollandi, besamel, berni
- Tejsodó
- Tojás (fehér, sárgája, szárított, keményen főtt, porított, szilárd)
- Tojáspótlók
- Tojáslikőr
Élelmiszerek, amelyek tojásfehérjét tartalmazhatnak:
- Sütemények, amelyeken fényes máz van (lehet, hogy tojással ecsetelték őket)
- Sárga színű pékáruk
- Töltött vagy panírozott ételek – sült húsok, sült zöldségek, burgonyás palacsinta és tojásos sütemények
- Sütemények / sütik
- Száraz és friss tészta
- Fagylalt, krémes piték
Főzés tojás nélkül (tojáspótlók)
Használja a felsoroltak egyikét a tojások helyett (ezek mindegyike egy tojással egyenlő):
- 1 teáskanál sütőpor, 1 evőkanál víz, 1 evőkanál ecet
- 1 teáskanál élesztő feloldva egy csésze meleg vízben
- 1 evőkanál barackpüré
- 1,5 evőkanál víz, 1,5 evőkanál olaj, 1 teáskanál sütőpor
- 1 csomag sima zselatin, 2 evőkanál meleg víz. Ne készítsen keveréket, amíg nem áll készen a használatra.
- ¼ csésze banán vagy almaszósz 2 evőkanál olajjal
Mivel helyettesítheti a tojást?
- Tojás helyettesítésére kiválóan alkalmazhatók a forgalomban lévő tojáshelyettesítő porok.
- Javíthatja az ételek állagát áttört burgonyával.
- Tészták közül válassza a durum tésztákat.
- Panírozásnál a tojás helyett használjon tejet vagy vizet.
- Lenmag vagy chia mag víz hozzáadásával összeturmixolva kiváló tojáshelyettesítő lehet például sütemények készítésénél.
- Tofu is remek tojáshelyettesítő.
- Piskótába, kevert süteményekbe, kekszekbe a tojást helyettesítheti banánnal vagy almapürével.
- Tojás helyett használhat keményítőt is (például: rizs, burgonya, tápióka vagy kukorica keményítő).
Tojás és tojásból készült termékek fokozatos bevezetése
A táplálékallergia diagnózisa a kórtörténeten, megvonásos diétán és a visszaterhelés során tapasztalt tüneteken alapszik. Az étel allergia diagnózisát legtöbbször nem vérből vagy bőrteszttel történő allergia vizsgálat eredménye alapján állítjuk fel.
Akár a diagnózis felállításához, akár annak megállapítása céljából, hogy a gyermek „kinőtte-e” már az allergiát, terhelést végzünk. Ez az esetek nagy részében otthon is megtörténhet.
Tojásallergia esetén is végzünk terhelést. Ilyenkor főtt és egyéb módon felhasznált formában vezetjük be a gyermek étrendjébe a tojást. Ez aggasztó lehet az Ön számára, hiszen félhet attól, hogy gyermekének allergiás reakciója alakulhat ki. Otthoni terhelést azonban csak azokban az esetekben javaslok, ahol heves allergiás reakció megjelenésétől nem kell tartani.
Tojásbevezetéshez az ún. „tojáslétrát” alkalmazom.
Mit érdemes észben tartani
- Ne próbálkozzon a tojás étrendbe történő visszavezetésével otthon, ha korábban légzési nehezítettsége vagy gyengesége, ájulásérzése jelentkezett tojás vagy tojástartalmú étel fogyasztását követően.
- A tojáslétrát azoknál a gyermekeknél alkalmazzuk, akiknél korábban csalánkiütés, ajak/arcduzzanat jelentkezett.
- A terhelés ideje alatt a gyermek nem lehet beteg. Amennyiben hurutos volt vagy antihisztamint szedett az elmúlt 5 napban, akkor várjon, amíg jobban nem lesz.
- A terhelés ideje alatt ne emelje az adagot, ahol épp tart vagy ne vezessen be újfajta ételt, ha a gyermek beteg. Ilyenkor mindog álljon meg azon a lépcsőfokon, ahol tartanak és csak akkor folytassa a terhelést, ha a gyermek jobban van.
- Az általam javasolt lépcsőn kezdje el a terhelést. Ha a gyermek nem hajlandó megenni bizonyos ételeket, akkor ezt beszéljük meg a terhelés előtt.
A tüneteket jelölje a kiadott megfigyelési lapon. Állítsa le a terhelést, ha a következőket észleli:
- Vörös, kiemelkedő, viszkető kiütések a test több mint 50%-án (1-2 kiütés miatt ne állítsa le a terhelést)
- Ajak/torokduzzanat az étel elfogyasztása után röviddel
- Hányás/hasi fájdalom/hasmenés
- Nehézlégzés/zihálás
- Perzisztáló köhögés
- Szédülés/ájulásérzés/gyengeség
Ha kiütés vagy ajak/torokduzzanat jelentkezik, adjon a gyermeknek antihisztamint. A tüneteknek 30 percen belül meg kell szünniük.
Nemkívánatos tünetek jelentkezéseko, mint nehézlégzés vagy gyengeség, vigye gyermekét a legközelebbi Sürgősségi Ambulanciára. Ne terhelje ismét otthon a gyermeket!
Mennyi ételt adjon a gyermekének
Lépcső | Mennyiség | A terhelés időtartama |
1. | rizsszem nagyságú | Legalább 3x kínálja az ételt hetente.
A felsorolt ételeket a lépcsőn váltva kínálhatja.
Hetente lépjen feljebb a lépcsőn. |
2. | borsó nagyságú | |
3. | teáskanálnyi | |
4. | evőkanálnyi | |
5. | ¼ adag | |
6. | ½ adag | |
7. | teljes adag |
Ha a gyermekének reakciója lép fel egy bizonyos lépcsőfokon, egy bizonyos mennyiségnél, NE ÁLLÍTSA LE a terhelést, lépjen vissza az előző, még tünetmentesen tolerált lépcsőfokra, majd történjen ismételt konzultáció velem.
Gabona/tejmentes terhelést (gabona/tej allergia esetén) egyeztetni szükséges velem, hiszen a felsorolt ételek ezeket az alapanyagokat tartalmazzák.
Mit kínálhat gyermekének?
Lépcső | Lehetőség | |
1 |
|
|
2 | Tojás sütve más ételben
tojásos bevonat süteményen 1 tojást tartalmazó kolbász/burger szósz, szósz granulátum
|
|
3 | Teljesen megfőtt tojás
1 darab közepes méretű keményre főtt tojás
|
|
4 | Nem teljesen megfőtt tojás
1 darab közepes méretű tojás, omlett, tükörtojás otthon készült Yorkshire puding palacsinta sodó tojásos pirított rizs bundázott termékek (pl. rántott hús) bundáskenyér
|
|
5 | Enyhén főtt/nyers tojás
friss majonéz, tatármártás tiramisu madártej fagylalt, jégkrém Snickers/Milky way/ Mars szelet
|
Vastagbéltükrözés - colonoscopia
A vastagbéltükrözés egy olyan vizsgálómódszer, mely során a gasztroenterológus egy videokamerával felszerelt csőszerű eszközzel áttekinti a vastagbelet. A beavatkozást a colonoscoppal (kolonoszkóppal) végzik. Gyakran a beavatkozást egyidőben végzik a gyomortükrözéssel, a gastroszkópiával.
A colonoscopot a végbélen keresztül vezetjük be, lassan vezetjük végig a vastagbélen. Ezáltal lehetőség van a bél teljes hosszában a nyálkahártya áttekintéséére, sz.e szövettani mintavételre, és egyéb beavatkozások végzésére, köztük a vastagbél polip eltávolítására.
A colonoscopiát általános anesztéziában végzik gyermekkorban, a gyermek a vizsgálat teljes ideje alatt alszik, fájdalmat nem érez, nem emlékszik a beavatkozásra. Így nem éli meg kellemetlen élményként.
Miért lehet szüksége gyermekének colonoscopiára?
Leggyakrabban krónikus hasi fájdalom, hasmenés és a bélből származó vérzés hátterében megbúvó ok kiderítése céljából végezzük. Amennyiben a vizsgálat során egy polipot találunk, ami a szövetek túlburjánzása miatt kialakuló, gombához/cseresznyéhez hasonlító elváltozás, eltávolítjuk speciális eszköz segítségével.
Előkészítés colonoscopia előtt
A vizsgálat előtt a vastagbélnek teljesen tisztának kell lennie, ellenkező esetben a vizsgálat elvégzésének értelme nincs és nő a szövődmények kockázata. Az előkészítés általában kórházban történik, hogy biztosak legyünk abban, hogy a széklethajtás, a folyadékfogyasztás megfelelő, az előkészítés az elvártnak megfelelően halad. Amennyiben a gyermeknek korábban már történt colonoscopiája, az előkészítés korábban sikeres volt, az előkészítő oldatot a gyermek teljes mennyséégben elfogyasztotta, akkor megengedhető, hogy otthon történjen meg a hashajtás.
Mit tehet annak érdekében, hogy az előkészítés sikeres legyen:
Egy héttel a vizsgálat előtt
- Vastartalmú gyógyszerek alkalmazását állítsa le.
- Minden más gyógyszer szedhető a vizsgálat napjáig. Erről a vizsgálatot végző orvossal egyeztetnie kell (különösen cukorbeteg, epilepsziás beteg, vérhígítót és izomrelaxánst szedő gyermek esetében).
Négy nappal a vizsgálat előtt
- Ne adjon gyermekének olyan ételt, ami aprómagvas (paradicsom, kiwi, lenmag, szezámmag, uborka, szőlő, dinnye).
A vizsgálat előtti napon
- A vizsgálat előtti nap reggelén a gyermek egy fél adag könnyű reggelit fogyaszthat (legkésőbb fél 9-ig): például fél darab vajas kifli. A nap hátralevő részében már nem ehet, ha nagyon éhes, szőlőcukrot szopogathat. Cukorbetegek előkészítése egyéni egyeztetést igényel.
- A gyermek tiszta, rostot nem tartalmazó folyadékot ihat: gyümölcslé, tea, víz, limonádé, húsleves leve, orális rehidráló folyadék. Tejet nem lehet fogyasztani.
Hashajtás
A bél tökéletes előkészítése érdekében hashajtást kell alkalmaznia. Az orvos által előírt hashajtót előírás szerint kell elfogyasztania a gyermeknek. Gyermekkorban polietilén-glikolt, Na-/K-pikoszulfátot vagy szenna alkaloidot alkalmazunk, esetleg, ha ezek egyikét sem hajlandó a gyermek elfogyasztani, biszakodil tartalmú tablettát.
Beöntés
A fenti hashajtót használata mellett egyre ritkábban van szükség beöntés alkalmazására. Emiatt is fontos, hogy a hashajtás sikerességéről a kórházban győződhessünk meg. Az előkészítés ideje alatt a gyermek székletét rendszeresen ellenőrizzük. A vizsgálat reggelén beöntésre lehet szükség, ha a gyermek még mindig nem áttetsző béltartalmat ürít.
Beöntés során egy műanyagcsövet vezetünk a végbélbe, majd ezen át vizet. Ez átmossa a vélbelet és rövid időn belül a folyadék távozik a gyermekből.
Mi várható a vastagbéltükrözés napján?
- Minden gyermek vizsgálatára altatásban kerül sor. Az altatószert a vénájába behelyezett kanülön keresztül kapja meg. Az altatás alatt a gyermek légzését nem állítják le, nincs szükség lélegeztetésre. Csupán egy mély, fájdalommentes altatásról van szó.
- A vizsgálat általában 20-30 percig tart. Az altatással és ébresztéssel ez akár 60 perc is lehet.
- A vizsgálat ideje alatt a szülő nem lehet a gyermek mellett, az első adag altatószer beadását követően (ekkor a gyermek már nincs tudatánál, alszik), el kell hagynia a vizsgáló helyet.
- A vizsgálat után az altatóorvos meghagyása szerint ihat vizet, majd ehet a számára megfelelő könnyű ebédet.
Otthoni ápolás
A vizsgálat napján, a beavatkozást követően 5-6 órával később a gyermek általában hazabocsátható. Kivétel ez alól, ha polip eltávolítás történt vagy, ha láthatóan nem viselte jól az altatást, hányinger, hányás, elégtelen folyadékfogyasztás alakul ki.
- A nap hátralévő részében gyermekének pihennie kell, másnap folytathatja a megszokott életritmusát, óvodába, iskolába is mehet.
- Amint jól érzi magát, könnyű ételeket ehet: leves, tészta, szendvics. Amint teljesen jól érzi magát, a megszokott ételeit eheti. A vizsgálat napján jutalom hamburgert, marhapörköltet nem szoktam javasolni.
- Fiatal csecsemők szoptathatók, amint teljesen felébredtek és nem áll fenn a félrenyelés veszélye.
- Jogosítvánnyal rendelkező fiatal serdülők nem vezethetnek.
A vizsgálatnak szövődményei is lehetnek, ezek többsége speciális kezelés nélkül megszűnik:
- Hányinger vagy hányás: ne itassa, ne etesse tovább fél órán keresztül. Ezután kortyokban kezdje el tiszta folyadék fogyasztását.
- Hasi fájdalom, puffadás:a colonoszkópia során a bél áttekinthetősége érdekében levegőt fújunk a vastagbélbe, amit a vizsgálat végén próbálunk leszívni. Ez nem mindig sikerül teljes mértékben, ezért fájhat a gyermek hasa. Ha a fájdalom enyhe, pihenjen és kortyolgasson folyadékot.
- Vérzés: minimális mennyiségű vérzést tapasztalhat, ez általában a szövettani mintavétel következménye.
Mikor van szükség orvosi segítségre?
Hazabocsátást követően értesíteni kell a kórházat, ha:
- a gyermek több, mint 3 alkalommal hányt
- ha a hányadékban vagy a székletben 2-3 ml (fél teáskanálnyi) vért lát
- súlyos hasi fájdalom vagy puffadás
- láz (38C fok felett)
- nyelési nehezítettség.
Gyakori kérdések, amit feltesznek a szülők az orvosnak
Mi a colonoscopia kockázata?
A vastagbéltükrözés biztonságos vizsgáló módszer, ennek ellenére lehetnek szövődményei. Gyulladt vastagbél esetében a bélfal áteresztő, a levegő befúvására a bélben lévő baktériumok a véráramba „préselhetők”, emiatt a gyermek belázasodhat. Főként a gyulladt bélfal szakadékony és a legkíméletesebb vizsgálat során is átszakadhat. Ebben az esetben műtéti beavatkozásra van szükség.
Minden gyermeknek szüksége van altatásra?
Bár a vizsgálat nem fájdalmas, de nem is kellemes. A gyermekek nem tolerálják ezt a kellemetlenséget és, ha lehetőslg van altatásban végezni, miért ne tennénk meg.
Videófilmet tekinthet meg a fentiekről a következő linken:
http://www.gyermekgasztro.hu/info.aspx?&SP=40&web_id=
Végbéltáji viszketés
A végbéltáji viszketésnek számos oka lehet, melyek többsége azonban nem gasztroenterológiai probléma.
Amennyiben a panaszok hátterében nem bélférgesség, nem habfürdő által okozott enyhe bőrirritáció áll, érdemes lehet szakember segítségét kérni.
A végbélnyílás körüli viszketésnek számos oka van. Ez lehet cérnagiliszta, melyre jellemző, hogy a gyermek leginkább éjszaka vakarja magát, és a székletében látatóvá válhat maga az apró féreg vagy annak petéi. Okozhatja a bőrön maradt széklet, ami különböző kémiai anyagokat és baktériumokat tartalmaz, amelyek viszkető bőrkiütéseket okozhatnak. Bőr irritációt okozhatnak a habfürdők és szappanok, vagy a nedves környezet. A gyermek nem törli meg magát alaposan, nem 100% pamut alsóneműt visel.
Amennyiben a gyakoribb okok kezelésével nem javul a végbéltáji viszketés, vizsgálat válhat szükségessé.
Tanácsok
- Tartsa tisztán és szárazon a végbéltájék környékét. A gyermeket tanítsa meg alaposan kitörölni a fenekét, illetve Ön tegye ezt meg helyette, amíg önállóságra nem képes. Mossa is le a környéket székelés után. Szappant, habfürdőt ne használjon.
- Szteroid tartalmú kenőcsöt is használhat, ha a fentiek mellett a panaszok nem enyhülnek. 1-2 napig alkalmazható naponta két alkalommal súlyos viszketés esetén.
- Keresse a cérnagilisztákat a végbélnyílás környékét zseblámpával megvilágítva. Ezek 6 mm-es, fehér, fonalszerű férgek, melyek mozognak (ha nem tekergőzik, valószínűleg egy szösz vagy fonáldarabka). A féreg látható lehet a végbélnyílás környékén vagy a gyermek fehérneműjén is. Ritkán a széklet felszínén is látható lehet. Ellenőrizze a férgek jelenlétét néhány órával azt követően, hogy a gyermek lefeküdt aludni, egymást követően két éjszaka, illetve ébredést követően reggel, szintén két napig. Ha látja, keresse fel gyermeke háziorvosát féreghajtó kezelés miatt. Vágja a gyermek körmeit rövidre és tisztítsa a körmeit rendszeresen körömkefével. Az ágyneműt, fehérneműt, pizsamát, törölközőt fertőtlenítse. Fertőtlenítse a használati tárgyakat, játékokaz.
- Féregpeték kimutatása történhet széklet és végbélnyílás mellől vett minta segítségével. A székletet ilyen esetben frissen, „melegen” kell leadni a székletlaborba. A peték speciális mintavételt követően mutathatóak ki: ragasztószalag teszttel. Egy darab tiszta, átlátszó ragasztószalagot a végbélnyílás melletti bőrhöz kell érinteni jobb és bal oldalon is, majd egy másik darab ragasztószalagra ráragasztani. A ragasztószalagokon látható féregpete mikroszkóp alatt vizsgálható.
Amennyiben a panaszok nem javulnak, szükség lehet gasztroenterológiai vizsgálatra.
A végbélnyílás környezetében pirossá és érzékennyé váló bőr bakteriálisan fertőzött lehet, ami antibiotikum kezelést igényelhet. A viszketést okozhatja az állandóan jelen lévő széklet, amit székrekedés magyarázhat. Okozhatja aranyeresség is, amit szükséges megvizsgálni.
Vékonybél atrézia
Mi a vékonybél atrézia?
A vékonybél atrézia, más néven bél atrézia, olyan születési rendellenesség, amely a vékonybél egy részét érinti, a bélnek azt a szakaszát, ami összeköti a gyomrot a vastagbéllel, ahol a tápanyag felszívódása történik.
Az elzáródás mértékétől függően a hibát az atrézia vagy stenózis kategóriába sorolják.
- Atrézia: a bél teljes elzáródása vagy a folytonosság hiánya.
- Stenózis: részleges elzáródás, amely a bél szűkületét eredményezi.
A vékonybél atrézia típusai
A vékonybél atréziákat az érintett bélszakasz szerint osztályozzák, ahol a teljes elzáródás vagy a folytonosság hiánya jelentkezik. A gyomor és a vékonybél közötti nyílást pylorusnak nevezzük. A vékonybél három egymást követő részre oszlik: a duodenumra (patkóbél), a jejunumra (éhbél) és az ileumra (csípőbél).
- Pylorus atrézia: a legritkább típusú veleszületett bélelzáródás a pylorusban, a gyomor és a vékonybél közötti nyílásban fordul elő. A pylorus atrézia 1 millió élveszületésből körülbelül 1 esetben fordul elő. A pylorus veleszületett atrézia miatti elzáródását egy hártya vagy ritka esetekben a pylorus hiánya okozhatja, ami vak végű gyomrot eredményez, valamint a gyomor és a duodenum közötti kapcsolat hiányát. Utóbbi a gyomor ürülés képtelenségét eredményezi.
- Duodenum atrézia: a duodenum atrézia körülbelül 6000-10.000-ből élveszületésből 1 esetben fordul elő, ez a leggyakoribb veleszületett vékonybélelzáródás, amelyet prenatálisan (születés előtt, magzati életkorban) diagnosztizálnak. Ez a fajta atrézia a duodenumban fordul elő, a vékonybél első, gyomorhoz kapcsolódó részében.
- Jejunoileal atrézia: az újszülöttkori bélelzáródás leggyakoribb típusa, a jejunoilealis atrézia 1000-3000-ből 1 esetben fordul elő. Két jejunoileális atrézia jut egy duodenum atrézia esetre. A jejunoileális atrézia egy veleszületett bélelzáródásra utal, amely a vékonybél két különböző részének egyikében fordul elő, és így tovább osztályozható:
- jejunum atrézia: elzáródás a jejunumban, a bél második részében, amely a duodenumtól az ileumig terjed.
- ileális atrézia: elzáródás az ileumban, a vékonybél alsó részében a vastagbél előtt.
Kivizsgálás és diagnózis
Prenatális diagnózis
A vékonybél atreziáját gyakran születés előtt diagnosztizálják magzati ultrahanggal vagy magzati MRI-vel, ha utóbbi rendelkezésre áll. Az orvosok akkor gyaníthatják, hogy a magzat vékonybél atreziában szenved, ha egy terhes nőnek túl sok a magzatvize (polihidramnion). A magzati vékonybél atrézia diagnosztizálása nem gyakori a 18. terhességi hét előtt, és akár 24 hétig is nehéz kimutatni. A bél atrézia prenatális diagnózisa tipikusan a harmadik trimeszterben történik meg, amikor a bél könnyebben láthatóvá válik az ultrahangon.
Vékonybél atréziát jelezheti
- Tágult bél: a bélelzáródás megakadályozza a béltartalom áthaladását és a bélben olyan folyadékmennyiség halmozódik fel, ami a normálisnál nagyobbnak látszik. Az ultrahang az elzáródás előtti kitágult belet mutathatja.
- „Dupla buborék:” A száj felé közelebb elhelyezkedő vékonybél atrézia (duodenális atrézia) klasszikus jele a „kettős buborék”, amikor a baba gyomrában és a duodenum egy részében kitágult bél és folyadék van, de ezen a ponton túl nincs folyadék.
- Polihidramnion: a vékonybél atrézia gyakran társul polihidramnionnal, ami a magzatvíz mennyiségének kóros megnövekedése, ami általában a harmadik trimeszterben alakul ki. Normális esetben a baba folyamatosan lenyeli a magzatvizet, ez áthalad az emésztőrendszeren (bélen), majd a baba vizeletként üríti azt. A bélelzáródás miatt a baba nem tudja megfelelően lenyelni és feldolgozni a folyadékot. Ennek eredményeként a csecsemő gyomra és belek kitágulnak az elzáródás felett és a magzatvíz felhalmozódik a méh üregében.
A magzatvíz felhalmozódásának szövődményei
A méhben lévő extra folyadék nagyon kényelmetlenné teheti az anya számára a terhességet, valamint növelheti a koraszülés kockázatát. A polihidramnion a vékonybél atréziák minden típusához társulhat, de gyakrabban fordul elő olyan esetekben, amikor az elzáródás a gyomorhoz közelebb következik be. A polihidramnion az esetek 53 százalékában duodenum atréziához, az esetek 25 százalékában pedig jejunoileális atréziához társul.
A társult születési rendellenességek magas előfordulási gyakorisága miatt még a születés előtt speciális vizsgálatok és amniocentézis (mintavétel a magzatvízből) elvégzése ajánlott a vékonybél atreziában szenvedő magzattal terhes anya számára. A kapcsolódó rendellenességek közé tartozik a cisztás fibrózis, a 21-es kromoszóma triszómiája (Down-szindróma), veleszületett szívbetegség, a bél forgási rendellenességei, a hasnyálmirigy fejlődési rendellenessége (pancreas anulare), a nyelőcső atrézia, az anorektális atrézia és húgy-ivar rendszeri eltérések.
Ha csecsemőjénél születése előtt vékonybél atréziát diagnosztizáltak, akkor javasolt egy prenatális gyermeksebészeti konzultáció, amely segít megmagyarázni a diagnózis részleteit, megvitatni a szállítási lehetőségeket (hol szülessen a baba) és megválaszolni a csecsemő műtéti eljárásaival és terveivel kapcsolatos kérdéseit a születés után.
Szülés utáni diagnózis
Vékonybél atrézia diagnosztizálható hasi ultrahanggal vagy röntgen vizsgálattal is a baba születése után. A bél atréziában szenvedő újszülöttek gyakran hánynak, ami szintén annak a jele, hogy valami nincs rendben.
További posztnatális képalkotó vizsgálatok segíthetnek a diagnózis azonosításában vagy megerősítésében, valamint a kapcsolódó születési rendellenességek kivizsgálásában:
- Kontraszatnyagos röntgen vizsgálat az alsóbb bélszakaszban elhelyezkedő szűkület, elzáródás kimutatására
- Szívultrahang veleszületett szívfejlődési rendellenesség észlelésére
Áttekintés a vékonybél atrézia két gyakoribb típusáról, beleértve a diagnosztikai jellegzetességeket és a kapcsolódó állapotokat:
Duodenum atrézia
- 1 beteg 10.000 élveszületésre
- 53%-ban polyhiydramnion is előfordul
- „Dupla buborék” jel röntgenen
- 17-33%-ban szívbetegség
- 30%-ban Down szindróma
Jejunoileális atrézia
- 1 beteg 3000 élveszületésre
- 25%-ban polihidramnion is társul
- 10%-ban cisztás fibrózis
Vékonybél atrézia kezelése
A vékonybél atrézia prenatális (születés előtt) kezelésére jelenleg nincs lehetőség. A terhesség szoros követése fontos szerepet játszik abban, hogy magas szintű posztnatális (születés utáni) ellátást tudjanak biztosítani és jobbak legyenek a gyermek kilátásai a jövőre nézve.
Vékonybél atréziás magzat születése
A polihidramnion miatt bekövetkező koraszülés kockázata és az azonnali műtéti ellátás szükségessége miatt a vékonybél atreziával diagnosztizált magzatokat még intaruterin (az anyjuk hasában) egy tercier ellátó központba (legmagasabb színtű ellátást biztosító) kell szállítani, ahol a gyermekgyógyászati műtéti és neonatológiai szakértelem rendelkezésre áll (azaz a terhes anyát javasolt szállítani és nem az újszülöttet). Ha lehetséges, javasolt az újszülött-szállítás elkerülése a társuló fiziológiai változások, a stressz és a folyadékvesztés miatt.
Stabilizáció
Szülés után kisbabáját szakspecialista gyermeksebész, újszülöttgyógyász, speciálisan képzett ápolónő stabilizálja, akik mind széleskörű tapasztalatokkal rendelkeznek a vékonybél atréziás újszülöttek kezelésében.
Erre számíthat, amíg a baba stabilizálódik:
- Egy nasogastrikus szondát (NG) helyeznek el a baba orrában. Ez elősegíti a csecsemő gyomrából a tartalom kiszívását. Fontos, hogy a csecsemő gyomrát üresen tartsák, mert lehet, hogy a bél nem működik megfelelően.
- Intravénás kanülök/branülök kerülnek a csecsemő köldökartériájába és vénájába. Ez lehetővé teszi az orvosok számára, hogy táplálják a csecsemőt a vénákon keresztül, mivel nem fog tudni enni.
- Minden szükséges képalkotó vizsgálatot elvégeznek a bélhiba pontos természetének és helyének meghatározásához. A vizsgálatok tartalmazhatnak röntgent, ultrahangot.
- A csecsemőtől vért vesznek és vérvizsgálatra küldik, például vörösvértestszám, fehérvérsejtszám, hemoglobin és hematokrit szint meghatározásra. Ezek fontos kiindulási értékek a baba műtétje előtt.
A vékonybél atrézia műtéti kezelése
Miután a babát stabilizálták, felkészítik a műtétre. A bélelzáródás műtéti javítását általában az élet első napjaiban végzik el, amint a baba állapota stabilizálódik.
A műtét során bemetszést végeznek a gyermek hasába, hogy megvizsgálhassák a gyomrot és a beleket, és megtalálják a vékonybél elzáródott részét. Megnyitják a bél elzáródott végét, és összekapcsolják a vékonybél azon területével, ami éppen az elzáródás után következik. Ezt nevezzük a bél rezekciójának és anasztomizálásának.
Minimálisan invazív műtéti technikák is rendelkezésre állnak (nem jár a has felmetszésével), ez potenciális lehetőség lehet a baba számára.
Utógondozás
Gyermekét akkor bocsátják el a kórházból, amikor elegendő táplálékmennyiséget tud elfogadni a jó tápláltság biztosításához és hízik.
Anyatej és szoptatás
A vékonybél atrézia miatt végzett műtét után az etetést lassan megkezdik. Az anyatejet, ha van, először a nasogasztrikus szondán keresztül adják be, idővel növekszik a mennyisége, mivel a baba tolerálja az etetést. Akkor kezdheti a szájon át történő táplálkozást, ha tolerálja az adagok felét.
A csecsemő mellre helyezésének számos előnye van. Amíg arra várnak, hogy a csecsemő növelje az elfogadott adagokat, addig Ön fejéssel biztosíthatja az anyatej termelődés fenntartását.
Az első etetéstől a teljes etetésig eltelt idő hosszú és kihívásokkal teli lehet az Ön és babája számára. Az atrézia mértékétől függően sok napig, néha hetekig is eltarthat.
Hosszú távú kilátások
A vékonybél atréziával született csecsemőknek hosszú távon kiváló eredményeik vannak. Az elmúlt 50 évben a túlélési arány 90 százalékra nőtt, szinte az összes halálozás a társuló rendellenességekkel volt összefüggésben.
A vékonybél atrézia miatt kezelt csecsemők számos lehetséges hosszú távú komplikációval szembesülhetnek, beleértve a mechanikus bélproblémákat (elzáródás), az etetési és felszívódási nehézségeket. Ezen okok miatt gyermeke speciális nyomon követést igényelhet.
A táplálkozás jelentős probléma a vékonybél atréziában szenvedő gyermekek számára, ezért fontos, hogy gyermekével táplálkozási szakemberhez forduljon a növekedés nyomon követéséhez.
Vékonybél kontaminációs szindróma
Mi az a vékonybél kontaminációs szindróma vagy a vékonybél bakteriális túlnövekedése (SIBO)?
A vékonybélben és a vastagbélben egyaránt számtalan baktérium él, melyek segítenek a bél normális működésében, beleértve az emésztést és az immunitást (védekezés az ártalmas hatásokkal szemben, mint például a fertőzések). Normális esetben a vastagbélben sokkal nagyobb a baktériumok száma, mint a vékonybélben. A SIBO-ban a vékonybélben a baktériumok túlszaporodnak. A vékonybél egyik elsődleges szerepe a test számára szükséges tápanyagok felszívása. Idővel a vékonybélben a megnövekedett baktérium mennyiség miatt bekövetkező változás a tápanyagok gyenge felszívódásához és az alultápláltsághoz vezethet (részben gyulladást okoznak, részben ők maguk hasznosítják azokat).
A SIBO okai
Számos oka lehet, amiért a vékonybélben a baktériumok száma megnő:
- Tartós gyomorsav termelődés csökkentése (tartós reflux vagy fekélyellenes kezelés)
- A gyomor-bél rendszer mozgását (mozgékonyságát/motilitását) csökkentő gyógyszerek alkalmazása vagy ezt eredményező állapotok, betegsége
- Vékonybél nyálkahártyájának károsodását okozó gyógyszerek, kórállapotokhoz
A SIBO-hoz vezető okok lehetnek akár veleszületett (születéskor jelentkező) rendellenességek, akár sebészeti beavatkozások, melyek rendellenes motilitást (az emésztőrendszer és a benne lévő tartalom mozgását) eredményezhetnek a vékonybélben. A csökkent mozgékonyság az étel és a baktériumok lassú tovább haladását eredményezi a vékonybélben. A baktériumok nem távoznak a vékonybélből rövid időn belül, hosszabb ideig maradnak ott, lehetővé téve a baktériumok túlszaporodását.
A baktériumok elszaporodásának megnövekedett kockázatához kapcsolódó néhány feltétel a következő:
- Cöliákia
- Gasztroparézis (lassult gyomorürülés)
- A vékonybél diszmotilitása (motilitási rendellenessége)
- Krónikus hasnyálmirigy gyulladás
- A kötőszövet betegségei
- Gyulladásos bélbetegség (IBD)
- Irritábilis bél szindróma
- Krónikus bél álelzáródás (CIPO)
- Gyógyszerek
- Korábbi gyomor-bél rendszeri műtét
A vékonybél-baktériumok elszaporodásának tünetei
A SIBO tünetei a következők:
- Haspuffadás
- Puffadás érzés, túlzott gázképződés
- Hasi fájdalom vagy kényelmetlenség
- Hasfeszülés
- Hasmenés
- Akaratlan fogyás
- Hányinger
Ezek a tünetek nem specifikusak a SIBO-ra, és SIBO hiányában számos más gyomor-bélrendszeri állapot esetén is megfigyelhetők.
A SIBO diagnosztizálása
A SIBO diagnosztizálása magába foglalja az átfogó, részletes orvosi, műtéti és tüneti előzmény felvételét, hogy a bakteriális túlnövekedésre utaló kockázati tényezőket és tüneteket azonosítani lehessen. A fizikális vizsgálat segít a malabszorpciót (elégtelen tápanyag felszívódás) és az alapbetegségeket felismerni, azokat, melyek a SIBO fokozott kockázatához kapcsolódnak.
A diagnosztikai szűrővizsgálatok magukba foglalhatnak hasi és a bélrendszeri képalkotó vizsgálatot (CT, MRI, röntgen) annak érdekében, hogy értékelhető legyen egy esetleges tágult bélkacs vagy egy olyan szűkület a bél bármely területén, amely csökkent bélmozgást okoz.
A SIBO diagnosztikai vizsgálatai
- Széklettenyésztés (csupán arra alkalmas, hogy azt kimutassa, hogy a vastagbélben a normál baktérium bélflóra sincs jelen, ami esetleg utalhat arra, hogy a vékonybélben sem megfelelő a bélflóra összetétele)
- Vékonybél minta tenyésztése
- Hidrogén kilégzési teszt
A vékonybél minta bakteriális tenyésztése
A vékonybél tartalmához csak endoszkóppal lehet hozzájutni. Mivel ez az eljárás invazív, nagyobb terhet jelenthet a beteg számára, mint amennyi sikeres tenyésztési eredmény várható a mintából, nem alkalmazzuk. Az eredmények csak arra utalnak, ahonnan a mintát vették, és alábecsülhetik a vékonybél más területein jelen lévő tényleges baktériumokszámot.
Hidrogén kilégzési teszt
A baktériumok túlnövekedésének diagnosztizálásához használt leggyakoribb teszt a hidrogén kilégzési teszt.
Ez a teszt egyszerű és nem invazív módszer a baktériumok elszaporodásának közvetett tesztelésére. E vizsgálat során gyermeke olyan anyagot (glükózt vagy laktulózt) iszik, amely kölcsönhatásba lép a vékonybélben lévő baktériumokkal, ennek hatására hidrogén képződik, mely bekerül a vérbe, majd a tüdőbe és a kilélegzett levegőbe, ahol mennyisége mérhető. A kilélegzett levegő hidrogéntartalmát 15 percenként mérik, kórosan magas értéke egy bizonyos időintervallumban a baktériumok elszaporodását jelzi.
A SIBO kezelése
A SIBO kezelésének célja a baktériumok túlnövekedésére hajlamosító vagy mögöttes okának megoldása, étrendi tanács biztosítása és a baktériumok elszaporodásának kezelése.
A kezelés célja a baktériumok elszaporodás kiváltó okainak azonosítása és kezelése, mely magába foglalhatja az étrendi kezelést és gyógyszeres kezelést. Bizonyos esetekben műtéti kezelésre lehet szükség a bél anatómiájának azonosított hibáinak kijavítása céljából, ami hozzájárulhatott a baktériumok elszaporodásához.
Az étrendi kezelés célja, hogy a felesleges gáztermelődést okozó ételeket mellőzze, miközben biztosítja a tápanyag- és vitamin ellátást.
Gyógyszeres kezelés a SIBO-ban
Antibiotikumok
A baktériumok visszaszorítása és a gyulladás csökkentése érdekében antibiotikum alkalmazására lehet szükség.
Néhány általánosan használt antibiotikum hatóanyaga
- metronidazol
- ciprofloxacin
- neomicin
- amoxicillin-klavulánsav
- rifaximin
Az antibiotikumokkal történő kezelés időtartama lehet rövidebb (7-14 nap) vagy hosszabb. Az antibiotikumok ciklusonként is adhatóak egy meghatározott ideig, pl. havonta. Ez a panaszoktól, az állapot súlyosságától is függ.
Probiotikumok SIBO-ban
A probiotikumok a baktériumok túlszaporodásának kezelésében is alkalmazhatók. Hatásmechanizmusuk lényege többek között az, hogy túlnövik a kártékony baktériumokat a probiotikumban lévő jótékony hatású baktériumok.
Prokinetikumok
A prokinetikumok az antibiotikum terápiával együtt alkalmazhatók akkor, amikor a vékonybél diszmotilitása gasztroparézist (lassult gyomorürülés) vagy krónikus bél pszeudoobstrukciót (CIPO) okoz.
Néhány általánosan használt prokinetikum:
- eritromicin (Magyarországon nem elérhető jelenleg)
- azitromicin
- metoklopramid
- domperidon
Hosszú távú kilátások a SIBO-ban szenvedő gyermekek számára
A kezelés célja a tünetek és az életminőség javítása. Kedvezőbben a kilátások, ha az alap- és hajlamosító feltételeket sikerül azonosítani és kezelni.
Utógondozás
A vékonybél baktériumok túlszaporodásának tartós ellátása a tüneteken alapuló folyamatos kezelést és a baktériumok elszaporodásához vezető okok folyamatos kezelését igényli.